Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Égi üzenetek-55- Szentlélek: Mit tanít Krisztus a vagyonról?

2010. február 24., Szentlélek: Mit tanít Krisztus a vagyonról?
Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Istenem! Köszönjük, hogy ma a Te égi Szavaidat hallgathatjuk. Légy szíves segíts nekem, hogy akadálytalanul tudjam közvetíteni üzenetedet.
Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek! Én vagyok a Szentlélek Isten, a harmadik isteni személy és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma arról lesz szó, hogy Jézus hogy viszonyul a gazdagsághoz és hogyan a szegénységhez. Sajnos az emberek, kicsik és nagyok egyaránt húzódoznak a szegénységtől és ajnározzák a gazdagságot. A következő példa is ezt mutatja. A kis másodikosok közé jár egy nagyon szegény, kopott öltözetű kislány. Úgy látszik a gyerekek már ebben a kicsi korban is átveszik a szülők előítéletét a szegényekkel szemben. Szomorú ez a kicsi lány, mert a sorban senki se akar a párja lenni, nem fogják meg a kezét, az ebédnél a napköziben senki se ül mellé és az udvaron senki se játszik vele. Bezzeg az orvos kislánya mindig a legdivatosabb, legdrágább cipőkbe jár. Körülveszik, kérik mindenben a véleményét, versengenek ki viheti a táskáját, mikor hazafelé mennek.
Ez jellemző a felnőttekre is: lenézik a nyomorgókat, és azokkal barátkoznak szívesen, akiknek jó anyagi hátterük van. Megvetik a tanulatlanokat, és csak a diplomásokat veszik emberszámba. Kirekesztik magukból az ügyetleneket és tehetségteleneket, és csak az ügyes talpraesett embereket fogadják be. Milyen más volt Jézus, mint ti teremtmények. Ezt az utolsó vacsora lábmosási jelenete mutatja a legjobban. Amikor felkel Jézus az asztaltól, nem szól egy szót sem. Nem lázít egyetlen társadalmi osztály ellen sem, nem hirdeti, hogy a gazdagok pokolba valók, hogy le az elnyomókkal, hanem Ő, a világ hatalmas Ura és Teremtője letérdel az egyszerű halászok elé, és megmossa azok lábát. Tudjátok mit akar ezzel a lábmosással mondani nektek Krisztus? Körülbelül ezt: Az osztálykülönbségeket az emberek között eltörölni nem lehet. Ahány ember, annyi féle. Mindig lesznek a földön tanultak és tanulatlanok, erősek és gyöngék, ügyesek és kétbalkezesek, egészségesek és betegek, vagyonosak és szegények. És Én nem a társadalmi osztályokat összeveszíteni jöttem, nem gyűlöletet hinteni, nem a tekintélyt lerombolni, hanem a gazdagabbakat, erősebbeket, tanultabbakat megtölteni azzal a gondolattal, hogy magától érthetődő SZOLGÁLÓ SZERETETTEL igyekezzenek kitölteni az űrt az osztályok között. Nemcsak egy méltányosabb új társadalmi rendszer tudja megoldani a szociális problémákat, hanem a végső megoldás csak akkor biztosítható, ha az Úr megmossa a szegény ember lábát, azaz ha ezt a Jézusi példát átváltjátok mindennapi életetek, viselkedésetek, bánásmódotok, beszédtónusotok megnemesítésére. Ez a lábmosási gesztus arra hívja fel a vagyonosok figyelmét, hogy ők is szolgálni jöttek a világra.
Drága Gyermekeim! Most nézzük közelebbről, mit hirdetett Krisztus a vagyonról, a magántulajdonról, a földi kincsekről! Emlékezzetek a Szentírásra, mit is mondott a gazdag ifjúnak, aki megkérdezte tőle, mit tegyen, hogy elnyerje az Örök Életet? Hogy tartsd meg a parancsokat. És mikor az mondta, hogy mindezeket megtartotta, ezt válaszolta neki: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van és oszd el a szegényeknek és jöjj kövess Engem!” Ez már sok volt az ifjúnak. S míg Jézus szomorúan nézett a távozó után, csak ennyit mondott: „Bizony mondom nektek, hogy nehéz a gazdagoknak bejutni a Mennyek Országába. De milyen vigasztaló, hogy a gazdag is megmenekülhet, ha gyöngeségének tudatában Istenre támaszkodik, ha becsülettel igyekszik vagyonával Isten terveit betölteni.
Most elmondom nektek, hogy vált egy házaspár a mammon, a pénz áldozatává. Két gyermekük volt és egy jól menő vállalkozásuk egy kisvárosban. Szépen gyarapodott a pénzük. Építettek egy családi házat parkkal, fürdőmedencével. Tervezgették, hogy majd a fiúk, ha megnősülnek ott fognak lakni. Azután csak gyűlt-gyűlt a sok pénz, már nem is tudták mire költsék. Alkalmazottaikat minimálbérért dolgoztatták, hogy több hasznuk legyen. Közben a gyerekek elvégezték az egyetemet. Az egyik külföldre ment dolgozni, a másik megnősült, és a fővárosban kapott egy magasabb vezetői állást. Évente 1-2 alkalommal találkoztak gyermekeikkel. Ebben a hajszás életformában bizony teljesen elhanyagolták a lelküket, mindig a pénz volt az istenük. A betegséggel és öregedéssel kezdődtek a bajok. A férfi agydaganatot kapott, amely 1 év alatt elvitte. Szegény asszony teljesen egyedül maradt. Ahogy teltek az évek egyre keserűbb lett és gyengébb. Egy váratlan agyvérzés egészen lebénította. Gyermekei öregotthonba tették, és ott rövidesen meghalt, hit nélkül, szentségek nélkül. Íme egy vagyonos házaspár szomorú vége. Gyermekeim! Miért is veszedelmes a nagy vagyon az ember lelkére? Azért, mert az ilyen ember könnyen a vagyonába helyezi minden reményét, bizalmát, vágyát, törekvését, mint az előző házaspár, s elveszti bizalmát Istenben. Mert az ilyennek könnyen lesz a földi élvezet az egyetlen vágya. Könnyen lesz a pénz az istene: amelyik lélekben pedig a pénz az isten, ott nem talál helyet az igaz Isten.
Most még azt vizsgáljuk meg, hogy a magántulajdonról hogy vélekedik Jézus! Az igaz, hogy egy ízben mondta: „Jaj nektek, gazdagok!” Lukács evangéliumában találjátok. De ez nem azt jelenti, hogy a magántulajdon ellen szól: hogy nem lehet valakinek földje, autója, háza, üzeme, vállalkozása. Ez azt jelenti, hogy jaj nektek, kiket megszállott a pénz ördöge, és a pénz kedvéért letapostok erkölcsöt, hűséget, barátságot, hitet. Jaj nektek, ti pénzzel jólakottak, ti pénzzel mindent megrontók, ti pénzzel bűnre csábítók! A pénz titeket nemcsak szívtelenekké tesz, hanem vakokká és süketekké is, halljátok hát e szót, hogy még ti is belerendüljetek: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mind a gazdagnak bemenni a Mennyek Országába” (Máté 19,24.)
Tehát, Gyermekeim így kell érteni Jézus szavait, és nem úgy, hogy Ő minden vagyont elítélt és minden gazdagságot a kárhozatra szánt. Azt a gazdagságot nem kárhoztatja Jézus, aki lelke örök üdvét a pénz fölé tudja helyezni, aki irgalmas, aki a szegényen és elhagyottan segít, akinek keze tiszta, szeme részvétteljes, szíve adakozó.
Drága Engesztelőim. Most gondolkozzatok el, hogy mi következik Jézus bölcs tanításából, amit a vagyonról, gazdagságról mondott? Az, hogyha ti igazán jó keresztények akartok lenni – legyetek akár gazdagok vagy szegények, tanultak vagy tanulatlanok, előkelőek vagy egyszerűek, a következőképpen viselkedjetek: Önmagatokhoz legyetek kemények, fegyelmezettek, szigorúak, embertársaitokhoz pedig megértőek, elnézőek és segítésre készek. Ha mindenki így viselkedne, megoldódnának a mai szociális kérdés fenyegető problémái: nem lenne munkanélküliség, nem lennének befizetetlen számlák, házelárverezések, nem lennének hajléktalanok. Megszűnne az önzés, és tért hódítana a szeretet. Hiába változnak a kormányok, ha a szívek önzők, kemények maradnak. A nemzetek vezetőinek természetesen ki kellene vetni magából a pénz-imádatot, a kapzsiságot, a korrupciót, az önzést és önszeretetet, hogy példát mutassanak a középnek az együttérzésből, segíteni akarásból, szeretetből, szorgalomból, igazságosságból. Imádkozzatok hazátokért, hogy nemes gondolkodású, hazaszerető, keresztény vezetői legyenek. Ezért a szándékért ajánljátok ma fel az 5 Szent Seb Rózsafüzért, mert drága hazátok telis-tele van sebekkel.
Megáldalak benneteket a bölcs szociális keresztény gondolkodás lelkületével az Atya, a Fiú és Szentlélek nevében.

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá