Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 30 – A Mennyei Atya szavai a 6. parancsolatról

Mennyei Atya: VI. parancs: Ne paráználkodj!
Én: Édes Jézusom, szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Atyám: Örömmel várjuk bölcs tanításodat. Szentlélek Úristen jöjj, segíts, hogy Mennyei Atyánk szavait méltóképpen tudjam közvetíteni.
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a VI. parancsról lesz szó, mely így hangzik: „Ne paráználkodj!”
A paráználkodás kényes téma, mert a mai romlott világban ezt az emberek inkább erénynek, mint bűnnek tartják. Ha a modern emberek nem is tekintik bűnnek, mégis súlyos bűn, mely a kárhozatba vezet, ha tudva és akarva teszik azt. Sokakban felvetődik a kérdés: ugyan, miért is lenne bűn, amit a testemmel művelek, hiszen ez az én testem, azt teszek vele amit akarok! Kinek ártok vele? Ez bizony ostoba kérdés. Először is mindenkiben benne lakik a Szentlélek: tisztában és bűnösben, hívőben és hitetlenben. A test így a Szentlélek temploma. Tisztelni kellene. Aki paráználkodik, az ezt a szent templomot bemocskolja, tehát Engem és az egész Szentháromságot sérti vele. Tehát elsősorban Nekem, az Istennek árt vele. Másodszor a párjának, akivel elköveti, őt is a bűnbe rántja. Harmadszor saját lelkének árt, mert általa kiesik a kegyelem állapotából és egyenesen a pokol felé halad, hacsak nem bánja meg, nem gyónja meg és nem hagy fel vele. És nem utolsósorban testének is árthat, mert összeszedhet fertőző betegségeket, még halálos kimenetelűt is.
Mint minden bűnre, így erre is jellemző, hogy háromféleképpen lehet elkövetni: gondolatban, szóban és cselekedetben.
Egy példát szeretnék mutatni nektek a millióból, hogy hogyan lehet gondolatban paráználkodni. Képzeljetek magatok elé egy zsúfolt strandot. Ragyogó napsütésben közel egymáshoz ülnek, napoznak a füvön gyékényeiken. Közöttük ott van egy család: apa, anya és három kisgyermek. Közben letelepedik melléjük egy csinos, bikinis fiatal lány. Elmegy fürödni, és mikor visszajön, leül, szemérmetlenül leveszi a fürdőruhája felső részét, és hanyatt ráfekszik a törülközőjére, hogy napozzon. A családanya megdöbbenve, rosszalóan veszi tudomásul és próbálja elfoglalni gyermekeit, hogy ne nézzenek arra. A férje viszont nem tudja levenni róla a szemét, gondolatban továbbvetkőzteti és bűnös vágyakozás ébred benne. Ebben az esetben az ördög egy erkölcstelen nőt használt fel arra, hogy a férfit bűnre csábítsa gondolatban.
Szóban vétkezik az az erkölcstelen leány, aki barátnőinek elhenceg új és új fiúkapcsolataival és részletesen beszámol az átélt paráználkodásairól.
A legsúlyosabban vét a VI. parancs ellen, aki cselekedeteiben parázna, sajátmagával vagy mással.
A paráznaságnak két területe van: 1.) a házasságon belüli és a 2.) házasságon kívüli paráznaság. 1.) A házasságon belüli területéről lehet, hogy meglepő dolgot fogok mondani nektek. Drága Gyermekeim! Ugye azt hiszitek, hogy a szentségi házasságon belül férfi és nő között semmi sem bűn. Hát ez nem egészen így van. Ha a házastársak csak kölcsönösen kielégítik egymás érzéki vágyait és teljesen megakadályozzák, hogy gyermek szülessen szerelmükből, akkor megszentségtelenítik házasságukat. Gyermekeim! A házasság szentség, és azt a legnagyobb tiszteletben kell tartani. Ha csak úgy egymás mellett van egy férfi és nő és gyermekeik vannak, legyen bennük felelős apasági és felelős anyasági érzés, gyermeknevelési kötelezettség. Együtt kell maradniuk, hogy mindezeknek eleget tegyenek. Már azzal is nagyot vétkeznek, hogy ész nélkül alkalmazzák a gyilkos fogamzásgátló szereket és eszközöket, melyek az évek során százával ölik meg a megfogant, kis kezdődő életeket. Az is bűn, hogy a szentségi házasságot kizárólagosan csak érzéki vágyaik kielégítésére használják, és ezzel Engem megakadályoznak abban, hogy életet adjak. A nászágyat bordélyházzá teszi az, aki bepiszkolja érzékiséggel, és nem szenteli meg anyasággal. Én most a házasságot a szántófölddel szeretném összehasonlítani, a búzatáblával, melyben az asszony a föld, a férj a mag és a búzakalász a gyermek. A föld nem utasítja el a magot, befogadja és palántává nő. A mag belekapaszkodik a földbe, gyökeret ereszt és kalászba szökken. Azaz a búzakalászok a föld és mag házasságából származnak. Ti asszonyok, tanuljatok a földtől, mely soha nem utasítja el a magot, hogy kalász, azaz gyermek teremjen belőle.
2.) A paráznaság második területe a házasságon kívüli paráznaság.
A mai emberiség olyan romlott, hogy már nem is tekinti bűnnek a házasság előtti együttélést férfi és nő között. Régen, ha valakinek viszonya volt valakivel, azt mélyen titokban tartották, és ha mégis kiderült, megbotránkozva suttogtak róla. Ma hencegnek a nők a barátjukkal, a férfiak a barátnőikkel. Semmi szégyenérzet vagy bűntudat nincs bennük, sőt nem is akarnak házasságot kötni, nem akarják feladnia a szabadságukat. Nem kell válni, ha megunják egymást, másik barát vagy barátnő után néznek. Ó, Gyermekeim! Ha tudnátok, mennyire fáj ez Nekem, hogy teremtményeim, akiket tisztának teremtettem az Én képmásomra, a bűn sarába hemperegnek és a pokol felé vezető utat mocskos érzéki bűneikkel kövezik ki maguknak.
Ennél is undorítóbb bűn az üzletszerű kéjelgés. Mennyi leány kínálja magát a bordélyházakban, a nagyvárosok hírhedt utcáin és az országutakon és csábítják a férfiakat. Egyik sem érez már örömöt, csak csömört és undort. Szívük vágyik az igazi boldogságra, hogy őket is szeresse valaki, ne csak használja, mint egy tárgyat. De ebből az életformából már nagyon nehéz szabadulni. Általában az alvilág emberei foglalkoztatják őket, ütik-verik őket, elveszik keresetüket, és ha menekülni akarnak, megölik őket. Az ilyen szegény, boldogtalan és lezüllött teremtményeim lelke nagyon távol van Tőlem. Ha mégis sikerül némelyiküknek kiszakadniuk e nyomasztó helyzetből és feltámad a bűntudatuk, mélyen lehajolok hozzájuk, megbocsátok nekik és megtisztítom őket.
Az ember önmagában is tud paráználkodni. Ne hallgassatok a rossz, bűnös tanácsokra, hogy az önkielégítés egészséges. Erre a gonosz kísértései kényszerítik az embert, hogy elveszejtsék a lelkét. Az ilyen bűntől senki sem tud magától megszabadulni, csak imával és böjttel. A hitben erős ember ki tud gyógyulni ebből a bűnös szenvedélyből, ha Hozzánk fordul, Égiekhez segítségül. Ezt az erős emberi ösztönt csak Mi tudjuk fékentartani. Utoljára a természetellenes paráznaságból kell szólnom. A fajtalankodás a legundorítóbb bűnök közé tartozik Előttem. A homoszexuális férfiak és leszbikus nők igyekeznek elhitetni a társadalommal, hogy amit ők tesznek, az nem bűn, de még mindig az emberek nagy része elítéli viselkedésüket. Vannak köztük, akik azért élnek így, mert ezzel a hajlammal születtek, és vannak akik úgy tanulják el másoktól. Mind a kettőnek bűn amit tesz, se súlyosabb lesz a büntetése annak, akiben nincs ilyen hajlam, mégis igyekszik elsajátítani.
Egy esetet fogok elmesélni most nektek, hogy egy leány, akit Eszternek hívnak, hogyan szabadult ki egy ilyen kapcsolatból. Eszter szüleinek szótfogadó, jó kislánya volt. Komoly vallásos nevelésben részesült. Volt benne némi hajlam a homoszexualitásra, kamaszkorában ugyanis gyakran álmodott arról, hogy lányokba szerelmes. Amikor elvégezte az egyetemet egy könyvtárba került dolgozni. Volt ott egy nála pár évvel idősebb leány, aki nagyon kedves volt hozzá. Az ismeretségükből hamarosan egy mély lelki barátság lett. Csak egy valamit hiányolt belőle Eszter, hogy nem volt vallásos, sőt egyenesen ateista volt. Ennek ellenére egyre közelebb kerültek egymáshoz, szabályosan egymásba szerettek. Összeköltöztek és úgy éltek egymással, mintha házastársak lettek volna. 2 évig voltak így együtt. Eszter továbbra is elárt a vasárnapi szentmisékre, de egyedül, mert barátnőjét nem tudta rávenni. Ebben a bűnös állapotban nem gyónhatott és nem áldozhatott és ez egyre jobban hiányzott neki. Lelkiismerete nem hagyta nyugodni, elkapta a bűnbánat: mocskosnak, tisztátalannak, végtelenül bűnösnek érezte magát. Sírva közölte a barátnőjével, hogy haza akar menni. Az dühösen fogadta ezt a változást és nem akarta megérteni és elengedni. Hogy is értette volna meg a bűnbánatot, mikor nem volt hívő ember? Eszter keményen elhatározta magát, hogy hazamegy. Mikor barátnője éppen nem volt otthon, összecsomagolt. Szakadó esőben, tomboló szélviharban elindult a bőröndjével. Egy templom előtt ment el, ahol tudta, hogy este 6 órakkor misét szoktak tartani. 6 óra múlt 10 perccel, de a kapu zárva volt. Csalódottan, megrendült lélekkel tiszta erővel dörömbölt a zárt templomkapun és zokogva, kiabálva mondta Nekem: „Bocsáss meg, Istenem, többé nem vétkezem! Engedj be a házadba, ne zárj ki engem! Hát nem szeretsz? Hát nem a bűnösökért jöttél a világra? Most nem engedsz magadhoz? Gyónni akarok! Nem hallod?” -közben ömlött a könnye és összekeveredett a szakadó esővel. Ott állt az én bűnbánó, bőrig ázott, elkeseredett kislányom házam kapujában és Hozzám akart jönni. Egyszercsak valaki kinyitotta belülről a kaput, meghallotta a dörömbölést. Tulajdonképpen nem is volt bezárva, csak zaklatottságában félig nyomta le a kilincset. Folyt a Szentmise és leült a hátsó padba. Lelkébe béke és nyugalom költözött. Sóvárogva nézte az Úrfelmutatáskor a Szentostyát, amiből már 2 éve kizárta magát. A Szentmise végén odament a paphoz és sírva kérte, gyóntassa meg. A pap végignézett rajta és megrendülve igent mondott. Eszter örömtől sírva fogadta a feloldozást. Utána a kedves pap meg is áldoztatta. Így tért vissza Eszter a szülői házba, megtisztulva és megújulva.
Kincseim! Én az embert végtelenül szeretem, csak a bűntől irtózom. Mindent meg tudok bocsátani, ha látom a mély bűnbánatot. Mélyítsétek el magatokba tanításomat: tiszta legyen minden gondolatotok, szavatok és cselekedetetek, hogy hamarosan hófehér lélekkel állhassatok oda Szentlelkem elé!
Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében.
2009.05.25., hétfő

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá