Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 27 – A Mennyei Atya szavai a 3. parancsolatról

Mennyei Atya: III. parancs: Az Úr napját szenteld meg
Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé. Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy újból leereszkedsz hozzánk kicsiny teremtményeidhez, és tanítani fogsz minket. Szentlélek Úristen: Segíts, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni a Mennyei Atya Szent Szavait engesztelő testvéreimnek!
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek! Én vagyok a ti Uratok, Istenetek, Mennyei Atyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ma a III. parancsról lesz szó: „Az Úr napját szenteld meg!”
A Szentírásban olvashatjátok: „Isten a 7. napon befejezte művét, amit alkotott. A 7. napon megpihent… Isten megáldotta és megszentelte a 7. napot…” teremtés2
Ha Én az Isten, a hetedik napot pihenésre használtam, akkor ti is kövessetek Engem, engedelmeskedjetek Nekem és a Vasárnapot, az Úr napját szenteljétek meg! Most elmondom, hogy -e parancs teljesítése számotokra milyen kötelességekkel jár.
Az első kötelesség a szentmisén való részvétel vasárnap, de ha körülményeitek engedik, naponta. Szent Fiammal együtt nagy szeretettel várlak benneteket a Házamba. A szentmise a leghasznosabb időtöltés életetekben, mert lelketek bőséges kegyelmet kap alatta. Aki még a vasárnapi szentmise látogatásnak se tesz eleget, az egészen eltávolodik tőlem. Egyesek így mentegetőznek: „Ha Isten mindenütt jelen van: a természetben, a lakóházakban, az utcán, akkor miért kell, hogy miért kell nekem a templomban meglátogatni? Az igaz, hogy mindent betöltök, és mindenütt ott vagyok, de Szent Fiam, Jézus Krisztus áldozata csak a szentmisén újul meg és kegyelmeimet ott tudom a leghatásosabban kiosztani. Egy példán keresztül szeretném bemutatni nektek, milyen károkat okoz a lélekben a templomba járás elhanyagolása. Nagyon közeli esetet mutatok be nektek, az előttetek álló Éva esetét. Mikor férjhez ment és idekerült Kadarkútra, a kommunista vezetők olyan erőszakosan üldözték a vallásos pedagógusokat, hogy itt nem lehetett templomba járnia. Csak akkor jutott szentmiséhez, ha hazament látogatóba Budapestre a szüleihez. Belevetette magát a sokrétű iskolai munkába, az itthoni háztartásba és saját 3 gyermeke nevelésébe. 6 hosszú év alatt lassan egészen megfeledkezett a lelkéről és Rólam. Csak akkor jutottam eszébe, ha bajban volt. Megszántam őt ebben a közömbös állapotban, és jött egy Karácsony. A fenyőfa alatt férje és gyermekei előtt belesült a Miatyánkba. Sírva fakadt. Elhatározta, hogy jogosítványt szerez, vesznek egy autót, és minden vasárnap viszi Szentmisére a családját az 5. faluban. Ettől kezdve rendbejött a lelke. Ennyit számít a vasárnapi templomba-járás.
Drága Gyermekeim! Ti, akik rendszeresen gyakoroljátok vallásotokat, mondogassátok a nem templomba járó családtagjaitoknak, rokonaitoknak, szomszédaitoknak, hogy vegyék komolyan a vasárnapi szentmisét, amely egyrészt Jézus Uratok megújuló keresztáldozata, másrészt Feltámadásának és Győzelmének ünnepe. Ne teljen el vasárnap szentmise nélkül.
E paranccsal kapcsolatban másik kötelesség a nehéz munkától való tartózkodás. Ide tartozik a kerti munka, a mosás, vasalás, építkezési munkák, meszelés, favágás, nagytakarítás stb. vasárnap csak annyit szabad dolgoznotok, amennyi a család kiszolgálásához kell. ezt a napot Nekem, Isteneteknek kellene szentelni és családtagjaitoknak. Ó, milyen keveset kérek Én teremtményeimtől: egyetlen órát a hét napból, a vasárnapi szentmisét, és ezt sem kapom meg. Ezen a napon végre együtt lehetnek a szülők a gyermekekkel: közös ebéd, játék, kirándulás, kimerítő beszélgetések. De sok helyen sajnos még vasárnap is beleszól a családi együttlétbe a véget-hosszat nem érő TV-nézés, internetezés, számítógépes játékok. Hogyan lehet egymástól elszigetelten ünnepelni az Úr napját? Ha még ezt a napot sem töltik együtt, elhidegülnek egymástól a családtagok, és nem érzik a különbséget a szürke hétköznapok és a vasárnap között.
Ez a III. parancs, hogy „az Úr napját szenteld meg”, hasznos minden ember számára, mert egyaránt szolgálja a testet, és a lelket. Vizsgáljuk meg, hogyan!
  1. Az elfáradt testnek szüksége van a pihenésre. Az igavonó állatokat is pihentetjük a nehéz munka után. A földi is pihen azokban a hónapokban, mikor nincs bevetve, táplálkozik a sókkal, amit az esőből vagy a föld mélyéből kap. Az évelő virágok is pihennek, a lombhullató fák is. Csak az embernek nem járna pihenés?
  2. Vasárnap bontakozik ki jobban az emberek között a felebaráti szeretet: összejönnek a testvérek és hozzák gyermekeiket, házastársukat. A nagyszülők végre találkoznak az unokáikkal. Ilyenkor a jó barátok is összejönnek. Most alkalom nyílik kifelé is jót tenni: meglátogatni egy beteget vagy egy magányos, szomorú öreget, hiszen nem hajt a munka, van egy kis szabadidő.
  3. A III. parancs az erkölcsi gondolkodást is formálja. Aki helyesen értelmezi az előírt vasárnapi pihenést, az mértéktartó benne. Nem heverészik, lustálkodik egész nap, nem paráználkodik, és nem részegeskedik. Nem azon töri a fejét, hogy a jövő héten, hogyan tudja becsapni, kihasználni jobban munkatársát, ügyfelét vagy a vevőt, hanem megvizsgálja lelkiismeretét, hogy az eltelt héten milyen bűnöket, hibákat követett el és mélyen megbánja. Tehát hazug képmutatás a III. parancs szerinti olyan testi pihenés, amelyhez nem társul bensőséges, lelki megszentelő tevékenység, helyes önvizsgálat és komoly elhatározás, hogy a következő héten jobban fog viselkedni.
  4. A III. parancs, hogy „az Úr napját szenteld meg!” a lelket is szolgálja. Felhívja a figyelmeteket arra, hogy az a nap Enyém, a ti leghatalmasabb Uratoké. Legalább ezt az egy napot ajándékozzátok Nekem a hat fárasztó nap után. Köszönjétek meg, hogy erőt adtam az elmúlt heti munkához és kérjetek kitartást és egészséget az előttetek álló hétre. Mint ahogy a gyermek egyheti egész napos tábor után hazatérve boldogan szalad szülei ölelő karjába, úgy siessetek Házamba és mondjátok Nekem nagy-nagy örömmel: Édes, jó Atyám! Megjöttem az egész heti munkából. Ma egész nap a Tiéd leszek. Erre Én kitárom a karjaimat, átölellek és megcsókollak titeket, csak ezt ti nem láthatjátok. Csak a szívetekkel érezhetitek, mert teletöltöm lángoló Isten-szeretettel. Ezzel kölcsönösen bearanyozzuk egymásnak a vasárnapot.
Ezután vizsgáljuk meg, hogy az emberek többsége miért nem jár szentmisére. Ennek többféle oka van. Az egyik a közömbösség, hitetlenség és kételkedés. Aki nem hisz Bennem, az üres időtöltésnek tartja a misét. Az emberek is így vannak egymással: akit nem szeretnek, és nem hisznek benne, azzal miért is barátkoznának? Miért látogatnák meg? Aki nem tudja elhinni, hogy Szent Fiam valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, az természetesen nem megy Szentmisére, mert hazugnak tartja az egész szertartást.
Vannak, akik a hiányos nevelés miatt nem járnak templomba, szüleiktől is ezt látták. Nem szoktak hozzá, így nincs is hiányérzetük.
Sok embert egyszerűen a lustaság, a kényelemszeretet tart vissza. Könnyebb otthon heverészni a TV előtt, mint szépen ünneplőbe öltözni.
Másokat a munka. Egész héten hajszolja a pénzt, dupla állást vállal, alaposan kifárad, s minden házimunka: porszívózás, mosás, kert vasárnapra marad.
Van olyan ember, akit a plébánosa egyénisége vagy emberi gyengeségei tartanak vissza. Gyermekeim a pap is ember. Hogy mennyire szentéletű egy pap, mindenekelőtt az egyházközség embereitől függ. A közösség segítheti őt imáival, azzal, hogy megbecsüléssel, tisztelettel viszonyul hozzá és támogatásáról biztosítja. Tudjátok, Gyermekeim, ha a pap vét, nemcsak ő felel a vétkéért, hanem a hívek is, mert nem imádkoztak érte, nem hoztak áldozatokat érte. Ha ellenszenves a miséző pap, attól még el lehet menni a szentmisére, mert saját lelketek érdekében mentek templomba, nem a papért.
Egyes asszonyok azzal indokolják, hogy nem mennek misére, hogy főzni kell a családra. Ez nem mentség. Előző este is meg lehet főzni, vagy korán reggel.
Mióta Egyházam újításként bevezette a szombatot, hogy vasárnap helyett akkor is lehet szentmisére járni elfogadható indok esetén, azóta ez sokan félreértik: szabad a vasárnapjuk, elmehetnének a templomba, mégis önkéntesen a szombat estét választják. Nem helyes. Ez esetben vétenek a III. parancs ellen.
Drága engesztelő Gyermekeim! Kimerítettük e paranccsal kapcsolatos témát. Sajnos nem hallhatták azok, akiknek e területén súlyos mulasztásaik vannak. Ti, legbuzgóbb Gyermekeim, akik még hétköznap is Velem vagytok Házamban, adjátok tovább másoknak tanításomat, hogy még időben megfeleljenek fontos elvárásomnak, hogy az „Úr napját szenteld meg!” Én, szerető Atyátok a megbocsátásra mindig készen állok. Ha megbánják és meggyónják a vasárnapi szentmise-mulasztást, ha komolyan elhatározzák, hogy ezután az Úr napját megszentelik, akkor őket is Szívemre ölelem.
Megáldalak titeket a Hozzám való hűség lelkületével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
2009. 05.04., hétfő

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.