Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások

Kadarkúti Hétfői üzenetek-42. Szentlélek: Miért lett Jézus emberré

2009.08.31. Szentlélek: Miért lett Jézus emberré?
Én: Édes Jézusom, szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Úristen: Köszönjük tanításodat, mellyel közelebb viszel minket Jézus Urunkhoz. Jöjj, segíts, hogy szavaidat akadálytalanul tudjam közvetíteni.
Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten és Éva hangján szólok hozzátok! Ma azt fogom nektek elmagyarázni, hogy miért lett Jézus, az Isten Fia emberré. Eddig Mi Égiek sok mindent tanítottunk nektek: az erényeket, a szenvedést, a Kereszt állomásait, a Tízparancsolatot, a halált, a túlvilágot. Az elkövetkezendő beszédeknek az lesz a célja, hogy mélyebben megismerjétek Jézus Krisztust. Ma azt fogjuk megvizsgálni, hogy miért vállalta az emberré válást.
Három okból: 1.) Hogy tanítson titeket 2.) Hogy megváltson benneteket 3.) Hogy Isten tökéletes dicsőítésére neveljen titeket.
1.A Krisztus előtti emberiségnek nagy szüksége volt egy Istentől jövő, igaz tanításra. Az ókori görög, római és egyiptomi népek nagyon ferde úton jártak: bálványokat imádtak, úgy bántak a rabszolgáikkal, mint az állatokkal, akár meg is gyilkolták őket, ha kedvük támadt rá. Erkölcstelenségben fetrengtek. Isten választott népe, az ószövetségi zsidó nép az igaz Istent imádta és ismerte a 10 parancsolatot, de mereven ragaszkodott a „szemet-szemért”, „fogat-fogért” törvényhez. Kellett ennek a régi emberiségnek az igaz szó, mely megnyitja előttük az üdvösség kapuját. És hogy állunk a 21. század embereivel? A többség szíve bezárult a hit és Isten előtt, a materializmus, az ateizmus tért hódított, a 10 parancsot lábbal tapossák, a bűn mocskában hevernek. Csak egy kicsiny nyáj él hitben, tisztaságban és szeretetben. Tehát a mai embernek is égetően szüksége van Jézus Krisztus tanítására. János evangéliumában így szól Jézus hozzátok: „Példát adtam nektek, hogy amint Én cselekedtem veletek, ti is úgy cselekedjetek!”
Isten tehát emberré lett, hogy megtanítsa az embert istenivé lenni. Megmutatta nektek, milyen az igazi, válogatás nélküli szeretet. Nem tett különbséget a házasságtörő asszony, az ártatlan pár éves kisgyermek, az áruló Júdás, az Őt 3-szor megtagadó Péter, a leprások és a kedves Márta és Mária között. Mindegyikre ontotta a szeretetét. Számtalan példát adott a megbocsátó szeretet gyakorlására, íme egyik. A keresztfán könnyek között imádkozott a zsidó főpapokért, a farizeusokért, a felszegezőiért, az Őt csúfolókért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Jézus arra tanít titeket, hogy a mindennapi életetekben kövessétek őt a megbocsátó szeretetben. Egy család a városi panelházból egy tágas falusi családi házba költözött, cserélt egy öreg nénivel, akinek már terhes volt a vidéki munka. Berendezkedtek szépen, eleinte nem is volt semmi baj. De mikor kitavaszodott, elkezdték az alaposan elhanyagolt kertet rendbetenni. A kerítés tövében kezdték. Odajött a szomszédasszony és rövid bemutatkozás után elkezdte mondani, hogy a kerítést a helyére kell tenni, mert 30 cm-rel belelóg az ő területükbe. Az újonnan odaköltözött asszony csodálkozott és szabadkozott, majd megígérte, hogy egyszer majd erre is sor kerül, de most a költözködés minden pénzüket és energiájukat kimerítette. A szomszéd egyre támadóbb és követelőzőbb lett. Egyre hevesebb szóváltás, majd harag lett belőle. Nem szóltak egymáshoz az asszonyok, de a férjek se és a gyerekek se mehettek át egymáshoz játszani. Végül is pereskedés lett belőle és az erőszakos asszony nyerte meg, a kerítést arrébb kellett tenni. Ezek az új szomszédok vallásos, templomba járó család voltak. Egyszer az egyik vasárnapi szentmisén a prédikáció a megbocsátásról szólt, hogy a harag a gyűlölet mennyire árt a léleknek, a pokol felé visz. Az asszonyka mélyen elgondolkozott és elhatározta, hogy kibékül a szomszédjával. Azonnal ebéd után átment a kertszomszédjához egy tál frissen sült túrósrétessel. Az asszony idegenkedve, barátságtalanul fogadta, de azért beengedte. Közben ott ujjongtak gyermekei a tál körül, és ágaskodva leselkedtek, mit hozott a néni. Ennek a békülést kezdeményező szomszédnak eszébe jutottak Jézus szavai: „Bocsássatok meg ellenségeiteknek, szeressétek ellenségeiteket!” és így szólt:
– Ne haragudjon, hogy megbántottam, mikor veszekedtünk. A másik megszégyenülve mondta, én is lehettem volna megértőbb és türelmesebb, ne haragudjon, hogy feljelentettük magukat. Kezet fogtak és átölelték egymást. Mi Égiek nagy örömmel néztük, hogy Jézus tanító szavai békét hoztak a két család szívébe. A két kis lurkó boldogan tömte magába a süteményt, és azonnal megkérdezték, hogy átmehetnek-e játszani. Jézus több mint 2000 éves szavai a ma emberének is megmutatják, hogyan kell az Ő tanítását alkalmazni az élet apró eseményeiben.
2.Tehát Krisztus egyrészt azért vált emberré, hogy tanítson titeket. Másrészt, hogy megváltson mindenkit.
Gyermekeim! A Mennyei Atya a temérdek bűn miatt úgy is büntethette volna az emberiséget, mint a lázadó angyalokat: büntetni kegyelem nélkül. De nem tette, meg akart kegyelmezni. Krisztus jöhetett volna angyal alakjában is, de nem tette, mert tudta, hogy csak hozzátok hasonlóan, emberként tud közös sorsot vállalni veletek, így tud legjobban hatni lelketekre.
Tehát azért vált emberré Jézus, hogy a temérdek bűnből megváltson benneteket. Felmerül a kíváncsi ember fejében: Ha az Isten előre látta a bűnbeesést, miért teremtette meg az embert? Erre Szent Pál így válaszol: „Ember! Ki vagy, hogy perbe szállj az Istennel?” Kérdezheti-e a keresztény a Teremtőjétől, hogy miért alkottál meg engem? Higgyétek el, Isten nem akarta az ember bűnbeesését. De ha már megtörtént, igyekezett ebből a rosszból is jót kihozni, és a bűnbeesés szomorú tényére épített föl a megváltás fönséges örömét. Ha nincs megváltás, nincs bűn, ha nincs bűn, ha nincs bűn, nincs a földre jött Krisztus sem.
Most gondolkozzatok el azon, mi az, amit az emberből megváltott Jézus! Az embernek van teste és lelke. A TESTÉT és a LELKÉT is megváltotta. Egyetlen lélek többet ér, mint az egész világ. Egyetlen maszatos hajléktalan lelke többet ér, mint az egész teremtett világ. Így a Te lelked is, engesztelő Gyermekem, végtelen értékű. Ezért volt képes szenvedni és meghalni érted, Jézus.
Milyen megdöbbentő, hogy az emberek sokasága, a közömbös és hitetlen felebarátaitok nem hiszik el, nem fogadják el és visszautasítják a megváltás hatalmas kegyelmét. Bűneikben elmerülve rohannak a kárhozat felé. De Isten irgalma végtelen. Nem engedi elveszni teremtményeit! Még ad egy utolsó figyelmeztetést. Hamarosan közétek küld Engem, hogy mindenki lelkét elárasszam fényemmel, hogy felébredjenek a sötétségből. A fényben meglátják lelkük siralmas állapotát és két kézzel kapaszkodnak majd Krisztus megváltó keresztjébe. Tehát ti engesztelő, hűséges Kicsinyeim ne féljetek, ne sírjatok, mert a lelkek millióit fogjuk az igaz élet felé fordítani. Nektek egy a dolgotok: engesztelni, engesztelni, engesztelni.
3.Harmadszor azért vált az Isten fia emberré, hogy a bűnben eltévedt embert ismét megtanítsa Isten dicsőítésére. A világ közepe nem az ember, hanem az Isten és az ő dicsősége. Az ember feladata tehát életével Istent dicsőíteni.
Nézzük, Jézus Uratok hogyan tanította meg nektek dicsőíteni a Mennyei Atyát!
a.) Először is megismertette veletek Isten valódi képét. Születése előtt a régi zsidó nép Istent trónon ülő haragvó, bosszúálló, villámló Istennek képzelte el, aki mindent megtorol. Jézus közelebb hozta hozzánk Istent, úgy mutatta be tanítványainak mint irgalmas és szerető, megbocsátó atyát. Ki ne ismerné a tékozló fiú példabeszédét? Rembrandt, a híres festőművész oly kifejező erővel örökítette meg ezt a megható történetet. Most eszközöm felolvassa nektek a Szentírásból ezt a részletet (Lukács 15, 11-32). Ilyen a Mennyei Atya is. Ha gyermekei bármily messzire elbitangolnak Tőle, és ha bűnük szennyében hemperegnek is, ha Felé fordulnak bűnbánattal, azonnal megbocsát, karjaiba zárja őket. Istennek fő vonása nem a büntetés, hanem a szeretet.
b.) Másodszor úgy nevelt Jézus Isten dicsőítésére titeket, hogy megtanított helyesen imádkozni. A „Miatyánk”-ban mutatja nektek, hogy először dicsőíteni kell az Urat, azután kívánni, hogy mindenütt az Ő akarat teljesüljön, és ezek után kérjük a lelki és földi javakat.
c.) Harmadszor Isten dicsőítésére rendelte el a szentmise áldozatot, hogy annak az egész világon égbeszálló illata folyton dicsőítse a Mennyei Atyát. A Golgotán Jézus Uratok szenvedésével és halálával megdicsőített az Atyát és ma a szentmisékben ugyanez történik: az Én közreműködésemmel a föld termése és az emberi munka gyümölcse, melyet a pásztor felajánl, átalakul Jézus Krisztus Testévé és Vérévé, és ettől kezdve megelevenedik a kínszenvedés és kínhalál, mely mindig újra és újra megdicsőíti Istent.
Drága Gyermekeim! Igyekezzetek úgy élni, hogy ne legyen hiábavaló számotokra Jézus emberré válása, hogy mindnyájan méltók lehessetek az Ő érdemeinek gyümölcseire. Teljen el lelketek az egész Szentháromság folytonos imádásával és dicsőítésével! Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Hozzászólások RSS

Szólj hozzá