Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Égi Üzenetek 133. Szűzanya: Mennyország

2011.12.28 ÉGI ÜZENETEK Szűzanya: Mennyország
Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Nekem jutott az a csodálatos feladat, hogy a mennyországról beszéljek nektek, és képzeletben oda vigyelek benneteket. Csak egy szeletét mutatjuk be nektek, hogy a több meglepetés legyen akkor, amikor majd a Mennyei Atya magához szólít benneteket. Már ott is vagyunk egy szivárványos fényes úton. Az út két oldalán kristálysziklák vannak, átlátszóak, és mindegyiken egy felirat van, ilyenek: áldozat, alázatosság, szeretet, hit, remény, böjt, engesztelés, ima stb. ezek visznek a Mennyországba titeket. A rögös keskeny úton járók léphetnek rá erre az útra. Egy gyönyörű szép várost látunk, kristálykerítéssel van körülvéve, azon egy kétszárnyú aranykapu. A kaput drágakövek díszítik, de sokkal szebbek, mint a földiek. A kapu jobb és baloldalán van egy-egy aranyzsinór, amely bojtban végződik, a tetején pedig csengettyűk vannak. Közületek kettőt kiválasztok, akik meghúzzák a csengőt, és nézzétek csak, már repülnek is feléjük az angyalok. Az angyalok csodálatosak, áttetszőek, az egyikük rózsaszín, a másik kék ruhában van, és hosszú hófehér szárnyuk van. Kitárják a két kaput, mert észreveszik a Szűzanyát, rajtunk még nincs fehér ruha, de beengednek, mert a Szűzanya nagyon sokat jelent számukra. Beléptünk a mennyországba. Csodálatos, tündöklő város tárul elénk. Az utak fényből vannak, és ahol egymást keresztezik, gyönyörű fasorok és parkok vannak selymes fűvel, és gyönyörű virágokkal. Lugasok, színes bokrok és virágzó fák díszítik. A városban a házak fényből készülnek, vannak kisebbek és nagyobbak. Észrevesszük, hogy nagyon sokan járnak az utcákon hófehér ruhában, az egyikük körül csak dereng a fény, a másik nagyobb fényben tündököl, a harmadik pedig, úgy ragyog akár a nap. Nagyon kedvesek egymáshoz, ketten, hárman sétálnak együtt, csoportokban megállnak beszélgetni, vagy leülnek a parkban. Vannak közöttük, akik a földön jó barátok voltak, vagy házastársak. Az egyik házból kijön egy férfi és egy nő, úgy tűnik, hogy valamikor itt a földön házaspár voltak, már idősnek kellene lenniük, de nem öregszenek, mert a mennyben nincs öregség. Odamennek hozzátok, és így szólnak egyikőtökhöz: – Gyermekem, hát eljöttél ide látogatóba, látom még nincs rajtad fehér ruha, még nem maradhatsz itt, de így is nagyon örülünk neked. Látod édesapád és én a te imáid hatására itt vagyunk a mennyországban. Imádkozunk érted, hogy meggyógyulj, és hogy a lelked egyre jobban szárnyaljon a Jó Isten felé, és hogy megszabadulj a gyengeségeidtől. Imádkozom a fiadért és a leányodért, a fiadért, hogy találja meg végre, akit én kijelöltem neki, a lányodért pedig, hogy találjon rá Istenre egész családjával együtt. Azután tovább megyünk, és egy férfi közeledik fehér ruhában felénk, egyik kislányomhoz jön. – Drága kis feleségem, hát itt vagy! Köszönöm az imáidat, egész hamar sikerült a Mennybe jutnom, és ezt neked köszönhetem Isten irgalma után. Átölelik egymást. Aztán tovább megyünk, és egy másik engesztelőmhöz odamegy az édesanyja és az édesapja, de sokkal fiatalabbak, mint amikor meghaltak. Átölelik, megcsókolják és így szólnak: Ó, gyermekem, köszönöm, hogy oly sok rózsafüzért elmondtál értünk, látod már réges rég itt vagyunk, olyan boldogok vagyunk, hogy ilyen nagy és szép feladatokat kapsz a Jó Istentől. És ez így ment tovább, minden engesztelőhöz odamentek az üdvözült lelkek hálát adni. Ezután egy két emeletes iskola kinézésű épülethez érünk. A Menny csupa fejlődés, változás, tökéletesedés. Amikor valaki meghal, akkor nevelésben, tanításban van része ott a Mennyben. De nem a földi tudományokat, hanem lelki dolgokat, bölcsességet tanul, főleg a hittel kapcsolatos dolgokat. Menjük be az épületbe! Az épületben lévő lépcsők is fényből vannak, felmegyünk az első emeletre, bekopogunk az első ajtón. Onnan valami finom, halk ének, zene szó hangzik. Egy szép nagy angyal nyitja ki, lant van a kezében. Az angyal 4-5 éves gyerekeknek énekel egy szép dicsőítő éneket, lanttal kíséri. A gyerekek nagyon hamar megtanulják. Kérdezi az angyal: Ki merné most egyedül elénekelni? Az egyik kisfiú jelentkezik, és elénekli szép csilingelő hanggal a dicsőítő éneket. Az angyal megdicséri, és mindannyian megtapsoljuk. Kimegyünk, és a mellette lévő terembe lépünk, ahol 8-10 éves gyerekek csendben várnak Engem, a Szűzanyát, Én fogom tanítani őket. Az asztalon már vár egy Biblia. Jézus életét fogom nekik tanítani, egészen a fogantatásától, a születésén át. Most éppen ott tartunk, amikor Jézus 12 éves, és a jeruzsálemi templomba visszaszökik. Az egyik kislány felteszi a kezét. Drága Édesanyám, lehetséges, hogy Jézus is engedetlen volt. Erre Én ránézek Évára, és kérem: Évám, magyarázd meg nekik! Erre Éva így szól: Jézus soha sem volt engedetlen, a Mennyei Atya akaratát teljesítette. Az Atyának, pedig az volt a szándéka, hogy a Szűzanya és Szent József újra rádöbbenjenek, hogy Jézus nem az ő gyermekük elsősorban, hanem az Atyáé. „Nem tudjátok, hogy Atyám házában kell lennem” – mondja Jézus.Ez a jelenet arra tanít bennünket, hogy első legyen a szívünkben Isten, és utána következzenek a családtagok és mindenki más. Vége van az órának és tovább megyünk a következő terembe, ahol Szent Mihály arkangyal nyitja ki az ajtót, nagyon szépen van felöltözve, díszes hófehér ruhában van és egészen földig érnek hófehér szárnyai. Mosolyog, nagyon kedvesen fogad minket. Felismerlek benneteket, én is voltam már néhányszor a ti foglalkozásaitokon. Gyertek be, álljatok oda a gyerekek mellé. Itt már nagyobb, 15-16 éves fiúk és lányok vannak. Szent Mihály arkangyal először a Sátán és a többi gonosz lélek eredetéről beszél, azután tanítja őket a kísértés veszedelmeiről, és hogyan kell ellene védekezniük a földi embereknek, és a pokolról is beszél nekik. Ebből a teremből is kilépünk, és lemegyünk az utcára. Egyszer csak csilingelést hallunk, felnézünk az égre, mert onnan halljuk. Egy kicsi angyal száll az égen, csengetve kiáltozza: – Testvéreim, testvéreim, siessetek, el ne késsetek, menjetek a templomba, mert a Szentháromság fog tanítani. És a sok fehér ruhás ember, akik eddig beszélgettek az utcán, vagy bent voltak a házukban, mind egytől egyig a templom felé közelednek. A Szentháromság temploma fényből épült, nem olyan, mint a földi templomok. Három gyönyörű hófehér tornya van. Belépünk és látjuk, hogy zsúfolásig tele van. Hátul megállunk. Egyszer csak néma csend lett, és nyílt hátulról egy ajtó és ezen az ajtón belép a Szentháromság. A Mennyei Atya a szentek felé fordul, és így szól: Drága Gyermekeim, most a szentek egyességéről szeretnélek benneteket tanítani, és ezen belül is arról, hogy ti hogyan segítsetek a földön élő testvéreiteken, és a tisztítótűzben szenvedőkön. Itt már nem lehet szenvedni, nem tudtok áldozatokat hozni, mint a földön tettétek, itt csak imádkozni tudtok értük, de a ti imáitok nagyon értékesek, mert ti csak azért imádkoztok, ami lelkük hasznára válik. Ezután az Úr Jézus szólt hozzájuk: Látjátok Gyermekeim, hogy különböző fény van körülöttetek, tehát a szentek dicsősége különböző, és a dicsőség foka attól függ, hogy a földön milyen közel kerültetek a Jó Istenhez. Ha valaki nagyon-nagyon szerette a Jó Istent, akkor neki nagy dicsőség jár majd a Mennyben, ha valaki nagyon sok lelket mentett, évtizedeket nap mint nap arra használt, hogy rengeteg áldozatot hozzon, böjtöket, virrasztást, akkor neki is nagyobb lesz a dicsősége, mint annak, aki kevesebb áldozatot hozott. A legnagyobb dicsősége az Én Édesanyámnak, a Szűzanyának van. Ő Isten Fiának anyja, és úgy született, hogy bűn nélkül fogantatott, és nem is követett el bűnt egész életében, az erényekben túlszárnyalta minden teremtményünket, természetes, hogy az övé a legnagyobb dicsőség. Utána a vértanúk következnek, mert ők egyetlen kicsi életükkel százakat mentenek meg. Azután a szüzek következnek, akik megőrzik a tisztaságukat, születésüktől fogva halálukig tiszták maradnak. Most pedig a Szentlélek következik: az igaz, hogy különböző a dicsőségetek foka, de köztetek nincs olyan, aki irigykedne a másikra, aki úgy érezné, hogy ő többet érdemelt volna. Mindenkinek helyén van az igazságérzete, és tudja, hogy amit kapott a Mennyországba az a legnagyobb öröm a számára. A Mennyei Atya int a kezével, nektek engesztelőknek, hogy gyertek közelebb, gyermekeim! A szentek utat nyitnak nektek. Először a Mennyei Atya szól hozzátok: Drága Gyermekeim, eddig mindig mi, Égiek mentünk el hozzátok az engesztelésre, most a ti édesanyátok hozott ide benneteket hozzánk. Szeretnétek-e szentek lenni? Igen. Hát ha úgy akarjátok úgy is lesz, de ehhez ki kell üresíteni magatokat. Szakítsatok el minden kapcsolatot a világi dolgokkal! Ez nem megy egyszerre, csak fokozatosan. Valamiről mondjatok le, egy jó könyvről, vagy filmről, vagy internetről, vagy kevesebbet foglalkozzatok ezekkel. Vagy édességről. És így sikerülni fog. Építek nektek egy fénylő keresztet a szívetekbe. A kiüresítéshez ugyanis az is hozzátartozik, hogy áldozatokat hoztok, és a szenvedésektől nem vonakodtok, hanem felajánljátok a lelkekért. Mindnyájan nyissátok ki a szíveteket, és egyenként belehelyezem a fénykeresztet a szívetekben. Most pedig Jézus következik: Drága Gyermekeim, köszönöm, hogy eljöttetek hozzánk. Most a szeretetről szólok nektek, nézzétek, a szentek hogy szeretik egymást és benneteket. A ti engesztelő csoportotok a legjobbak közé tartozik, mégis előfordul, hogy negatív gondolatok fordulnak meg a fejetekben egy engesztelőtársatokról, egyesek még ki is mondják, nem is gondolván, hogy tövist szúrnak a másik szívébe. Vagy a háta mögött a harmadikról beszélnek, vagy nincs kedve valakinek elmenni az engesztelésre, mert valaki, akit nem kedvel, ott van. Gyermekeim, Én ezeket fájó szívvel tapasztalom. Ritkán fordul elő, de mégis van javítani valótok. Aki a Mennyországba akar jutni, annak a szeretetből példát kell mutatnia. És most a szívemből mindenkinek a szívébe egy szeretetsugarat sugárzok, hogy úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek benneteket. most pedig a Szentlélek Isten követezik: Ó, milyen boldoggá tettetek engem, hogy eljöttetek, ide ahol nincs kísértés, ide nem merészkedik a gonosz. Én most a kísértésről szeretnék nektek beszélni. Ellenségem nem azokat kísérti, akik bűnben hemperegnek, akik paráznák, házasságokat törnek, abortuszokat csinálnak, lopnak, rabolnak, gyilkolnak, nem járnak a templomba, elhanyagolják a vallásukat, őket már nem kell, hiszen mindnyájan a markában vannak. Hanem titeket, pl. ilyesmiket mond nektek: Ne menj el ma a misére, látom olyan sokat fáradtál, majd a vasárnapi kötelező misére elmész. Vagy amikor imádkozol, elég lesz az az egy rózsafüzér is, inkább helyette nézd meg azt a jó filmet a Tv-ben. Vagy egy rosszakaróddal kapcsolatban azt a gondolatot ébreszti benned, hogy olvass be neki, ne légy ilyen kis mafla, add vissza neki. A kísértés ravasz módon közeledik felétek. Én most egy sereg kardot hoztam a kezemben, ezek misztikus kardok, nem látszanak, de arra valók, hogy amikor jön a kísértés, gondolatban előkapjátok, suhintotok egyet a kísértőre, hivjátok Szent Mihályt, és minket Égieket, és azonnal eltakarodik a kísértő. Végül Én, Szűzanyátok szólok hozzátok: Most itt ebben a Mennyei templomban hajtsatok térdet a Szentháromság előtt, és ők mindhárman egy nagy keresztet rajzolnak rátok, engesztelőkre, és közben így szólnak: Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen. Látom a valóságban is letérdeltetek, most odamegyek hozzátok, és mindegyiketek homlokára egy édesanyai csókot lehelek, és megáldalak benneteket a Mennyországba való vágyakozás lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá