Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Égi Üzenetek 157. Szentlélek: A megszentelő kegyelem állapota

ÉGI ÜZENETEK
2012-08-28
Szentlélek: A megszentelő kegyelem állapota
Szentlélek: Drága Gyermekeim! Az előző hetekben a bűnös ember megigazulásáról volt szó, mely a megszentelő kegyelem állapotát adja az embernek. Ma a megszentelő kegyelemnek erről az állapotáról szeretnék beszélni nektek.
A kegyelem, amint már tudjátok, Isten természetfeletti ajándéka. Az embereknél a kegyelem nem egyforma, hanem személyenként más és más. A kegyelmeket Én, a Szentlélek Isten osztom ki, de nem ugyanazt és nem ugyanannyit kap mindenki. Az egyik többet, a másik kevesebbet kap, az egyik nagyobb kegyelmet, a másik kisebbet. Közvetlen közeletekből mondok erre példákat. Vannak közületek olyanok, akik a nagy buzgóság kegyelmét kapták meg. Minden szabadidejüket imádkozással töltik, rengeteg rózsafüzért, litániát elmondanak felajánlásokkal bevezetve, és így sok-sok lelket mentenek a kárhozattól. Vannak, akik az áldozatosság kegyelmét nyerték el. Képesek kemény böjtöket, virrasztásokat végezni, fáradhatatlanul zarándokolnak, aszketikus életet élnek, minden élvezeti dologról lemondanak, folyton térden állva, kitárt kézzel imádkoznak, és mindezt felajánlják nemes célokra, lélekmentésre. Olyan is van köztetek, aki nagyon sokat apostolkodik. Hitetlen, közömbös környezetében is bátran beszél Istenről, a túlvilágról, a szentségekről, hogy így mentse nekünk a pokol felé haladókat. Akad olyan is ebben a közösségben, aki az együttérző szeretet kegyelmét hasznosítja, és minden bajban lévő, szomorú, bánatos, megszállt felebarátját vigasztalja, bátorítja. Más azon fáradozik, hogy a tanítás kegyelmével közelebb vigye társait Istenhez, a hittel kapcsolatos ismeretekben. De vannak az itt ülők közül néhányan, akik az Én különleges ajándékaimból kaptak, pl. nyelveken beszélés, benső szó, látás, hallás kegyelmét. A kegyelemre nemcsak az jellemző, hogy személyenként különböző, hanem az is, hogy növekszik.
A szentségek vételével és a jócselekedetek gyakorlásával nő bennetek a kegyelem. Ha nem növekedne a kegyelem, akkor nem lennének fokozatai a lelki életnek, nem lenne tökéletességre törekvés. Egy példát mondok erre a növekedésre. Nem akarom megnevezni, mert ráismertek, de egyik lányom élte a maga, Istentől eltávolodott, közömbös életét. Már középkorú, a munkában kitartó, szorgalmas, barátságos nő. Volt néhány szerencsétlenül sikerült házasságon kívüli párkapcsolata. Ezek sok lelki szenvedést okoztak neki. De évek óta már egy rendes, jószívű párra lelt. Együtt éltek Isten és hit nélkül. Mennyei Atyátok ezt a gyermekét is üdvözíteni akarta. Egy egészen különös kegyelmet talált ki neki: megengedte a gonosznak, hogy ijesztegesse zörejekkel, rémálmokkal. Félelmében egy mélyen vallásos ismerőséhez fordult, aki szabadító imát javasolt neki, és kapcsolatuk egyházi rendezését. Miután megtörtént a templomi esküvő, eltűnt a gonosz zaklatása, az Én engedelmes gyermekem a Tízparancsolat szerint él. Egy vasárnapi szentmisét se hagy ki, rendszeresen magához veszi a szentségeket, gyónik, áldozik. Egy imaközösségbe jár, ahol megtanulta a rózsafüzéreket. Látjátok, Gyermekeim? Így növekszik a kezdeti kegyelem. Először csak hisz az ember, majd elhagyja a bűnöket, és áldozatos jócselekedeteket végez.
Vigyázzatok, engesztelő Gyermekeim, mert a megszentelő kegyelem állapotát el is lehet veszíteni! Egyetlen halálos bűn is elég hozzá. A bűn és kegyelem olyan ellentétek, melyek nem férnek meg egymás mellett. A bocsánatos bűnök nem kisebbítik a kegyelmet, de szabadulni kell tőlük, mert veszélyesek: kioltják az emberből a bűntől való félelmet, erősítik a rendetlen vágyakat, távolítanak Istentől és előbb utóbb halálos bűnbe torkolnak. Ó, Gyermekeim! Milyen nagy vigasztalás számotokra, hogy ha úgy adódik, hogy egy halálos bűn miatt kiestek a kegyelemből, azt újra el lehet nyerni. Ugyanis Jézus Krisztus az Ő nagy irgalmában megalapította nektek a bűnbánat szentségét, a szentgyónást. A feloldozásban visszakapjátok a megszentelő kegyelmet. Isten nem akarja elveszíteni a lelketeket, ezért mindig újra és újra megbocsát. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bátran vétkezzetek. Kövessétek figyelemmel a következő esetet!
Két idős férfi, akik ott szoktak lenni a vasárnapi szentmisén, Laci és Zoli egyik nap az ABC-ből jövet-menet összetalálkoztak. Laci így szól: -Láttad a papot? Most jött ki a kocsmából. A vasárnapi perselypénzt itta el.
-Na de Lacikám, honnan tudod ezt? –Csak úgy gondoltam. – Tudom amit most tettél, az rágalmazás. Tegnap áldoztál. – Mit számít –mondja Zoli, majd meggyónom. Ez a laza értelmezés önmagában is halálos bűn, hogy „majd meggyónom”.
Ez Szentlélek elleni bűn. Soha ne bizakodj vakmerően, hogy Isten úgyis megbocsát, bármit elkövethetünk. Isten irgalmas jósága inkább Istenfélelmet keltsen bennetek, féljetek a bűn elkövetésétől és bánjátok, hogy megbántottátok Őt. A szentgyónás lehetősége inkább reményt keltsen bennetek, hogy nem a bűné az utolsó szó, hanem az Istené.
Drága Kicsinyeim! Jézus Krisztus és Mennyei Édesanyátok választottjaikkal most már azt üzenik nektek, engesztelőknek, hogy nem elég havonta gyónni, hanem ha lehetséges, hetente. Erre azért van szükségetek, mert gyengék és gyarlók vagytok. Minduntalan elestek. Foltokat ejtetek a megszentelő kegyelem fehér ruhájára. Elég egy kárörvendő összemosolygás valaki felett, és már ott a bocsánatos bűn. Elég, ha megjegyzitek, hogy X testvér miért nem jár velünk együtt a hétköznapi szentmisékre, hiszen ráér – és már kész az ítélkezés. Elég visszamondani egy testvérednek, hogy milyen rosszat mondott róla Y, és már ott van a lelkeden még egy ítélkezés. Ilyen könnyen megy ez. Soha ne hidd Gyermekem, hogy nincs bűnöd, mert csak mi, a Szentháromság látunk bele a lelkedbe. Soha ne úgy gyónj, hogy felsorolod a bűnöket és hozzáteszed: nincs több bűnöm. Így mondd inkább: Nem emlékszem másra.
Azért is kell hetente gyónni, mert most már nagyon közel van az Én eljövetelem, a Szentlélek kiáradása, a Nagy Figyelmeztetés. Tudatosan készüljetek rá, hogy a lehető legtisztább lélekkel fogadhassátok. Boldog lesz, aki éppen a Figyelmeztetés előtti percekben gyónt, mert az hófehér lélekkel várhat Engem és nem kell félnie semmitől.
Igyekezzetek úgy élni, hogy ne legyen sosem halálos bűnötök, hogy mindig a megszentelő kegyelemben maradjatok. És ha van is bocsánatos bűnötök, igyekezzetek minél hamarabb megszabadulni tőle.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Mint minden alkalommal most is itt vagyunk előttetek Mi, a Szentháromság Személyei és Mennyei Édesanyátok. Mivel ma a kegyelemről volt szó, ezért ajándékokkal halmozunk el benneteket.
A Mennyei Atya és Jézus Krisztus odamennek mindenki elé. Jézus tart egy kelyhet az Ő szent Vérével. Mellette az Atya kezében egy pecsétnyomó van. Belemártja a Szent Vérbe, és homlokotokra nyomja az Élő Isten piros Pecsétjét, azt, amit az ír látnoknő üzenetében szavaival és lélekben megadott nektek. Közben így szól hozzátok: Fogadjátok védelmem isteni pecsétjét, mellyel megvédelek benneteket és szeretteiteket a megpróbáltatások alatt minden külső és belső ellenségtől.
Most pedig az Úr Jézus következik. Szent Vére kelyhét a Mennyei Atya kezébe helyezi. Előveszi kebléből töviskoronás, szeretettől lángoló Szent Szívét és szeretetlángjából a ti kicsi pislákoló szívetekbe egy fényes sugarat küld, az ellenségszeretet kegyelmét. Közben ezt mondja nektek: Már most is szükségetek van erre az ajándékra, mert rosszakaróitok a hátatok mögött és a szemetekbe csúfolnak, szidalmaznak, rágalmaznak benneteket. Soha ne őket ítéljétek el, amiért rosszak hozzátok, hanem a gonoszt, aki erre használja őket. Inkább imádkozzatok megtérésükért. A keresztényüldözéskor még inkább szükség lesz az ellenségszeretetre.
Ezután Én, a Szentlélek Isten megyek körbe köztetek és Engem is Jézus kísér. Hozza magával szent Vérének kelyhét. Én belenyúlok e Vérbe, és mindkét szemetekre keresztet rajzolok vele, mellyel megadom a tisztánlátás kegyelmét. Ez nagy kincs lesz számotokra a Nagy Figyelmezetés után, mikor kezdődik a szétválasztódás, hogy hová álltok: a csaló Antikrisztus és emberei mellé, vagy az igazi Megváltótok, Jézus Krisztus mellé. E kegyelem fényénél tisztán fogtok látni, és tétovázás nélkül felismeritek a jó oldalt.
Végül a Szűzanya áll elétek karjára fűzve sok rózsafüzér. Ezeknek minden szeme fehér kicsi virágokból áll, és minden szem közepén Jézus szent piros vére csillog. Ha ezután rózsafüzért imádkoztok, mindig arra hullik Jézus szent Vére, akiért felajánljátok.
Drága, hűséges Engesztelőim! Búcsúzom tőletek, köszönöm figyelmeteket és nagy szeretettel megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.