Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 25- Az Úr Jézus beszél az első parancsolatról

Jézus: I. parancsolat
Jézus: Én vagyok a te Urad, Istened. Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!
Én: Édes Jézusom, szeretlek. Tégy engem békéd eszközévé. Drága Üdvözítőnk! Szomjasan várjuk tanításodat, nagy szükségünk van Szavaidra. Szentlélek Isten! Kérlek, segíts, hogy Jézus Urunk bölcs beszédét akadálytalanul tudjam közvetíteni lelki testvéreimnek.
Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, a ti Megváltótok: Jézus Krisztus, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ma megkezdjük a Tízparancsolatról szóló tanítássorozatunkat. Az első: ÉN VAGYOK A TE URAD, ISTENED. URADAT, ISTENEDET IMÁDD, ÉS CSAK NEKI SZOLGÁLJ! SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!
Atyám így szól: Én vagyok a te Urad, Istened. Ezt kiáltja felétek az egész teremtett világ: a kék ég, a zöld mező, az erdők, völgyek, az illatozó virágok, a csicsergő madarak, a hullámzó tenger, az éltető Nap, a Hold és a csillagok. Ezt hiszi és tudja a hívő ember, mert tisztában van vele, hogy a világ összes szépségét és gazdagságát az ő Istene adta neki.
Amikor Istenre gondoltok, mindig az egész Szentháromságot képzeljétek magatok elé, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket! A teremtés a Mi közös művünk, mi tartjuk fenn az egész teremtett világot és benne titeket, embereket. A ti Uratok, Istenetek a leghűségesebb Barátotok, Társatok, aki soha el nem hagy titeket, még akkor sem, ha bűnök alatt roskadoztok. Ilyenkor nem hagy békét nektek, a lelkiismereteteken keresztül szólongat, vagy mint jó atya a gyermekét, megdorgál. Mivel tiszteletben tartja szabad akaratotokat, megengedi, hogy válasszatok jó és rossz között. Csak azt hagyja el, aki halála pillanataiban a poklot választja.
Azt is kihangsúlyozza az I. parancs, hogy csak Istenedet imádd. Ó, hányan vannak, akik azt hiszik, eleget tesznek ennek a parancsnak azzal, hogy elhadarják nap mint nap imáikat, és közben bálványokat állítanak fel maguknak és azokat imádják. Vizsgáljunk meg néhány ilyen bálványt!
Egyik ilyen bálvány a PÉNZ. Nagyon sok ember elsődleges és legfontosabb célja a meggazdagodás. Önmagát és a többi embert az anyagi javak alapján ítéli meg. Minden erővel arra törekszik, hogy neki legyen a legszebb háza, a legjobb autója, luxus nyaralója, a legdivatosabb és legdrágább ruhája. Mélyen lenézi a nála szegényebbeket. A nagy pénzszerzési lázban tönkremennek családi és baráti kapcsolatai. Én, Jézusotok köztetek járok, és mindent látok.
Egy eset a sok közül: Egy boldog ifjú pár szeretett volna a szülőktől különválni, és önállósulni. Belevetették magukat a munkába, dupla állást vállaltak. A férj nappal az irodában görnyedt, éjszaka éjjeli őr volt. Az asszony a varrodában három műszakban dolgozott. Teltek a hónapok, gyűlt a pénz, de ők szinte nem is találkoztak. Fáradtak, idegesek, ingerültek voltak. A feleség úgy szeretett volna egy kisbabát, de szó se lehetett róla, míg fel nem épül a ház. 3 év telt el így a nagy hajszában, míg végre elkészült a várva várt családi ház. De addigra már úgy elromlott köztük a kapcsolat, hogy semminek nem tudtak örülni. Egészen elidegenedtek egymástól, veszekedés, harag töltötte el a szívüket. A vége az lett, hogy keseredettségükben elváltak.
A másik bálvány: a TUDÁS. Itt is az értékrenddel van a baj. Egyesek mindenek fölé helyezik a műveltséget, az ismeretek felhalmozását. Szerintük a legértékesebb ember az, aki roppant tájékozott az irodalomban, a történelemben, a természettudományokban, a zenében, a képzőművészetben, és a politikában.
A társasági kapcsolataik abban merülnek ki, hogy fitogtassák műveltségüket, másokat megszégyenítve. Ők a leginkább sajnálatra méltóak, mert legértékesebb részükkel, a lelkükkel nem törődnek. Egyre távolabb kerülnek Tőlem, Istenüktől. Szent féltékenységgel kell tapasztalnom, hogy minden szabadidejük olvasásra, koncertekre, operába-járásra, tudományos előadások látogatására megy el, és Rám egyetlen percük se marad.
Csak várok és várok, hátha Felém fordulnak. Közben kegyelmeimmel záporozom őket: kezükbe adok egy lelki könyvet, egy vallásos filmre irányítom a figyelmüket, egy mályen hívő embert hozok az útjukba, de ők mindezt elutasítják, mondván: „Ettől nem leszek okosabb.”
A mai modern ember istene a TELEVIZIÓ, a SZÁMÍTÓGÉP és INTERNET. Aki ezen a területen nem marad meg az arany középútnál, az rabjává és imádójává válik. Megfosztja magát a mozgástól, a friss levegőtől, felesége és gyermekei társaságától és nem utolsósorban Tőlem. Ó! Mennyire szeretnék hallani tőle egy-két hálás szót, hogy Nekem köszönheti ezeket az eszközöket, amivel szórakozhat! Hiszen Én adom az egészséget és erőt hozzá, hogy pénzt keressen, és ezeket megvegye rajta. De nem. Az ideje mind elmegy ezekre az értéktelen foglalatosságokra, és úgy telik el egész élete, hogy se saját lelkére, se Rám nem figyel. Hogy áll majd meg előttem az ítéletkor?
Az emberek nagy része a TEST-et teszi meg Istenévé. Egyrészt saját testét bálványozza. Minden szabadidejét azzal tölti, hogy kívánatos, szép és vonzó legyen. Százezreket költ külsejére, szépségszalonokba jár, fogyókúrázik, túl sokat tornázik, méregdrága testformáló gépeket vásárol, növeli az izmait. Kirívó, erkölcstelen ruhákat vesz fel, hogy felhívja magára a figyelmet. Teleaggatja magát feltűnő ékszerekkel. A többi embert a külsejéről ítéli meg. Aki nem olyan szép, az nem szimpatikus neki. Az, aki saját testét így isteníti, az hajlamos rá, hogy a másik ember testét is bálvánnyá tegye. Szerelme tárgyát mindenek fölé emeli. Isteni tulajdonságokkal ruházza fel. Még mondja is neki, hogy „imádlak”. Engem alacsonyít le vele, mert Helyettem teremtményemet imádja, első parancsolatomat a földbe tiporja.
Van, aki a HATALMAT isteníti. Minden álma, hogy nagy karriert fusson be, vezető pozícióba kerüljön. Ezért a célért könyökölve, taposva halad előre. De sosem elégszik meg az elért helyzetével, hanem mindig magasabbra tör. Az alázat, mely az életszentség alapköve nagyon távol van tőle. Minél nagyobb a hatalma, annál önteltebb és kegyetlenebb lesz. Ez a bálvány a legbiztosabb út a kárhozathoz.
Egyesek Elém helyezik az EVÉS-t, IVÁS-t és az élvezeti cikkeket. Nem baj, ha szeretitek a finom ételeket, italokat, de ismernetek kell a határt. Láttam egy szélsőséges esetet, amit most elmesélek nektek. Egy család ebédre vendégeket hívott, egy másik családot. Már mindenki asztalnál ült, csak a háziasszony nem, aki hozni akarta a levest. A vendég-asszony kiment utána a konyhába és így szólt: „Mit főztél? Hadd nézzem, hogy sikerült!” Ujjával belenyúlt a szószba és megállapította: „Jaj de finom!”, majd bekapott egy fasírozottat és megdicsérte a háziasszonyt, hogy milyen ügyes. Visszamentek a szobába és ők is leültek az asztalhoz. A vendéglátók vallásosak voltak, így az egész társaság felállt és elmondta az étkezés előtti imát. Ezalatt a vendég-asszonynak a szem ide-oda futkosott a levesestál és a zöldséges-húsos tál között. Az ebéd alatti beszélgetés fonalát úgy vezette, hogy a főzés tudományára terelődjön a szó. Ez az asszony rabja az evésnek. Az ő szívében se marad hely Számomra.
Az ÉLVEZETI CIKKEK istenítése még veszélyesebb a test és lélek számára egyaránt. Ha valaki rabjává válik az alkoholnak, kábítószernek, kávénak, cigarettának, tönkreteszi máját, idegrendszerét, szívét, vérnyomását, tehát veszélyezteti az egészségét. De ennél is nagyobb baj, hogy tönkreteszi, sőt meg is ölheti testét, a Szentlélek templomát és ezzel a lassú „öngyilkossággal” nagy bűnt követ el.
Sorolhatnám még a többi bálványt is: van, aki a macskáját, kutyáját, papagáját teszi istenné, van, aki egy rock-énekest vagy híres színészt, van, aki a sportot, amit űz. Teljesen mindegy. Mindegyik száműzi Istent az életéből, nem az első helyre teszi, és ezért a másvilágon felelnie kell: vagy a tisztítótűzben, vagy a pokolban. Kivéve, ha megbánja és változtat ezen.
A törvény másik fele: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Itt most nem kívánom elmondani a felebaráti szeretet mibenlétét, megnyilvánulási formáit, mert ezt egyik égi tanításomban már megtettem. Inkább egy életből vett történettel szeretném nektek bemutatni, milyen következménye lehet a felebaráti szeretet hamis formájának vagy elhanyagolásának.
Egy sikeres, gazdag kolumbiai fogorvosnőről van szó. A jólét, a sok elismerés, a rengeteg pénz, a nagy társasági élet hamar kiölte belőle a vallásos érzületet. Már egészen eltávolodott Tőlem, csak a bajban fordult Hozzám. Egyszer csak ateista elveket kezdett vallani. Jónak tartotta magát, mert egyszer se csalta meg a férjét, osztogatta a pénzt a feleslegéből a nála szegényebbeknek, nem ölt meg senkit, nem lopott. Mások is hízelegve dicsérgették, mint jótevőjüket. Egyszer csak egy viharos, esős időben, útban hazafelé esernyővel, belecsapott a villám. Lábai és a melle csontig leégtek. A kórházban 3 napig kómában volt és a klinikai halál állapotába került. Lelkének megmutattam Élete Könyvét a tízparancsolat tükrében.
Most láthatta, hogy mennyire félreismerte magát a felebaráti szeretet területén. Mindenkit csak kritizált, mindig csak a hibákra mutogatott. Szüleinek sose köszönte meg a sok áldozatot, szeretetet, hogy iskoláztatták, hogy felemelkedhessen a társadalmi ranglétrán. Mikor a ranglétra csúcsára jutott, szülei már nem voltak fontosak neki, sőt szégyellte őket mások előtt. Férjével, gyerekeivel elégedetlen és igazságtalan volt. Mivel nagyon gazdag volt a szegényeket pénzzel támogatta, de csak azért, hogy csodálják az ő nagylelkűségét. De ha már adott valakinek valamit, rögtön kért is tőle szívességet: pl. menjen el helyette a fia szülői értekezletére, mert ott csak a megjelenési létszám a fontos. Ez a szegény lélek a legnagyobb bűnt akkor követte el, hozzáfordult tanácsért egy 14 éves rokon kislány, aki terhes lett. Azt javasolta neki, hogy vetesse el a babát és adott neki egy nagy köteg pénzt. Ezt a segítséget sok ismerős kislánnyal megismételte. Azzal áltatta magát, hogy nagylelkűségből teszi, de ez nem felebaráti szeretet volt, hanem mások hozzásegítése a gyilkoláshoz. Ugyanis minden magzatnak egy teljesen kifejlett lelke van, mely felkiált, amikor testét darabokra vágják, és ez a kiáltás megrázza az eget. Ez a bűnös lélek, míg nézte az életének könyvét a pokol szakadéka felett fejjel lefelé függött, Szent Mihály tartotta az egyik bokáját. Csak akkor menekült meg, mikor Engem hívott: „Uram, Jézus Krisztus, bocsáss meg, adj még egy lehetőséget!” Erre Én megengedtem neki, hogy visszatérjen a testébe és kijavítsa hibáit.
Drága Gyermekeim! Vegyétek komolyan a főparancsot, az Istenszeretetet és a felebaráti szeretetet. Aki ezt az első parancsot teljesíti, az összes többi parancsnak eleget tud tenni. Mert, aki Istent szereti, az nem tud lopni, hazudni, ölni, paráználkodni, házasságot törni, ítélkezni, rágalmazni.
Megáldalak benneteket a mély Istenszeretet és az önzetlen felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Az „5 Szent Seb” rózsafüzér előtt
Én: Ma, mikor az 1. parancsban az Istenszeretetről volt szó, eszembe jutott, hogy milyen szegényes a mi szeretetünk Irántad a Tiédhez képest. Adj tanácsot, mit tegyünk, hogy sokkal lángolóbban szerethessünk téged!
Jézus: Ha úgy érzitek, hogy nem tudtok eléggé szeretni Engem, az már jó jel, hiszen vágyakoztok azután, hogy jobban szeressetek. Ennek érdekében 2 dolgot tehettek:
  1. Mivel a lángoló Istenszeretet kegyelem kérdése, gyakran kérjétek: „Jézusom, édes Szíve, add, hogy mindig jobban szeresselek!” És Én meg fogom nektek adni.
  2. Úgy tudjátok legjobban növelni Irántam szereteteteket, ha a nap minden mozzanatába belevontok. Reggel ébredéskor: „Jó reggelt!”-tel köszöntsetek! Hívjatok, hogy kísérjelek el titeket a boltba! Ott lépkedek majd mellettetek. Velem együtt menjetek ki a kertbe dolgozni: a fájós derekatokat és a verejtékcseppeket a homlokotokról adjátok Nekem áldozati ajándékul. Ha vendégetek jön, Engem is hívjatok közétek és Rólam is essék szó! Ha vacsoráztok, hívjatok Engem is az asztalotokhoz. Ha esti imátokat mondjátok, képzeljétek el, hogy valóságosan ott állok előttetek és hallgatom, sőt veletek együtt mondom. Ha későre jár, és ágyba bújtok, képzeljétek el, hogy Szent Szívemen alusztok el. Ne hagyjatok ki Engem semmiből! Ha bánt valami, Nekem panaszkodjatok, ha valami nagy öröm ér, Én legyek az első, akinek elmondjátok! Ha így élitek napjaitokat, azt fogjátok érezni, hogy sokkal jobban szerettek Engem. Kicsinyeim! Ahogy itt ültök Előttem, lobogó szeretetemet árasztom rátok, és felgyújtom vele szíveteket. Ámen. 2009. április 20.

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.