Feedek:
Bejegyzések
Hozzászólások
2010. október 9. Szombat
Álmomban fehér ruhában voltam, és fejemen egy töviskorona volt és vérzett a homlokom. Jézus: Még sokat fogsz szenvedni mások bűneiért. Édesanyám pedig arról álmodott, hogy látta a Szűzanyát ,akinek két karja előre és kezei felé mutatta. Édesanyám pedig térden állva imádkozott előtte. Szűzanya: Drága gyermekem!, ezt az álmot tőlem kaptad. Ez a testtartásom azt jelenti, hogy kezeim tele vannak sok-sok kegyelemmel. Kérjétek gyermekeim tőlem, hogy árasszalak el benneteket rengeteg kegyelemmel, mert nagy szükségetek van rá. Nagyon szeretlek drága kislányom! Légy mindig hűséges hozzám, és akkor sok lelki ajándékkal foglak megjutalmazni!
Szeptemberben találkoztunk X atyával Vácon, és mondott nekünk egy szép mondatot. Megkérdeztem Jézust erről. Jézus: Én az atya mögött álltam, és fülébe súgtam ezt a mondatot.
Egyik nap arról álmodtam, hogy a templomban a hívők elzavartak engem az oltártól. Jézus: Ezzel az álommal azt mutattam neked gyermekem, hogy sokan fognak ellened szegülni. A gonosz által az embereken keresztül sok támadásnak leszel kitéve. De ne félj, mert én mindig ott állok mögötted!
Egyik imánál ezt mondta Jézus: Drága gyermekem, mindig ajánld fel naponta titkos szenvedéseim egyikét, mert ezzel is növelem mély együttérzésedet szenvedéseim iránt!
Az irgalmasság órájában (15.00 órakor) elmondtam a rózsafüzért. Jézus: Drága kislányom, köszönöm, hogy elmondtad az irgalmasság rózsafüzért. El sem tudod képzelni, mennyi lelket mentettél meg ezen ima által!
A gonosz azzal kísértett engem, hogy ma ne menjek templomba. Jézus: Drága gyermekem, ellenségem, a gonosz próbált téged azzal kísérteni, hogy ma ne gyere el hozzám a templomba . De te egyedül győzedelmeskedtél felette, mert nem hallgattál rá. De ne felejtsd el, mindig kérd a mi segítségünket a kísértésnél vagy mondd el a Szent Mihály imát, melytől a gonosz nagyon fél. Mindig maradj hűséges hozzám, gyermekem és nagyon szeress engem!
Nagyon vágyakoztam az Úr után, hogy láthassam őt. Jézus: Drága gyermekem, én minden emberben nagy vágyat ébresztek fel az iránt, hogy lásson engem. Gyermekem, a te vágyakozásod szeretetből fakad. Egyelőre elégedj meg azzal, amivel megajándékoztalak! Mindig maradj hűséges hozzám, és szeress engem, gyermekem, és akkor a legnagyobb kegyelemekben foglak részesíteni!
Szobámban a falon van egy szép nagy Irgalmas Jézus kép, sokszor megérint engem ez a kép. Jézus: Drága gyermekem, mély szereteteddel boldoggá teszed Szent Szívemet! Mindig gondolj erre a képre, mert minden elesésedkor valóságos irgalmammal ölellek át téged és felsegítelek, hogy tovább tudj haladni a keskeny úton.
Megkérdeztem Jézust, hogy amikor az emberek a halálukon vannak, hogyan látják őt? Jézus: Drága gyermekem! Amikor az emberek haldokolnak, én dicsőségesen ragyogó fehér ruhámban megyek oda hozzájuk. Sokan képtelenek a szívükkel, lelkükkel felfogni az én végtelen tisztaságomat. Akik arcomra tekintenek, szégyenükben elsüllyednek, és nem mernek rám tekinteni. Én végtelenül jóságos és irgalmas vagyok, ezért nem kell félnetek tőlem!

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101009

1994. október 9.

JÖJJETEK ATYÁM ÁLDOTTAI

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus szent kegyelméből. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

Köszöntelek testvérem, az Atya Isten, a Fiú Isten, a Szentlélek Úristen szent kegyelméből. Áldassék a dicső Szentháromság öröktől örökké. Ámen.

Imádkozzunk testvérem! Imádtassék a te szent neved Atyám, te egy igaz Istenünk, a te istenséged három személyt takar, az Atya, a Fiú és a Szentlélek Úristen. Ebben a háromságban teljesedik ki az egy igaz Isten. Ezt emberi elme felfogni nem tudja, de mi, akik a tieid vagyunk hisszük töretlen hittel, mert tudjuk, hogy szent Fiadban közénk jöttél, hogy megmentsd az embert.

Elküldted a te egyszülöttedet, hogy kiemelje a botladozó embert, a becsapottat, a meg­tévesztettet a bűn fertőjéből, hogy mindaz, ki benned bízik, kik benned remélnek, azokat megajándékozod – elveszed a kő szívüket és húsból alkotott szívet helyezel beléjük, hogy a Te szereteted teljes legyen bennük – hogy életük fája, mi belőled fakad Uram és Istenem szent Fiadban, bő termést hozzon a te országodban Atyám. Mert ami a földé az a földé marad, ami a léleké az örök életre szökellő forrássá válik. Mert a tieid lelkéből ó Uram, élővizek forrásai buzognak.

Add ó Uram és Istenem, hogy egészen a tieid legyünk! Add meg a tieidnek a te ajándé­kodat, hogy tisztán lássanak, a lélek szeme ne sötétben tapogasson, mert hol homály van, ott a gonosz, ki kész tanácsaival félrevezetni, még ha lehet a tieidet is. Ezért kérjük állandó jelleggel a Szentlélek ajándékát, a tisztánlátás kegyelmét, hogy lelketek tisztán lásson, a Szentlélek fényében járjon, hogy felismerje a gonosz csapdáit, akár­mennyire beburkolja a jó látszatával.

Imádkozzunk! Esdve kérünk, ó dicső szentháromságú egy igaz Istenünk, hogy szemeink a látszat mögé lásson, hogy meg ne csalatkozzanak a tieid. Add Uram, hogy hitük legyen állhatatos, reményük szilárd és szeretetük tökéletes, mert tudjuk azt, hogy szeretet az Isten.

Imádunk, áldunk és magasztalunk, köszönjük szereteted, köszönjük, hogy felvitted Uram, Jézus Krisztus rettenetes bűneinket a keresztfára, hogy aki keres, az meg is találjon. Mert minden egyes életút elé letetted szent keresztedet és boldog az az ember, ki ezen az úton halad. De ne feledjétek el, hogy ezen az úton csak kereszttel vállaitokon lehet járni. Mert mindenki megkapja a maga testreszabott keresztjét, mert az isteni szeretet senkit nem enged erőn felül terhelni. Mert a megváltó Jézus Krisztus előttetek jár, de ott van mellettetek is, mert mondotta: “JÖJJETEK HOZZÁM MINDNYÁJAN, KIK TERHELVE VAGYTOK ÉS ÉN MEGENYHÍTELEK TITEKET.” Ezért száll feléd imám, ó egek Ura és Istene, hogy a tieid meg ne torpanjanak a félúton, mondván: ” már tettem én épp eleget ahhoz, hogy üdvözüljek!”. Ez a legnagyobb csapdája a gonosznak, ebbe esnek bele sokan a félúton.

Könyörülj rajtunk Uram és Istenem! Kiömlött szent véredre, vértől buzgó szent sebeidre, szent sebeiden függésedre, kínhalálodra, kérve kérünk, hogy ez ne így legyen. Adj ó Uram, Jézus Krisztus kitartást a végsőkig, kitartást mindhalálig, hogy meghalljuk azt a két szót a te szent ajkadról: “JÖJJETEK ATYÁM ÁLDOTTAI! ” Ámen.

Testvérem! Keresd mindig Istent, bármi történik veled. Helyezd akaratodat Isten akaratába. Élj Urad jelenlevésében, kérd nap mint nap a tisztánlátás kegyelmét, a lélek szemeinek élességét, mert testi szemeid csak néznek, a lelki szemek pedig látnak.

Ne feledd, amit a füled hall, azt a lélek szeme látja és megítéli azt. Meg tudja külön­böztetni mi jó és mi rossz, mi az igaz és mi a hamis. Mindig a krisztusi tanítás lebegjen a szemetek előtt, mert az a ma emberének épp úgy mutatja az utat, mint kétezer évvel ezelőtt.

Isten szent Lelke keresi a bárányokat és legyetek biztosak benne, hogy meg is találja azokat. Bízzatok feltétel nélkül Krisztusban, a jó Pásztorban, kinek hatalma van távoltartani a farkasokat, hogy ne ártsanak nektek, bármennyire vicsorítanak is rátok. Tépjétek ki szívetekből a félelmet. Bízzatok feltétel nélkül Krisztusban, mert ő üdvösségetekre jött és maradt köztetek, mert ő az Ige, az Atya egyszülöttje, hisz mondotta: “NE FÉLJ TE KICSI NYÁJ, MERT ATYÁTOKNAK ÚGY TETSZETT, HOGY NEKTEK ADJA AZ ORSZÁGOT”. Hát akkor miért remeg a ti szívetek? Miért féltek az eljövendőtől? Miért féltek remegő báránykái a jó Pásztornak, a vele való találkozástól? Várjátok repesve, ujjongva, reményteli szívvel! Mert bárányait bő legelőre viszi, hol nem lesz sírás, jajgatás, fogak csikorgatása, hol Atyátok letöröl szemetekről minden könnyet. Ettől kell félni?

Testvéreim! Imádkozzatok, böjtöljetek, apostolkodjatok, zárkózzatok fel a szeplő­telenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja, Mária – mennyei anyátok – mellé. A lel­keket meg kell menteni! Imáitokkal sok-sok kegyelmet leesdhettek az égből. Mert a küzdelem a lelkekért folyik itt a földön. Legyetek hősök! Még egyszer mondom, tépjétek ki a félelmet szívetekből, mert az a hadvezér, ki előre fél, már el is vesztette a csatát. Hangsúlyozom, ne féljetek, mert Krisztus veletek van! De ne feledjétek, Krisztus nélkül semmik, de Krisztussal hősök lehettek!

Legyetek tisztaszívűek! Nagyon ügyeljetek a gondolatok tisztaságára és így tiszták lesztek ti is, mert aki gondolatban tiszta, az tiszta tettben is.

Tartsatok bűnbánatot, kérjétek az élet Urát, a szívek és a vesék vizsgálóját, hogy bocsássa meg esendőségeteket. Kérjétek megváltó Üdvözítőtöket, hogy rejtsen el benneteket szent Sebeibe.

Azonosuljatok Krisztussal a kereszthordozásban. Mert keskeny az út, szűk a kapu, mely a mennyek országába vezet, mert Krisztus útja a szenvedések útja, üdvösségtek titka a kitartásban van. Majd szemtől szemben álltok Krisztussal, a megváltóval, Isten egyszülöttjével, ki neveteken szólít és azt mondja: “JÖJJETEK, ATYÁM ÁLDOTTAI” Ámen.

Testvérem, testvérednek és az én testvéremnek üzenem, szívlelje meg a fentieket. Megérzései és álmai Isten szent Lelkének ajándéka, de legyen óvatos. Ezért imád­kozzon sokat a tisztánlátás kegyelméért, hogy felismerje, mi jön Istentől és mi a gonosztól. Azt is üzenem: Gyöngyeit ne dobja a dismók elé, mert gyöngyeit szét­tapossák és ő magát is elveszejtik. Őrizze gyöngyeit szívében! Ezekről csak a bárányokkal lehet beszélni, a farkasokkal soha! Járja ezt az utat mindvégig, mire rálépett az utolsó leheletéig, és a keskeny, göröngyös út után kinyílik elötte a szűk kapu és öröme teljes lesz. Ámen.

Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket a mennyei Atya, az ő szent Fia, Jézus Krisztus! Isten szent Lelke vezessen végig benneteket a nehéz úton. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz oltalmazzon benneteket! Szent Mihály főangyal védelmezzen mindvégig. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája, imádkozom érted, veled, értetek és veletek. Ármin.

2016. október 8. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Már benne éltek az időben, amikor minden beteljesül, amit korábban Tőlem hallottatok. Az ég és a föld elmúlnak, de az Én hozzátok intézett szavaim soha el nem múlnak. Mint ahogy az eső, amely az égből hull, nem tér vissza, amíg meg nem áztatta a földet és ki nem sarjasztja a növényeket, úgy próféciáim is beteljesülnek a maguk idejében és elvégzik mindazt, amit örök tervemben elhatároztam felőletek.

Gyermekeim! Ez a föld most annyira megromlott, annyira elburjánzott a bűn, ami elégtételt kíván. Minden szavatoknak, cselekedeteiteknek következményei vannak. A bűn következménye a büntetés. A jócselekedetek és Isten törvényeinek megtartása örök jutalom, örök boldogság a Mennyben.

Gyermekeim! Most a nagy megmérettetés óráját élitek. Most, a ti napjaitokban választom szét a bűnösöket az igazaktól. Vigyázzatok hogyan éltek! Legyetek szüntelen halálra készen, mert nagyon váratlanul fog rátörni a halál mindazokra, akik halogatják megtérésüket és jól érzik magukat a bűn posványában, mint disznó a pocsolyában.

Gyermekeim! Tisztítsátok meg lelketeket a gyónás szentségében! Járuljatok Hozzám, Aki a Legméltóságosabb Oltáriszentségben még jelen vagyok köztetek, mert mondom nektek, hamarosan bezárják templomaimat, tévtanításokat és idegen tanokat fognak hirdetni. Hű és igaz papjaimat elhurcolják, megölik. Igaz, hűséges híveim vértanúk lesznek. De ezeknek mind meg kell történnie, mert így világlik ki, hogy ki az igaz és hűséges és ki nem.

Kicsinyeim! Az idő eljött, az óra itt van. Már hirdetik a tévtanításokat. A sátán uralma annyira elharapódzott a földön, hogy ha lehetne még a választottakat is megtévesztenék. Ezért, kicsinyeim, vizsgáljatok meg mindent, hasonlítsátok össze az Evangéliummal és csak azt fogadjátok el, ami azzal megegyezik, minden mást vessetek el, akárki is mondaná azokat. Most olyan nehéz idők jönnek, hogyha meg nem rövidíteném, még a választottak is elbuknának és elhagynának Engem. Rettenetes szellemi harc folyik a lelketekért. A pokol összes démona és ördöge itt hemzseg, és szó szerint keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok nekik ellen a hitben!

Kicsi gyermekeim! Ha látnátok ezt a csatateret, ezt a dúló harcot, háborút, meghalnátok a rémülettől. Kérjétek Tőlem az erős hit kegyelmét, álljatok ellen a gonosznak, soha ne álljatok szóba vele és ne féljetek tőle. Szálljatok szembe vele! Szellemi fegyvereket adtak a kezetekbe. Kérjétek magatokra Szent Vérem védelmét, égi Édesanyátok palástját! Fegyveretek a rózsafüzér legyen, a Szent Mihály ördögűző ima és a Most segíts meg Mária imádság. Ellenfelemet égetik az ima szavai, a rózsafüzér szemei és a ti hitetek megbénítja őket.

Kicsinyeim, ha tudnátok, hogy milyen fölényes győzelmet arattok a gonosz lelkeken hittel teli imáitokkal, nem szűnnétek meg imádkozni. Imáitok kiterjed a világ végéig élő összes lélekre. Bízzatok Bennem, Én legyőztem a világot! Ellenfelem, a sátán, az örök vesztes. Ne higgyetek neki, ne dőljetek be hazugságainak! Ragadjátok meg értetek átszegzett kezemet! Erősítsétek meg lelketeket drága Szent Testemmel és Véremmel a Szentáldozásban!

Gyermekeim! Mindet megadtam nektek. A leghatalmasabbat, a legnagyobb kincset, saját Magamat bíztam rátok. Isten-hordozók vagytok!

Gyermekeim, ne alacsonyodjatok le a gonosz lelkekhez, ne érjen föl hozzátok az ő támadása! Erősen bízzatok Bennem, az örök Győztes Én vagyok, a sátán csak annyit tehet, amennyit megengedek neki a lelketek javára azért, hogy üdvösségre vezesselek benneteket.

Kicsinyeim, az idő itt van. Már benne éltek a végső nagy harcban, amelyet Édesanyám Szeplőtelen Szívének diadala követ. Most van a harc az antiegyház és az Egyház között, az antievangélium és az Evangélium között. Most dől el örök sorsotok attól függően, hogy kihez csatlakoztok: Istenhez vagy a sátánhoz. Ne ragaszkodjatok itt a Földön semmihez és senkihez! Határolódjatok el a mammontól, a testtől, a hatalomtól és minden bűntől, ami hamis csillogás és a pokolra vezet. Merüljetek el izzó szeretetemben! Szeretetem olyan, mint az izzó lángtenger, amely lángol, de nem éget, lágy, puha és csodálatos fény, derű, örök boldogság.

Gyermekeim! Merüljetek el Istenben, Akiben éltek, mozogtok és vagytok. Istenben, az örök, végtelen szeretetben, Aki három és mégis egy. Az Atyában, Aki az Ő legdrágább Egyszülöttjét adta értetek, hogy aki Benne hisz el ne vesszen, hanem örök élete legyen. A Szentlélekben, Aki megtanít titeket mindenre, amit a megtestesült Ige mondott nektek. Ő az, Aki befejezi a Megváltás művét. Aki betölti szíveteket Isten lángoló szeretetével, Aki imádkozik bennetek Isten tetszése szerint. Ó, kicsinyeim, ha fölfognátok, milyen hatalmas kincs birtokosai vagytok, szemétnek tekintenétek az egész világot, ami valójában az, Istenhez képest.

Kicsinyeim! Leszálltam értetek Atyám dicsőségéből és az Én dicsőségemből és egy szegény kisgyermekként jöttem a világra egy istállóban. De Mária és József szeretete mindenért kárpótoltak Engem. A legnagyobb gazdagság és fényűzés nem adott volna ezred annyi boldogságot sem, mint ennek a két embernek a gondviselő, tiszta szeretete. A Szent Család a Szentháromság szimbóluma lett ezen a világon. Akkor teljesült be a teremtés örök elgondolása, miszerint Isten az embert férfinak és nőnek teremtette és utódokkal ajándékozta meg. Ez a Szent Családban, Bennem, Máriában és Józsefben teljesült be Isten örök terve szerint. És azért teljesülhetett be, mert a Szent Családban Isten szeretete uralkodott és mind a hárman tiszta szívből szerettük egymást. Ó, ha felfognátok, hogy a világon a legnagyobb érték a szeretet, nem futnátok mulandó, hamis bálványok után, és ha felfognátok, hogy miért ezt adtam főparancsba, minden erőtökkel törekednétek a szeretetre és kérnétek a Szentlelket, hogy Ő szeressen bennetek és általatok, mert ez az egyedüli boldogság és az örök élet csírája, amely az üdvösségre visz.

Drága kicsinyeim! Szeressétek Istent teljes szívetekből, teljes erőtökből és egész elmétekből, egymást pedig úgy, ahogy Én szerettelek titeket, amikor még az életemet is odaadtam értetek.

Gyermekeim, vigyázzatok, mert a sátán nagyon ravasz. Mindennek kiforgatja az értelmét. Őrizzétek meg a keresztény értékeket, amelyekre példát adtam nektek, ne adjátok föl soha hiteteket és a sorrendet a szeretetben mindig tartsátok meg. Az első az Isten, a második a felebarát, amelybe ti is beletartoztok. Ne tegyétek egyenrangúakká az állatokat és a növényeket az emberrel és ne tegyetek egyenlőséget a keresztény hit és más vallások között. Ti különösen, akik beleszülettetek az Általam alapított katolikus, egyetemes Egyházba, a legtöbbet kaptátok és a legtöbbről adtok számot. Ne hagyjátok magatokat félrevezetni, hogy összemossák a vallásokat. Ti ragaszkodjatok az Én tanításomhoz, váltsátok tettekre az Evangéliumot és járuljatok minél gyakrabban a szentségekhez! Gyónjatok, áldozzatok, vegyetek részt a Szentmisén minden vasárnap, de ha tudtok, hétköznap is! Ez a ti erőforrásotok, mert akkor Én bennetek élek és Velem nem bír el a sátán.

Megáldalak benneteket Szívem végtelen szeretetével és hűségével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: 1Tessz 2, 13: „Isten szava”


2019. október 8. Magyarok Nagyasszonya Főünnepén. Ma reggelre álmomban a fénykeresztet láttam az égen.

Az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Hamarosan mindenki meg fogja látni az égen a fénykeresztet, amelyből életet adó fény fog kisugározni.

A kereszt a ti üdvösségetek jele. Ezen haltam meg rettenetes kínszenvedések közepette. Aki nem tiszteli a keresztet, elvész. Aki viszont magára veszi, azzal egyesülök a kereszthordozásban, az önmegtagadásban, és üdvözítem.

Szeressétek kereszteteket! Soha ne akarjátok ledobni, mert csak ez visz az üdvösségre. Aki türelemmel hordozza keresztjét, az a keskeny úton megy és a szűk kapun át jut be az Isten Országába.

Megáldalak benneteket Szívem megerősítő örök szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Zsid 1, 1-2: „Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz a prófétákban; ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk…”


ÉGI ÜZENETEK

2013.10.08

Mennyei Atya: Jézus élete V. Napkeleti bölcsek


Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok! Már nagyon vártam, hogy újra találkozhassak veletek. Szeretném úgy elmondani nektek kicsi Fiam, a csecsemő Jézus kezdődő földi életének eseményeit, ahogy innen a Mennyből láttam. Ma a napkeleti bölcsek látogatásával foglalkozunk.

Most már egy éves Szent Fiam. Az istengyermekség minden bájával, szépségével megajándékoztam. Nagyon szép piros arcocskájából kiragyog a kék szeme, göndör szőke hajfürtjei úgy csillognak, mint az arany. Az Én atyai akaratom és az Ő akarata, hogy ne fejlődjön gyorsabban, mint kortársai, így aztán csak néhány szót tud kimondani, és édesen gőgicsél, mosolyog, nevet. De bölcsességének ez a rejtettsége csak az emberek felé mutatkozik, mert a lelke mélyén ott rejtőzik az isteni tudás. Titokzatos, benső beszélgetés fűzi Hozzám és Édesanyjához, mely fogantatása pillanatától folyamatosan tart. Amint a múltkori tanításból hallhattátok, ekkor már nem a barlangistállóban lakik a Szentcsalád, hanem egy jószívű betlehemi asszony lakásában.

Ez idő tájt történt, hogy a csillagjósok egy különösen fényes csillagot láttak feltűnni az égen. Megdöbbenve a szokatlan jelenségen, elkezdtek kutatni őseik hagyományában, és isteni sugallattól felvilágosítva fölismerték e csillagban a Júdeának ígért Messiás jelét. Három ilyen mágus fölkerekedik országából, és tevékre ülve elindul Jeruzsálem felé. Mindenkit megkérdeznek: „Hol van, aki született: a zsidók királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk Őt.” Ez a hír fülébe jutott a gonosz és zsarnok Heródesnek, és magához hivatta a 3 bölcset. Ezt megelőzően kikérdezte a zsidó főpapokat és prófétákat, akiktől megtudta, hogy Betlehem az a hely, ahol Krisztusnak, a Messiásnak születnie kell. A bölcsektől ravaszul megtudakolta, hogy mikor jelent meg nekik a csillag, és Betlehembe irányította őket, mivel hogy ott kell megszületnie a Királynak. „-Kérdezősködjetek a gyermek felől, és ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenvén imádjam őt.” Ezután a mágusok elutaztak. Alig, hogy kiértek Jeruzsálemből, ismét feltűnt ugyanaz a csillag, amit keleten láttak. A csillag vezette őket és megállt a ház fölött, ahol a gyermek volt. Én, Mennyei Atyátok egész útjukon figyelemmel kísértem őket. A ház bejáratához lépcső vezetett. Bekopogtak. József nyitott ajtót, és illendően köszöntötte őket. „Kik vagytok?”- kérdezte. Ők, Gáspár, Menyhért, Boldizsár egyenként bemutatkoztak, elmondták miért jöttek, és hogy egy különös csillag vezérelte ide őket, mert ebben a házban lakik a zsidók Királya, a várva várt Messiás. Nem egyedül jöttek szolgák hozták utánuk ajándékaikat. Ó, Gyermekeim, ha láttátok volna, mekkora hódolattal és alázattal viselkedtek ezek a bölcsek! Tisztes távolságban letérdeltek és onnan imádták az anyja ölében ülő kis Jézust. Mária bátorította őket, hogy jöjjenek közelebb. Engedelmeskedtek, és az isteni Gyermek bájos mosolya és csodálatos fönsége egészen elbűvölte őket. Mindhármuk szívét nagy félelem és hódolat töltötte és egészen leborultak előtte, homlokukat a földhöz érintve. Pogány hitükből egy szempillantás alatt megtértek. Csak akkor mertek felegyenesedni, mikor Legszentebb Leányom felszólította erre őket. Tudjátok, Drága Engesztelőim, ezek a kedves bölcsek nem az eljövendő hódítót imádták a Kisdedben, hanem Emmánuelt, a Szabadítót, az igazi Krisztust. A Szentlélektől fölvilágosítva hisznek Benne és imádják Őt. Leteszik gazdag ajándékaikat a Szűzanya lábaihoz: aranyat, tömjént és mirhát. Ők nem is sejtik, hogy ezek az ajándékok milyen mély értelműek: aranyat ajánlanak föl a jövendő királynak, Jézus Krisztusnak, aki Ég és Föld királya és minden gazdagság Neki jár. Tömjént a főpapnak, aki a keresztség első és legnagyobb főpapja, és mirhát az áldozatnak, aki halálának árán alapítja meg az örök királyságot és főpapságot az emberek közt. Ó, mekkora nagy szeretettel és hálával fogadta mindezt az alig 1 éves kicsi Jézus! Azonnal betért a szívükbe, birtokba vette és soha el nem hagyta őket, bármilyen messze sodorta őket az élet Tőle. Kicsi lábát, kezét nyújtotta nekik, hogy csókolják meg. Közben Hozzám, Atyjához imádkozott, hogy erősítsem meg szívükben friss hitüket, Isten-szeretetüket, és hogy ebben a hitben állhatatosak maradjanak, és bármerre mennek, terjesszék a régóta várt Messiás születésének hírét.

A bölcsek olyan jó érezték magukat a Szent családnál, hogy alig tudtak elszakadni tőlük, mégis el kellett határozniuk, hogy elbúcsúzzanak és hazatérjenek országaikba. A kis Jézus tisztában volt Heródes gonosz terveivel, hogy Őt meg akarja ölni, és ezért ravaszul visszavárja a három mágust, hogy megtudja pontos tartózkodási helyét. Ezért arra kért Engem, az Atyját, hogy akadályozzam meg a király aljas szándékát. Meg is tettem. Egy angyalt küldtem álmukban a bölcseknek, hogy visszafelé kerüljék ki Heródest, más úton térjenek haza. Bizony ez az út sokkal veszélyesebb volt számukra, mint a másik, tele rablókkal és szinte járhatatlan utakkal, de Én az egyetlen igaz Isten átsegítettem őket a nehézségeken. Eleinte várta visszatérésüket Heródes, de ahogy múlt az idő, rá kellett döbbennie, hogy terve nem sikerül. Ezért kiadta a legembertelenebb parancsot, hogy fegyveres katonái lepjék el Betlehemet, és minden 2 éven aluli fiú-gyermeket mészároljanak le. Végignéztem ezt a borzalmat, és ez a nagy emberi gonoszság megrázta atyai Szent Szívemet. Láttam, hogy az egész várost betöltötte az anyák zokogása, hallottam a fölcsukló sírást és jajgatást a frissen ásott sír körül. Ez sok ártatlanul megölt kisgyermek azonnal vértanú és szent lett. Országom fényes kapuját nagyra nyitottam, és egyenként Szent Szívemre ölelve a vértanúknak járó dicsőséges koronát helyeztem a fejükre. Ők azok, akiket ma „aprószentek”-ként tiszteltek, minden év december 28-án.

Mikor a zsarnok, gyilkos Heródes elrendelte ezt az iszonyatot, Józsefnek éjszaka álmában megjelent egy angyal és ezt mondta: „Vedd a gyermeket és anyját, és menekülj velük Egyiptomba.” Azonnal felöltözött és felébresztette az alvó Máriát, aki felfogta és szívében mélyen átérezte a veszélyt, hogy kisfia életéről van szó. Ami csak lehetett összecsomagoltak: élelmiszert, ruhákat, meleg takarókat, ahány zsák csak ráfért a szamarak hátára, azt mind teletömték vigyázva, hogy ne terheljék meg nagyon az állatokat, hogy bírják megtenni a hosszú utat. A bölcsek ajándékait is magukkal vitték. Jézus kedvenc játéka is belekerült a csomagba, egy fából faragott kisbárány. Ha a bölcső nem is fért már a szamár hátára, a kicsi matracát még rákötözték valahogy. Mária fölébresztette mélyen alvó kisfiát, megszoptatta, felöltöztette meleg, puha gyapjúruhájába. Ő maga felvette köpenyét, Jézuskát egy kendőbe burkolta. Felült a szamár hátára a csomagok elé, és József felnyújtotta neki a gyermeket. Elindultak a sötét éjszakába, az Én atyai oltalmamban bízva.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Tanításom végéhez értem, és most olyat hallotok Tőlem, amit csak Én, Atyátok láthatok. Hirtelen nagy fényesség támad, mert eltűnik a mennyezet és felülről, az Égből egy ragyogó fénysugár ereszkedik alá, és benne megdicsőült Legszentebb Leányom, karján az 1 éves Szent Fiával. Nem egyedül érkeznek a fényben, hanem bájos, vidám, kicsi 2 éven aluli gyermekek serege kíséri Őket. Hófehér ruhában vannak, fejükön pici aranykorona, csillogó piros rubintokkal kirakva. A Szűzanya most leteszi a földre kisfiát. Sorba állítja a fehérruhás kicsiket. Kezében tart egy mennyei aranykelyhet, tele Jézus Krisztus Szent Vérével. Odatartja a kis Jézus elé, aki belemártja ujjacskáját, és mosolyogva keresztet rajzol vérével az aprószentek homlokára és közben mindegyiket egyenként átöleli, és arcukat megcsókolva így szól: „Köszönöm, Kistestvérem, hogy rövid életed feláldozásával, fájdalmaiddal, félelmeddel és haláloddal lehetővé tetted, hogy Én, a világ Megváltója életben maradhassak, és véghezvihessem Atyám akaratát, az emberiség üdvözítését.” Ezután a vértanúk megfogván egymás kezét kört alkotva körbevesznek benneteket, engesztelőket. Belenyúlnak keblükbe és kicsi szívükből kivesznek egy szép piros rózsát, átadják nektek ajándékba, és közben mondják: „Kedves Testvéreink Jézusban! Úgy fogadjátok el tőlünk e rózsaszálakat, mint az áldozatosság jelképét. Jézus Krisztus mai üzeneteit, mint legtisztább igazságot véssétek örökre szívetekbe és védjétek meg, ha kell, életetek árán is!”

Újra Én szólok hozzátok Mennyei Atyátok. Búcsúzom tőletek, és megáldalak benneteket a szeretet, az áldozatosság és az állhatatosság, a bátorság és igazság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.15

Jézus: Jézus élete VI. Menekülés Egyiptomba

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Mindenekelőtt forró szeretetemben végignézek rajtatok és köszöntelek benneteket, akik távolról és közelről eljöttetek, hogy találkozzatok velünk, Égiekkel. Olyan boldog vagyok, mikor látom, hogy csillogó szemekkel, érdeklődve, mély csendben hallgatjátok tanításomat. A mai témánk: Menekülés Egyiptomba. Erről az eseményről édes keveset ír a Biblia. Nincs egyetlen szó se arról, hogy mik voltak ennek a hosszú útnak eseményei, hol telepedett le a Szentcsalád. Csak azt árulja el nektek a Szentírás, hogy Egyiptomban maradtunk egészen Heródes haláláig.

Annál gazdagabb fantáziával őrizték meg a legenda, az apokrit iratok az Én kora gyermekkorom csodákkal tarkított történeteit: a vadállatok egyetlen tekintetemre kezesbáránnyá szelídültek, amerre járok a pálmafák lehajtják ágaikat, hogy köszöntsenek, az egyiptomi bálványok ledőlnek közeledésemre, a megszállottak megszabadulnak jelenlétemkor. A sok csoda felfedi isteni mivoltomat. Ezeket a legendákat az Egyház sohasem szentesítette.

A legrégibb idők hagyományai szerint, amelyek még ma is élnek az egyiptomi kopt egyházban, a mi kis családunk a Matarea forrás mellett pihent meg és kezdetben a régi Kairóban telepedett le, Memphis kapuja közelében. Ezek az ott élő keresztények sok száz évvel ezelőtt egy templomot építettek az Én kisgyermekkori ott tartózkodásom emlékére.

Drága Gyermekeim! A múlt héten ott hagytuk abba életem történetét, hogy legszentebb Anyám és jegyese József egy szamárral megrakodva elindultak velem a sötét éjszakában, egy fáklyával világítva. Körülbelül 500 km-t kellett gyalog megtenniük. Bizony sok keserves, fárasztó napba telt ez az utazás. Körülbelül ilyen messze van Betlehemtől Kairó. Szeretett Anyám hol a szamár hátán ült Velem, hol karjaiban tartva gyalogolt, hogy kímélje az állatot, amely nehéz csomagjainkat hurcolta. Az úton sokat imádkoztak, hálásan dicsőítették Atyámat, amiért megvédett Engem a gyilkos Heródestől. A fárasztó úton többször megpihentünk. Ilyenkor Édesanyám bármilyen éhes és fáradt volt, először Engem megszoptatott és tisztába tett. Milyen nagy felüdülést jelentett ez nekem! Majd elővette otthonról hozott kis ennivalójukat, két részre osztotta, Józsefnek adta a nagyobbik részt. Elmondták ebéd előtti imájukat és ettek. Engem egy puha, vastag takaróra fektetett, arra, amit még a pásztoroktól kaptam. Sietve folytatták útjukat, karjára vett és tovább mentünk. A válla fölött néztem a pálmafákkal díszített tájat. El akartam búcsúzni a fától, amely alatt pihentünk – és képzeljétek csak – ágai meghajoltak Nekem. Mosolyogva integettem neki. Édesanyám azt hitte valami ember tévedt arra, akit köszöntök. Megfordult, és ámulva látta, hogy a fa hajladozik, pedig szélcsend volt. József is csodálkozott a természet hódolatán. Az úton az éjszakák voltak a legkeményebbek. Lement a Nap, hideg volt. Általában Anyámék a puszta hideg földön aludtak, de felváltva. Az egyik mindig őrködött és ölében tartott Engem. Nem mertek a földre tenni, hogy ott aludjak, mert féltek, hogy megfázom. Vadállatok és rablók támadása leselkedett ránk. Ők nem tudták, hogy állandóan nagy fényes angyalok vigyáznak ránk, csak Én láttam Őket.

Ahogy fogyott az út, az élelem is elfogyott. Már se víz, se kenyér nem volt a tarisznyában. Én, aki most is benső beszélgetésben voltam Atyámmal, kértem, küldjön valami segítséget ebben a pusztaságban. Meghallgatott. Isten angyala láthatatlanul egy szalvétába kötözött csomagot tett le eléjük. Ők ezt sem látták, csak Én. –József, hol rejtegetted eddig ezt az ennivalót?

–Nem én tettem ide, talán te, Mária?

Majd csodálkozva felnéztek az égre, és könnyek között köszönték meg Atyám rendkívüli gondoskodását. Ez a csoda a hosszú utazásuk alatt néhányszor megismétlődött. E nélkül éhen haltunk volna.

Időnként ujjongás fogott el Engem, a kisdedet, mert lelkem nem gyermeki volt, hanem isteni. Eszembe jutott, hogy pogányok, bálványimádók közé megyünk, és hogy az Én ott tartózkodásom miatt közülük majd sokan megismerik az egy-Isten-hitet, és megtérnek. Kértem Atyámat, hogy a jövő hittérítőit erősítse meg és bátorítsa, hogy sok pogány lelket megmentsenek. Nemcsak a pusztában gyalogoltunk, hanem lakott területeken is. Józsefben, nevelőatyámban felcsillant a remény, hogy bekopog az idegenek házába és egy kis kenyeret kér. Hiszen mindketten nagyon éhesek voltak. Újra találkozniuk kellett az emberek fösvénységével és kegyetlenségével, mint Betlehemben az Én születésem előtt. Szinte mindenki elutasította őket, szitkozódva, gorombán. Az Én kicsi Szívem nagyon fájt ennyi gonoszság láttán, de felajánlottam szenvedésünket és megaláztatásainkat Atyámnak az irigy és részvétlen gyermekeim bűntől való szabadulásáért. Ott, ahol élelemmel kisegítettek minket, hálát adtam testvéreim nagylelkűségéért, és kértem Atyámat jutalmazza meg őket.

Több ízben előfordult, hogy Egyiptom földjére érve láttam hatalmas fáraó szobrokat és különböző állatszobrokat, melyeket az emberek Istenként imádnak. Ahogy elvonultunk mellettük, utánunk ledőltek a szobrok és darabokra törtek. Atyám ezzel megmutatta a bálványimádó népnek, hogy nem jó úton jár. Megérkeztünk az idegen városba, és nem volt hová lehajtani a fejünket. Nevelőatyám bárhová bekopogott, elutasították. Végre hosszas próbálkozás után rátaláltak egy üres kunyhóra. Ajtaja nem volt, ablakai betörve, egy szál bútor se volt benne, nem lakott senki se ott. Ennél még a barlang istálló is jobb volt. Mégis beköltöztünk. Mikor beléptünk e kicsi házba, József és Mária azonnal letérdeltek a szoba földjére és leborulva dicsérték Atyámat, hogy van fedél a fejük fölött. Beesteledett. Anyám nagy gyönyörűséggel megszoptatott és ágy híján ők a földre feküdtek, Engem Édesanyám a szívére fektetett, hogy meg ne fázzak.

Drága Engesztelőim! Ez a szegény viskó maga volt a Mennyország, de legalábbis a Paradicsom. Ugyanis rajtunk kívül sok angyal lakott benne. Atyám küldte őket, hogy nagy szegénységemben dicsőítsenek és tiszteljenek Engem. Csodálkoztak a nagy szegénységen, amit Én, Ég és Föld Ura választottam magamnak.

Semmi ennivalónk nem volt, Anyámék nagyon éhesen feküdtek le. A reggeli ima után József járta a házakat, hogy alamizsnát kolduljon. Mindenhonnan elzavarták. Végre megszánta egy jószívű asszony, szelt két vastag szelet kenyeret és egy edénybe tejet töltött. Ez a teremtés néhány alkalommal meglátogatott minket a viskóba, és mindig hozott valamit: kenyeret, gyümölcsöt, tejet. Kicsi gyermeki szívem tele lett hálával és megsimogattam jótevőnk arcát. Elpanaszkodta, hogy azért jár bottal, mert a térde pár éve nagyon fáj. Édesanyámhoz bensőleg így szóltam: -Állíts le eléje a földre, hogy ráhelyezzem kicsi kezemet a térdére. Búcsúzásnál, mikor lépni akart, csodálkozva kiáltott fel: -Mi történt? Nem fáj a lábam. Letérdelt előttem, karjába vett, szívéhez szorított és kérdezte: -Ki vagy te, kicsi gyermek? Meggyógyítottál. Attól kezdve gyakrabban jött hozzánk, és ajándékaival próbálta meghálálni segítségemet. Összebarátkozott Édesanyámmal. Megtudta, hogy szépen tud kézimunkázni. Hozott neki hozzá való anyagokat. Drága Anyám keze alól egyre szebb terítők, kendők hímzett fátylak kerültek ki. Ez a jóságos asszony elvitte a munkáit a piacra és eladta neki. Már volt egy kis pénze a családunknak élelemre. Józsefnek ugyanez az asszony ácsmunkákat szerzett. Megélhetésünk nagyon szerényen, de beindult. Józsefnek lassan sikerült annyi faanyagot venni, hogy készített 2 ágyat, és nekem egy bölcsőt faragott. Rendbehozta az ajtót és az ablakot. Nem győzték sok-sok imával megköszönni Atyámnak a jólelkű asszonyt. Mária elhatározta, hogy ezt a bálványimádó, pogány, de jószándékú lelket megmenti a pokoltól. Elkezdett az igazi Istenről beszélni neki. Ámulva hallgatta, és e tanítás mélyen megérintette a lelkét. Másnap elhozta a legjobb barátnőjét, aztán még egyet és egyre többet. Ott ültek körülötte, és amit hallottak, az megragadta a lelküket. Kisgyermekeket is hoztak magukkal. Ó, de boldog voltam, Engesztelőim! Hiszen erre vártam itt Egyiptomban, hogy mentsem a szegény pogányok lelkét. Édesanyám volt rá az eszközöm. Akiket Ő tanított, azok továbbadták az egy-Isten-hitet másoknak, így terjedt a hit egyre szélesebb körben. A vezető, gazdag emberek felfigyeltek rá, és felkutatták, honnan indul ki ez a „zavarkeltés”. Így aztán üldözésben és zaklatásban is volt része az áldott, szelíd és bátor Édesanyámnak.

Évek teltek el, és Én növekedtem az emberek előtt testben és bölcsességben. Megtanultam járni, folyékonyan beszéltem, térdenállva imádkoztam. Első szavaimmal Atyámhoz szállt dicsőítésem, azután Szűzanyámhoz és nevelőapámhoz intéztem köszöntő szavakat velem való fáradozásaikért. Egyiptomban tartózkodásom mély élménye szomorúsággal töltött el. Láttam, hogy a romlott, gyilkos Heródes megátalkodott lélekkel halt meg. Egy pillanatra se bánta meg a sok ártatlan csecsemő lemészárlását, és a pokol mélységébe zuhant. Nagy fájdalom Nekem, hogy az emberek üdvösségéért jöttem e világra, és mégis látnom kell, hogy sokan elkárhoznak.

Elérkezett a napja annak, hogy Atyám Józsefhez angyalt küldött azzal az üzenettel, hogy családjával visszatérhet hazájába, mert meghalt a tömeggyilkos Heródes, már nem fenyeget veszély, Engem, a Messiást.

Ennyit szerettem volna mondani nektek száműzetésünkről és Egyiptomban tartózkodásunkról. Közben végig itt állt mellettem Atyám és a Szentlélek Úristen emberalakban, fehér ruhában, glóriával körülvéve. Mennyei Atyátok egy szép nagy vekni kenyeret és egy vízzel teli üveget tart a kezében. Így szól hozzátok: Drága Engesztelő Kicsinyeim! Hallottátok, hogyan mentettem meg az éhhaláltól a Szentcsaládot? A közelgő megpróbáltatások a jövőben komoly éhínséget vonnak majd maguk után. De ne féljetek! Bármily kevés tartalékot tudtok félretenni, Én ha szükségetek lesz rá, megsokasítom. De csak akkor, ha nem tagadtok meg Engem, és hűségesen kitartotok Jézus Krisztus igaz üzenetei és a Szentségek mellett. Amint látjátok lelki szemeitekkel, az Én atyai kezeim kifogyhatatlanok ételből és italból. Én táplállak majd benneteket.

És most a Szentlélek nyitja ajkait szólásra: Mária és József nem féltek a hosszú, veszélyes úttól. Gyermeki hitet öntöttem lelkükbe, érezték, hogy semmi baj nem történhet, mert a Magasságbeli oltalma alatt állnak. Ígérem nektek, hogy a Nagyfigyelmeztetés alatt egészen megváltoztatlak benneteket. Eltörlök belőletek minden aggodalmat, félelmet, és akkora bátorsággal, elszántsággal, hittel és forró Isten-szeretettel ajándékozlak meg titeket, hogy nem fogtok magatokra ismerni. Ennek egyetlen feltétele van, hogy ne hallgassatok ellenségem hamis, alázatba és toleranciába burkolt ígéreteire, hanem szilárdan tartsátok be a tízparancsolatot, higgyetek az Egyház tiszta hagyományaiban, még akkor is, ha maradinak, ellenségnek, eretneknek, szektásoknak bélyegeznek meg, és rejtőzésre kényszerítenek. Már most előre megerősítést hoztam. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját! Tenyeremen magasan lobogó Szeretetlángomat nyújtom felétek, melyből egyenként mindegyiketek szívébe 3 fénycsóvát küldök: a feltétel nélküli hit fényét, az állhatatosság fényét, és a bátorság fényét.

Újra Én állok előttetek, a ti Jézusotok. Búcsúzom tőletek, köszönöm figyelmeteket. Mindhárman felemeljük áldást osztó jobb kezünket, és nagy szeretetünkben megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.22 Szentlélek:

Jézus élete VII. Názáreti évek

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Kezemben tüzes szeretetlángom lobog, nyissátok ki szívetek ajtaját, mert mindannyiótoknak egy fényes lángcsóvát küldök. Ez a láng, ha befogadjátok, megnöveli bennetek a gyermek-Jézus iránti hódolatotokat és szereteteteket. Szent Szívemből köszöntelek benneteket, kik fáradságot és anyagi kiadásokat nem tekintve eljöttetek a messzeségből, és titeket, Kicsinyeim, akik minden kedden itt vagytok, hogy befogadjátok tanításainkat, és mentsétek a lelkeket.

Ma Jézus Krisztus gyermekkoráról, a názáreti évekről lesz szó. Csak Máté és Lukács evangéliumában olvashattok röviden erről a hosszú időszakról. Máté így szól: „Amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, és így szólt hozzá: -Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek.”(Máté 1, 19-20) József erre az álomra hallgatva, át is lépte az egyiptomi határt családjával, de mikor meghallotta, hogy Archelaus, Júdea új királya tovább folytatja atyjának, Heródesnek zsarnoki politikáját, jobbnak találta Júdea helyett az attól északra fekvő Galileába menni. Ott Heródes másik fia, Antipas uralkodott, jóval szelídebb, humánusabb fejedelem volt. A Szentcsalád így Názáretben telepedett le. Lukács evangélista így szól nektek a kis Jézusról: „A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Az isteni gyermek názáreti éveire két egyszerű szó volt a jellemző: növekedett és engedelmes volt. Testileg éppen úgy fejlődött, mint kortársai, szomszédai, és az utcabeli többi gyermek. Évről-évre a korának megfelelő értelmet, erényeket, kedvességet és erőt mutatta. Isteni bölcsességét, teljes tudását mélyen elrejtette magában. Ideális, engedelmes kisfiú volt, a rossz semmiféle formában nem fért hozzá, szüleinek mindig szót fogadott. Egy-két kedves történetet elmesélek nektek, hogy közelebb vigyem szívetekhez Őt. Ezeket a történeteket hiába keresitek a Szentírásban. Vagy szájhagyományként maradt fenn, vagy Én mesélem el eszközeimnek, mint valóságos eseteket a régmúltból.

Jézus 5-6 éves lehetett, mikor gyakran átment játszani a szomszédba. Ott lakott egy nála egy évvel fiatalabb kis barátja, Simon és annak még kisebb húga, Mária. Az udvarban lévő homokból várat építettek. Kis lapátokkal alagutat fúrtak a várba, egymással szembe térdelt a két fiú, addig dolgoztak, míg át lehetett látni a lyukon. A kislány, aki csak 3 éves volt, nagy boldogan felállt a vár tetejére, amely azonnal összeomlott. Simon nagy haragra gerjedt és a kislapáttal nagyot ütött Mária lábacskájára. Mér vérzett is egy kicsit, és a fájdalomtól nagy sírásba tört ki. Jézus kivette barátja kezéből a lapátot és szelíden így szólt: „Simon! Ő még kicsi, nem tudja, hogy a homok ilyen gyenge, puha anyag. Nem akart rosszat. Hajolj le és csókold meg a megsebzett kis lábát.” Erre a kislány megvigasztalódott és Jézus így bíztatta: „Kérj Simontól bocsánatot, és öleld meg. A két kis testvér összeölelkezett és szent volt a béke. Új vár készült, amit már nem rontott szét Mária.

Egy alkalommal, mikor Simon Jézuséknál játszott, agyagból galambokat készítettek. Amelyik elkészült, azt odatették száradni a napra, a ház fala mellé. Volt az utcában egy náluk pár évvel nagyobb, rosszindulatú fiú, aki már sokat bosszantotta, bántotta őket. Nem is sejtették, hogy ma is baj lesz vele. Mikor a 15. agyaggalamb is elkészült, bementek kezet mosni a konyhába. Mária délutáni kézimunkázással volt elfoglalva, de felállt és nagy kedvességgel a fiúk felé fordult: „Bizonyára megéheztetek a nagy munkában. Üljetek asztalhoz, szelek nektek ebből a puha, friss kenyérből, délelőtt sütöttem. Tessék, itt a tej hozzá.” Rövid ima után elfogyasztották az uzsonnát. Már szaladtak is ki az udvarra, de ámulva tapasztalták, hogy valaki széttaposta az agyaggalambokat. Simon sírva fakadt. Jézus kifutott az utcára és látta a sarkon befordulni Jakabot, az ismerős goromba fiút. Letörölte a kis Simon könnyeit és így vigasztalta: „Nézd, csak! Új galambokat csinálok neked és ezekre majd vigyázunk.” Hamarosan elkészült az új madársorozat, ott száradtak a napon. Rövid idő leforgása alatt visszajött a gonosz Jakab, kezében egy vastag bottal. Hangosan kacagva az agyaggalambok felé szaladt. De a kis Jézus hirtelen ennyit mondott: „Madárkáim, hess!” És a játékmadarak megelevenedtek és elröpültek. A rossz gyerek elkerekedett szemekkel, tátott szájjal nézett utánuk és szégyenkezve elkullogott. Simon átölelte kis barátját, és megköszönte a segítségét.

Jézus nemcsak engedelmes volt, hanem segítőkész is. Ott volt a főzésnél Édesanyja mellett és kézre adta az edényeket, szitálta a lisztet, ebéd előtt megterítette az asztalt, megtanult mosogatni, söprögetni, port törölgetni. Ha Mária Józsefhez küldte a műhelyébe, boldogan szaladt. Már 3-4 éves korában a famunka minden fogása a kisujjában volt, de örömet akart szerezni nevelőatyjának és ezt nem árulta el. Hagyta, hogy ő tanítsa meg minden mozdulatra. Alig volt 4 éves, mikor Édesanyja születésnapjára ajándékot készített. Egy zsámolyt a lába alá, mikor leül kézimunkázni. József minden hozzávalót odatett eléje és egy kicsit besegített neki. Már majdnem kész volt vele, mikor Mária benyitott a műhelybe. Ebédelni hívta őket. Gyorsan lekapta magáról kicsi köténykéjét, hogy anyja észre ne vegye a meglepetést. Mekkora öröm volt, mikor eljött a pillanat, hogy első önálló munkáját, mint születésnapi ajándékot édes gyermeki mosolya kíséretében átnyújtotta. Mária könnyes szemmel zárta karjaiba ügyes kisfiát.

Már nagyobbacska volt, mikor atya mellett ácsolt magának egy méretben hozzáillő kicsi keresztet. Józsefet megkérte, vegyen méretet testhosszáról, kitárt karjairól. Csak akkor vette észre nevelőatyja, hogy mire kellenek a méretek, mikor már ácsolta össze kisfia a fadarabokat. Mikor kész volt vele, felemelte a földről, elégedetten nézte, szeretettel megcsókolta és beszaladt vele a szobájába. József mélyen elszomorodott és futott a konyhába Máriához: „Gyere gyorsan, nézd, mit tesz a Fiad.” Benyitottak és akkora már ott feküdt a kicsi kereszt a földön és rajta kinyújtózkodva, kitárt karokkal a 9 éves kis Jézus. Szótlanul álltak szegény szülők, a szomorúságtól és a meghatottságtól egy darabig szólni se tudtak. Majd Mária törte meg a csendet: „Gyermekem, mit művelsz itt?” -közben folyt a könnye. Jegyese gyöngéden átölelte a vállát. Jézus felállt, nagyon komoly volt és ezt mondta: „Meg akartam próbálni, milyen érzés lesz, majd nagy koromban, mikor keresztre feszítenek. Ne aggódjatok, még soká lesz!” Azután mindkettőjüket szeretettel átölelte.

Drága engesztelő Gyermekeim! A kis Jézus tanulásáról és imádkozásáról is szeretnék néhány szót szólni. Míg a mai korban nyilvános iskolákban tanulnak a gyermekek 6 éves koruktól 18 éves korukig, addig Jézus idejében a zsidó gyermekeknek nem volt iskolájuk, ahová járjanak. A nevelés, a tanítás a szülői házban és a zsinagógában történt. Otthon az anya és apa oktatja, a zsinagógában a Tórát tanulja, a műhelyben pedig, a mesterségére készítik. A zsidók házi nevelése kizárólag vallásos és nemzeti volt: csakis a Törvényre, az erkölcsre és a történelemre vonatkozott. A cél az volt, hogy a gyermekekbe belevésődjön a parancsok tisztelte és a hazafiság, a nemzet szeretete. Gyermekeim! Csak olvassátok a Szentírásban a „Példabeszédek”-ben a buzdításokat, melyekben Isten bölcsessége tanítja a gyermeket, hogy hallgassa meg apja oktatásait, és ne vesse meg anyja tanítását.

A názáreti szülői ház volt Jézus igazi iskolája. Atyjától, anyjától tanulta meg olvasni az Írást, az ő szájukból hallotta a Törvény parancsait és népének történetét. Már 6 éves korában folyékonyan olvasott. Nevelőatyja gyakran elvitte a zsinagógába, ahol sokat imádkozott és elmélkedett Isten igéin, amelyek jóformán csak Vele foglalkoztak, s amelyeknek rejtett értelmét egykor majd Ő fogja megmagyarázni. A zsinagógában ülve, ölében a szent tekercsek, olvashatta az Írásban saját sorsát, melyet már régen előre megjósoltak a próféták. Jézus mindig tisztán és világosan hallotta Isten szavát. Ez a hang volt soha el nem apadó örök forrása a benne rejlő bölcsességnek és tudománynak: ez volt az Ő sajátos lángesze.

A 12. év határkő volt Jézus gyermekkorában, ezért ezt új fejezetként tanítjuk nektek a következő alkalommal.

Míg, Én, a Szentlélek ezeket a záró szavakat mondtam, a Mennyei Atya elhatározta, hogy egy szép misztikus ajándékkal lep meg benneteket. Nyissátok ki lelki szemeiteket, és közben hunyjátok be testi szemeteket. Eltűnik a mennyezet, és a ragyogó kék égből egy fehéren világító fényes nagy gömb ereszkedik le. Kinyílik rajta egy ajtó, és kilép rajta Mennyei Édesanyátok, az Üdvösség Anyja, majd az 5 éves kis Jézus és utoljára Szent József. Szembefordulna veletek, a kicsi középen áll. A kis Jézus szeméből könny pereg és nagyon szomorú. Édesanyja látja, és megkérdezi: „Miért sírsz, Kisfiam? Nézd, testvéreid, az engesztelők hogy örülnek Neked!” „Édesanyám, siratom a mai családokat és a mai gyermekeket. Emlékezz, mi milyen szeretetben, boldogságban, békében éltünk itt a földön. A mai családok között alig van hasonló. Rohanás, pénzhajhászás, idegeskedés, türelmetlenség, veszekedés, verekedés, házasságtörés, válás lépten-nyomon. A gyermekek ilyen szörnyű környezetben nevelkednek hit nélkül, Isten nélkül, szeretet nélkül. A bűnös környezet, a sok rossz példa következtében a mai gyermekek többsége már nem olyan ártatlan, mint Én és kortársaink voltunk valamikor itt a földön. Már az 5-6 éves kicsik szívét megtámadja az irigység, a hazugság, a paráznaság, a gorombaság, a trágárság, a hitetlenség gyíkocskája, és ahogy növekszik, úgy halad egyenesen a pokol felé vezető úton.”

Nézzétek, mi történik! Szent József hóna alatt fogva magasra emeli a kis Jézust, aki két kis karját kitárja, és ezt kéri tőletek: „Kistestvéreim! Segítsetek! Imádkozzatok a családok békéjéért, a válások megszűnéséért és a gyermekek buzgó hitre neveléséért. Böjtjeiteket és egyéb áldozataitokat ajánljátok fel értük. Most pedig mondjatok el egy tizedet mellette álló Édesanyámnak a „Szeretetláng” rózsafüzérből!”

Újra Én szólok, a Szentlélek. Míg mondtátok ezeket a fohászokat felszáradtak a Kis Jézus könnyei, mosolyog, mert a rózsafüzér minden egyes szeméből kicsi fényes szív formájában szeretet áradt a családok és a gyermekek iránt a Szűzanya Szent Szívébe. Ezeket a fény szíveket odaadta Szent Fiának, aki kegyelemként szétosztotta a rászoruló családok és gyermekek között. Köszönjük a segítségeteket. Megáldalak benneteket az együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.29

Szűzanya: Jézus élete VIII. A 12 éves Jézus

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a 12 éves Jézusról szeretnék beszélni nektek. Erre Én vagyok a legalkalmasabb, az Édesanyja, mert előttem cseperedett fel, életének minden mozzanatát és lelkének minden apró rezdülését közvetlen közelről tapasztalhattam.

A 12. év ünnepélyes határkő minden fiatal izraelita életében. Ettől kezdve férfinak tekintik, felszabadul a gyámság alól, tagja Izrael közösségének. A vallásos szertartások alatt homlokán és karjain viseli az imaszíjakat, meg kell tartania a böjtöket és nagy ünnepeken, a pászka és a sátorok ünnepén köteles Jeruzsálembe zarándokolni. Így mikor Szent Fiam betöltötte a 12. évét, Józseffel elvittük a názáreti zsinagógába, ahol fölvették a hit-községbe és megkapta Ő is az imaszíjakat.

Elérkezett a pászka ünnepe, és mint minden jámbor zsidó család, mi is elindultunk Jeruzsálembe. Ennek az ünnepnek az alkalmával zsúfolásig tele volt karavánokkal a városba vezető út. Mielőtt kiléptünk názáreti házunkból, Fiam letérdelt előttem és nevelőatyja előtt a földre és a Mennyei Atya áldását kérte utunkra. Mi is ezt tettük. Végig kettőnk között lépdelt, mert tudta, hogy József és Én egyaránt nagyon örülünk testi közelségének. Mi ketten abból a célból mentünk Jeruzsálembe, hogy eleget tegyünk az előírásoknak és imádjuk a Magasságbelit. Jézusnak magasabb rendű célja volt ezzel az úttal: hogy kinyilatkoztassa Atyja irgalmasságát, és a világgal tudassa eljövetelét. Útközben benső szavakkal arról beszélgetett Istennel, hogy a templomban ezt a célját hogyan fogja megvalósítani. Amerre mentünk, mindenfelé jobb kezét felemelve megáldotta a réteket, a termőföldeket, a legelésző állatokat, a falvakat a benne lakókkal együtt. Kérte az Atyát, hogy termékenyítse meg a vidéket, amit megáldott. Menetközben az emberekre, akik körülöttünk jöttek, mély hatást gyakorolt a 12 éves Szent Fiam személye, mert szépség, báj és szeretet sugárzott belőle. Nem egy asszony odalépett hozzám, és így szólított meg: „Boldog lehetsz, hogy ilyen fiad van!” Viszont egyesek – akik súlyos bűn állapotában voltak – nem merték szemüket Jézusra emelni, lelkiismeretfurdalást éreztek, és mélyen megrendültek.

Megérkeztünk, és beléptünk a templomba. Mindhárman leborultunk, homlokunkat a templom kövéhez érintve, és szívünk mélyéből köszöntöttük és dicsőítettük a Mindenhatót. Körülnéztünk és láttuk, hogy a templom környékét, oszlopcsarnokait és udvarait elözönlötte az ájtatos tömeg. A papok bemutatták az áldozatokat, a tanítók, a farizeusok és írástudók vitatkoztak a törvényről, magyarázták a parancsokat. Azért voltak a viták, mert Jeruzsálemnek, mint az akkori hittudomány székhelyének 2 féle iskolája volt: a Hillel és a Sammai iskola. A Hilleré mérsékeltebb volt, mert a törvény erkölcsi oldalát hangsúlyozta, nem annyira a szertartásokat. A Sammai iskola keményebb volt, szigorúbb, a mózesi törvényeket megnehezítette.

Mikor befejeztük imáinkat, felajánlásainkat, a többi názáreti zarándokkal együtt elhagytuk a templomot és elindultunk hazafelé. Fiam most nem közöttünk jött, hanem a többi fiatallal együtt. Este megdöbbenve tapasztaltuk, hogy elveszett. Az első állomáshelyen végigjártuk a pihenő embereket, kérdezgettük nem láttak-e egy 12 éves fiút. Próbáltunk személyleírást adni róla, de senki nem tudott segíteni. Három napig bolyongtunk rettegve, aggódva, de sehol nem találtuk, enni, aludni se tudtunk. Rémes képek tárultak anyai szemem elé: talán rossz emberek megtámadták, megragadták és valami erőszakot követtek el rajta? Talán ravaszul elcsalták hazug ígéretekkel és követte őket? Vagy gyilkosok kezébe került? Egy ember azt javasolta, forduljunk vissza Jeruzsálembe, talán lassabban jött és lemaradt vagy eltévedt, hiszen még gyermek. Elfogadtuk a tanácsát. Visszamentünk a városba, a templomhoz. Átkutattuk a templomudvar minden zegét-zugát. Minden oszlop mögé benéztünk, nem áll-e ott. Sírva kiáltoztuk: Jézus, Jézuskám, hol vagy? Bentről hangok szűrődtek ki. Mintha gyermekhang is vegyült volna bele. Zaklatott szívvel, reménykedve benyitottunk. Láttuk, hogy tudósok, farizeusok, papok egy oszlop közelében szorosan egymás mellett körben állnak, és kihallatszik közülük a mi Fiunk gyermekhangja. Odafutottam, két kezemmel rést csináltam az embergyűrűn, és láttam Jézust, ahogy egy törött oszlop alján áll, és fennkölt szavakkal, bölcsen, hatalommal eltelve magyarázta az írást az álmélkodó papoknak. Azonnal odaléptem hozzá, miközben ömlött a könnyem: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, apád és én szomorúan kerestünk. Ezt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?”

Kedves Engesztelő Gyermekeim, akkor én még nem tudtam azt, amit most, hogy már a Jeruzsálembe haladó úton Ő benső beszélgetéssel megkérdezte Atyjától, hogyan kerítsen sort arra, hogy kinyilatkoztassa az Ő atyai könyörületességét és a saját Messiási eljövetelét. Akkor utasította Őt a Mennyei Atya, hogy hazamenetel közben szakadjon el tőlünk, szüleitől és a zarándokoktól. Így lesz alkalma a tanításra. Én, Mennyei Édesanyátok elnyert dicsőségemből visszatekintve már tisztán látom Jézus beszélgetését a doktorokkal. Valamennyien feszült figyelemmel hallgatták, bölcs szavai megragadták őket. Elmondta nekik, hogy a Messiás már eljött a világba, már él, hogy megmentse az emberiséget. Ezek a tudós papok azt még elhitték valahogy, hogy már megszületett a várva várt Messiás, de amit a gyermek sejtetett velük, hogy íme Ő az, ezt már gőgjük nem tudta befogadni. Még hogy egy egyszerű ács fia, egy ilyen jelentéktelen, alacsony származású fiú legyen a zsidó nép megmentője, vezére, királya, szabadítója? Azt már nem! Pedig értelmükkel felismerték a bölcs, különös gyermek kinyilatkoztatásait, de szívükbe nem tudták befogadni. Keménységük nagy fájdalmat okozott Jézusnak.

Drága kicsi Fiam e 3 nap alatt, ameddig mi kerestük, megismerhette az éhezést és fázást. Egész nap a templomban tanított, estefelé összebarátkozott szegény kis koldusgyerekekkel és próbált alamizsnát kérni a járókelőktől. Egyszer-egyszer kapott valami kis ételt, de azonnal szétosztotta a szegénygyerekek között. Az éjszakát szabad ég alatt töltötte, még pokróca se volt, hogy betakarózhasson. Nappal a templomban állt tovább tanítva a tudós papokat. Milyen kegyetlenek voltak! Egyiküknek se jutott eszébe, hogy ezt a szegény, éhező gyermeket éjszakára befogadja. Így telt el a három nap és két éjszaka. Mikor rátaláltunk és hazavittük, egy szóval se panaszkodott nekünk. Hogy milyen keservesen telt el ez a pár nap, azt a Mennyben tudtam meg. Hogy nem engedetlenség volt részéről, hogy elszökött tőlünk, azt még a válaszából megsejtettem, hogy „Atyám dolgaiban kell lennem.” Emlékeztetett minket arra, hogy Ő elsősorban a Mennyei Atya Fia és csak utána az Én gyermekem. Ez a válasz nektek is szól, drága Engesztelőim. Számotokra az legyen az első és legfontosabb, amire Isten meghívott benneteket, mert Ő a ti Atyátok, az Ő dolgaiban kell lennetek. Titeket, Kicsinyeim azzal a felemelő feladattal bízott meg, hogy mentsétek a lelkeket, a közömbös, hitetlen és bűnökben megátalkodott felebarátaitokat, és segítsetek a tisztítóhelyen szenvedőknek imáitokkal, böjtjeitekkel, áldozataitokkal, önmegtagadásaitokkal.

Kedves Gyermekeim! Próbáljátok átérezni azt a három rendkívül nehéz napot, amiben részem volt, mikor elveszítettem 12 éves Szent Fiamat. Semmit nem tudtam róla. Rám bízta a Mennyei Atya, hogy szüljem meg, neveljem fel, és ha valami baja lesz, ha nem találom meg, hogyan álljak meg Előtte? Éles tőrként hasított a szívembe, hogy talán már sosem láthatom. Ti, imádságos lelkületű, buzgó Kincseim, valami hasonlót érezhettek, mikor Isten lelki szárazságot bocsát rátok. Úgy élitek ezt meg, hogy ti is elvesztettétek Jézusotokat. Nem tapasztaljátok a szeretetét, mint máskor. Ilyenkor a ti szívetek szeretetlángja is kialszik Iránta. Eltűnik az áhítat, az öröm imádkozásotokból. Viszont hasonló boldogságot éreztek az enyéméhez – ahhoz, mikor a Jeruzsálemi templomban megpillantottam Jézusomat – ha Isten véget vet lelketekben ennek a sivár állapotnak, és újra rátaláltok Szent Fiamra, szívetek Királyára.

Most pedig, drága Kincseim, olyan dolog történik, amit csak Én, Édesanyátok láthatok. A Mennyei Atya az Égből küld nektek egy kedves ajándékot. Egy hatalmas, ember-méretű Szentostya ereszkedik alá, és megáll előttetek a földön. Ti, akik szentmisére jártok, nem egyszer tapasztalhattátok, hogy a nagy Oltáriszentség felületén valami kidombordó kép látható: pl. a jászolos kis Jézus, a feltámadt Jézus, vagy egy feszület. Ezen az óriási Szentostyán a 12 éves gyermek Jézus látható fehéren, az Ostya anyagából. Hirtelen elkezd színesedni, megelevenedik, és kilép elétek. Gyönyörű, szőke fiú, haja göndör fürtökben eltakarja a fülét, kreol bőréből, piros arcából kivilágítanak ragyogó kék szemei. Arcának finom, nemes vonásai, bájos mosolya egészen elbűvölő. Mivel a Szentostyában teljes isteni dicsőségében van jelen, most is gazdagon ontja magából a fényt. Először Felém fordul, nagy szeretettel átölel és így szól hozzám: „Forrón szeretett Édesanyám! Köszönöm, hogy ilyen hitelesen és alapos részletességgel bemutattál Engem, mint 12 éves Jézust kistestvéreimnek. Ezzel a tanítással befejezted előttük gyermekkorom történetét.” Egy gyermeki csókot ad arcomra, és újra veletek szemben áll. Térdig érő, hófehér ruha van rajta, és egy aranyöv fogja össze a redőit. Nyakában egy hosszú láncon aranykereszt feszülettel. Így szólít meg titeket: „Drága engesztelő Kistestvéreim! Nem véletlenül érkeztem Szentostyába rejtőzve közétek. Fel akarom hívni figyelmeteket a veszélyre, ami a közeljövőben fenyegeti Testemet és Véremet. Valóságos Jelenlétemet a templomokban hamarosan megszüntetik. Meg akarják akadályozni, hogy tápláljalak benneteket és erősítselek titeket a megpróbáltatások idejére. De ne féljetek! Mi, a Szentháromság tagjai ott fenn a Mennyben tervezgetjük nektek a szentáldozás lehetőségét. Terveinket e tanításban nyilvánosan nem fedhetjük fel előttetek, de titkunkat meg fogjuk osztani legbátrabb, és legbuzgóbb felszentelt fiainkkal és igaz, választott prófétáinkkal. Mint ahogy földi egyházam megtisztul, de nem vész el, fennmarad az utolsó napig, ugyanúgy az Eucharisztia is élő valóságként, mint megtestesült Ige élni fog köztetek eledelként és italként a világ végéig.” A 12 éves Fiam leveszi nyakából a keresztet, melyen megelevenedik szenvedő Teste. Közétek megy, és egyenként mindnyájatokkal megcsókoltatja. Közben ezt mondja: „Megérintem ajkatokat, hogy szenvedésemről mindenkinek beszéljetek, aki befogadja.”

Én, Édesanyátok egy áldással búcsúzom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

A Szűzanya Magyarok Nagyasszonya ünnepén

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Gyógyító, édesanyai szeretetem hoztam el hozzátok, drága kicsinyeim. Simuljatok egészen Szentfiam akaratához úgy, hogy elfogadtok mindent a kezéből, ami hozzátok érkezik. Ajánljátok fel mindazokat az eseményeket, amelyek benneteket érnek! Sok érdemet tudtok szerezni a Mennyben ezek által. Ma ünnepre jövünk össze, hogy megtegyétek önfelajánlásotokat Szeplőtelen Szívemnek. Vágyom, hogy felajánlva életeteket, biztonságban tudjalak titeket mellettem. Hamarosan hatalmas erők csapnak össze országotok felett, és óriási küzdelmek indulnak meg az Égben. Bátorítsátok egymást, mert rajtatok is múlik, mennyire akarjátok engesztelő életfelajánlásaitokkal győzelemre segíteni ügyünket. Országotok felett őrködöm. Hagyatkozzatok egészen a Szentlélek vezetésére! Ne engedjetek rést a hitetlenség szellemének! Segítsetek egymásnak, hogy jól és helyesen felismerjétek a Szentlélek indításait! Készen állva várjátok érkezését! Legyetek figyelmesek sugallataira, és tegyetek meg mindent, amit Szenfiam kér tőletek! Legyetek áldottak, édesanyai szeretetem borítson be benneteket védelmező palástommal és mindazokat, akikért felajánljátok napi áldozataitokat! Az Úr békességes szeretetében találjatok mindig menedéket, mert Ő vár benneteket! Ámen.

2010.10.08. Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-uezenetek/a-szzanya-magyarok-nagyas


Magyarok Nagyasszonya

Kedveseim, Magyarok Nagyasszonya ünnepén helyezzétek magatokat boldogan az Ő Szeplőtelen Szívének Szeretetlángjába! Engedjétek, hogy teljesen átjárjon titeket szeretetének hevületével! Találjatok nála boldog együttlétre, mert Édesanyánknak különös gondja van rátok és terve van veletek! Minél jobban belevetitek magatokat szent karjaiba, annál tökéletesebb gyermekei lesztek. Különleges módon van gondja rátok, csak ne feledkezzetek meg, milyen ígéretnek vagytok részesei! Ahogy Szent István király átadta magyar nemzetünket a Szűzanyának, ígéretet nyertünk általa: ha kitartunk mellette és hűségünket megpecsételjük vele, akkor nincs mitől félnünk, mert mindenkor oltalmát élvezhetjük. Ajánljátok fel magatokat a magyarok Nagyasszonyának!

Szűzanya: Drága gyermekeim, a mai ünnepnapnak nagy jelentősége van a ti életetekben, mert első királyotok, Szent István, úgy bízta rám országotokat, mint egyetlen lehetőséget, hogy megmeneküljetek a pogányság karmaiból. Országotokat úgy bízta rám, mint gondoskodó és szerető édesanyára, aki soha sem fog megfeledkezni árva gyermekeiről. Oh, bárcsak gyakran megtennétek szentistváni felajánlásotokat! Ezzel kifejeznétek, irántam való odaadó hűségeteket. Arra kérlek gyermekeim, amíg még nem késő, hogy csatlakozzatok még többen országotok engesztelő táborához! Érezzétek át azt a felelősséget, amivel megbíztalak benneteket, hogy kitartó felajánlásaitokkal a lelkeket mentő hadsereg táborát erősítitek. Minden gondotok azon legyen, hogy hatékony eszközökkel lépjetek fel, és tegyetek meg mindent a bűnben fetrengő emberiség megmentéséért. Nem nektek kell kitalálnotok, mit és hogyan cselekedjetek! Én elkérek tőletek mindenkit, adjatok át nekem mindenkit, hogy közbenjárjak megtérésükért Szent Fiamnál! Ne a bűnökön sopánkodjatok, hanem az legyen a hivatásotok, hogy átadjátok nekem mindazokat, akik elfordultak Istentől, vagy nem tartják fontosnak megtalálni az üdvösségre vezető utat. Ebben a munkában serénykedjetek gyermekeim! Én minden kegyelmet kiesdek számotokra, csak ne legyetek közömbösek embertársaitok iránt! Ha ti, engesztelők, közösségeitekben hétről-hétre felajánljátok imáitokat és szenvedéseitek áldozatait értük, akkor megértettétek, milyen fontos küldetésetek van. Legyetek nagyon buzgók és kitartóak az imádságban, böjtben, virrasztásban és az engesztelésnek mindazon módjában, amit a szívetekbe írt Szent Fiam. Amikor Elém hozzátok a lelkek sokaságát, és kéritek számukra a megtérésüket, meg ne feledkezzetek saját lelketek tisztaságáról sem! Menjetek gyakran a bűnbánat forrásához, és engedjétek, hogy Fiam megtisztítson benneteket Szent Vérével! Édesanyai szeretetemet árasztom minden magyar lélekre, és szent palástom borítva rátok, megáldalak mindnyájatokat az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében, Ámen.

2012.10. 08. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/egi-uezenetek/magyarok-nagyasszonya


Magyarok Nagyasszonya

Kedveseim, Magyarok Nagyasszonya ünnepén hálatelt szívvel köszöntsétek a Szűzanyát! Különös szeretettel és oltalommal van jelen közöttetek. Álljatok mellé és segítsetek Neki az engesztelésben és az imádkozásban. Fogjatok össze és mondjátok vele együtt a rózsafüzért, mert ez az imádság megtart benneteket. Engeszteljetek mindazon bűnökért, melyekkel a magyar ember megbántja a Szentháromságot és Égi Édesanyánkat. Hallgassatok a zarándokhelyek üzeneteire, és vegyétek komolyan, amit a Szűzanya üzen látnokain keresztül. Ne féljetek, csak higgyetek abban, amit Égi Édesanyánk kér tőletek, és minden pillanatot használjatok fel.

2013.10. 08. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/magyarok-nagyasszonya

2010. október 8. Péntek
Újból kértem az úr bocsánatát. Jézus: Drága gyermekem! Mindent megbocsátottam neked! Légy boldog gyermekem, mert nagyon szeretlek!
Máriabesnyőn a körmenet gyors szívverést éreztem. Megkérdeztem őt erről. Jézus: Amikor előtted elhaladva vittek engem, ezért éreztél gyors szívverést, mert azt mutattam ezzel az érzéss neked, hogy végtelenül szeretlek téged, gyermekem! Mindig légy irántam hűséges és akkor még sok-sok kegyelemben foglak részesíteni.
Megkérdeztem a Szűzanyát, hogy ő-e a lelki vezetőm, és hogyan viselkedjek, mint lelki gyermeke? Szűzanya: Igen, Szentfiam megbízott engem, hogy én legyek a te lelki vezetőd. Légy boldog gyermekem, mert ennél nagyobb boldogság nem létezhet egy kiválasztott gyermekem számára. Számodra én vagyok az az út, mely Szentfiam felé vezet téged. Hogyan kell viselkedned, mint lelki gyermekemnek? Sokszor mondtam neked, hogy légy engedelmes nekem és Szentfiamnak. Hallgass a tanácsaimra és a tanításaimat igyekezz betartani! Nagyon fontos, hogy mindig törekedj arra, hogy mindazt, amit mondok neked figyelmesen meghallgasd, és véghez vidd a rád bízott feladatokat és kéréseket. Gyermekem, sokszor fordulj hozzám nemcsak úgy, mint Jézus édesanyjához, hanem mint a saját égi édesanyádhoz. Ahogy látod, minden kisgyermek szorosan kötődik édesanyjához, és nem akar mellőle elmenni, mert ragaszkodik hozzá. Amikor édesanyja kezét fogja a gyermek, nagy bizalommal halad mellette, mert biztonságban érzi magát. Drága gyermekem, neked is a kisgyermekhez hasonlóan kell ragaszkodnod hozzám. Hidd el, én mindenben örömmel segítek neked. Mindig kérd közbenjárásomat, mert én Szentfiam lábai előtt leborulva kiesdem számodra a szükséges kegyelmeket, melyek segítenek neked a lelki életedben. Nagyon szeress engem, gyermekem, mert minél jobban szeretsz, annál jobban rám tudsz hagyatkozni, és akkor mindig odafigyelsz mindenre, amit mondok neked. Örülj gyermekem, és légy mindig hálás irántunk, mert nagyon szeretünk téged és minden embert, köztük édesanyádat is. Drága gyermekem, én mindig meghallgatom a hozzám szóló imáidat. Igen, fogom a kezedet és te is fogd az én kezemet erősen, és ha mindig úgy marad a kezünk, akkor boldogan foglak odavezetni téged Jézushoz, aki nagy örömmel és szeretettel vár téged Atyám házában. De neked még hosszú időt kell itt a földön tölteni, mert sok tervünk van veled és sokat kell imádkoznod és engesztelned a rengeteg bűnösért, akik a világon vannak. Minden keresztény gyermekem számára a lélekmentés kellene, hogy a legfőbb cél legyen. Nagyon sokat kell imádkoznod gyermekem, mert rengetegen élnek a földön bűnben és Isten nélkül, és sokan kárhoznak el. Szentfiammal nagy fájdalmat érzünk a szívünkben, amikor egy gyermekünk visszautasít minket és helyette ellenségemet, a gonoszt választja. A gonosz kinevetve minket, örömmel viszi le ezt a szegény lelket a pokolba. Nagyon fontos gyermekem, hogy minden nap úgy élj, mintha az lenne az utolsó napod az életedben. Nem tudhatod sem az órát, sem a percet, hogy mikor és kit szólít magához az Úr. De ha te, gyermekem mindig követsz engem és Szentfiamat, akkor boldogan fogsz meghalni, hasonlóan mint Madarász Éva gyermekem. Én mindig melletted vagyok, bárhol is légy.
Régen voltam egy medjugorjei különleges jelenésen este a kis hegyen. Szívemben éreztem, hogy nekem ott kell lenni a Szűzanya szobor mellett a jelenéskor. Megkérdeztem erről a Szűzanyát. Szűzanya: Bár te gyermekem, nem tudhattad, de én hívtalak oda a rólam készült medjugorjei szoborhoz. Azt akartam, hogy légy mellettem. Már akkor úgy tekintettem le reád, mint az én lelki gyermekemre.
Múlt évben a karmelita búcsún éreztem a szívemben, hogy nekem be kell lépnem ebbe a rendbe és fel kell vennem a skapulárét. Szűzanya: Drága gyermekem, a Szentlélek súgta a szívedbe, hogy lépj be a karmelita harmadrendbe, és vedd fel a skapulárét. Látod gyermekem, semmi sem véletlen. Szabad akaratodból kötelezted el magadat nekem és most én vagyok a lelki vezetőd. Észre sem vetted, hogy mindenedet felajánlva nekem, hatalmat adtál a kezembe, hogy feletted rendelkezhessek, mint az égi édesanyád.

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101008

1982. október 8.
HA SZERETETBŐL NINCS BENNETEK, SENKIK ÉS SEMMIK VAGYTOK, KITÉPITEK MAGATOKBÓL AZT, AMI ÁLTAL ISTEN GYERMEKEI VAGYTOK
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!
Köszöntelek Testvérem, az Úr, az Üdvözítő Megváltó és bűneid megbocsátó Jézus Krisztus által. Testvérem, köszönöm imáidat és fohászaidat és köszönöm még külön, hogy mikor tehernek érzed az imát, akkor is mennyire törekedtél Krisztus felé és a te fegyvereid által győzelmet arattál a közömbösség fásultságán.
Örömmel tölt cl, hogy a mag, mit beléd vetett az Isten végtelen kegyelme, bőven termő talajra talált és ezt a csírát mennyire öntözöd és gondozod a te imáiddal és fohászaid által. Testvérem, ne szűnj meg imádkozni szeretteidért és mindazokért továbbra sem, akikért eddig imádkoztál. Ne félj Testvérem, továbbra is ezen az úton haladj. Az Út végén ott vár a te Urad Istened, Megváltód, Üdvözítőd, az Úr Jézus Krisztus és letöröl szemedről minden könnyet még itt a földön is, mert a te igád könnyűvé teszi szent adományai által. A lélek békéjét adja ajándékul, a reményt és a hitet, amit a te magad akaratából szereztél meg. Isten végtelen nagy kegyelme eligazította előtted az utat, ami ugyan nagyon nehéz volt, botladoztál rajta eleget, de mégis megérkeztél arra az útra, amit a te Istened neked ajándékozott, de óva intelek, hogy erre az ajándékra többszörösen, nagyon kell vigyázni, mert nagyon nagy fegyver van a kezedben az ima és a fohászaid által. Azt mondom, mindig többre és többre törekedj, mert nincs megállás, jobbnak és jobbnak kell lenni, minden nappal. Nincs pihenés, tökéletesedésre kell állandó jelleggel törekedni.
Ezt minden alkalommal elmondom, mert ez mindennél fontosabb. Mert ez a cél!
“LEGYETEK TÖKÉLETESEK, MERT MENNYEI ATYÁM IS TÖKÉLETES!”- mondotta az Úr Jézus. De viszont tudja a ti Uratok, hogy ezt a tökélyt ember el nem érheti, viszont ha te a tökéletesedés felé törekszel, mindig előbbre és előbbre jutsz. A harc a bűnnel szemben véget nem ér mindhalálig, míg az Úr el nem szólít. Mondom neked, boldogan érkezel meg, ha te kitartó voltál a harcban mindvégig. Mert aki a csúcs felé igyekszik, annak nincs megállás, mert visszacsúszik még mélyebbre, mint ahonnan elindult. Nagy a küzdelem testvérem, de ne feledd el, Krisztus mellettetek van mindvégig. Ő ellát benneteket erővel. Neked a te Urad végtelen nagy kegyelem által megadta az erőt és megőrizte elmédet, tested idegrendszerét épségben és minden károsodás nélkül, mert szeretett téged a te Üdvözítőd, isteni szeretete végtelenségével, mert te is szeretted őt. Most mondom, törekedj Őt mindig és mindig jobban szeretni. Ne légy fáradt, ha Krisztusról van szó. Igen is vállalni kell az áldozatokat. Krisztusért mindig és mindenkor tenni kell és fáradozni érte, mert Ő is munkálkodik az ember lelkén a Szentlélek Isten által, állandó munkálkodással. Legyél nagyobb bizalommal a te Krisztusod iránt. Legyél végtelen szeretettel embertársaid iránt. Legyél szolgálatkész. ”Mert ki a legnagyobb? Ki mindenkinek szolgája.” – mondotta az Úr Jézus, és ha ezt követné minden ember, a földre szállna le a mennyek országa, mert szeretet élne az ember szívében, s mert tudd meg testvérem a világmindenséget is a szeretet tartja fenn, Isten végtelen szeretete.
Mert Isten szeretetre teremtette az embert, de adta a szabadságot is. Mit tett az ember? A sátán megkísértette, gőgös lett és elbukott. Ezáltal a szeretet fényét beárnyékolta a gyűlölet, az irigység. Mert az ember a másik ember felett akar állni, mindenki felül akar kerekedni a másikon és ezekben az emberekben nincsen szeretet embertársuk iránt.
„Mert ha szeretetből nincs bennetek, senkik és semmik vagytok, megtagadjátok Istent, kitépitek magatokból azt, ami által Isten gyermekei vagytok, kiűzitek lelketekből a fényt és elfoglalja helyét a gonosz sötétség.”
Ezért testvérem mondom, hogy először a szeretet segít fel benneteket a ti Uratokhoz, és ebből fakad a hit. A hit bölcsője a szeretet és a te akaratod viszi mindig feljebb és feljebb Isten felé. Legyetek egyszerűek és alázatosak. Istent is végtelenül egyszerűen lehet elérni. Hittel, szeretettel és végtelen alázattal és csak mindig Krisztus felé törekedni. Csak rá kell lépni arra az útra, ami az Úr Isten és Jézus Krisztushoz vezet, mert vezetőtők is van, hisz’ Isten Szentlelke ott van mindenhol. Mint már mondottam, csak előre mindig Krisztus felé nézve. Ne tekintsetek ti az út jobb oldalára, sem pedig a bal oldalára, sem hátra ne forduljatok. Csak mindig előre Krisztus felé és nem tévedtek el és megérkeztek. Még többet mondok, haza érkeztek abba az otthonba, ahol végtelen szeretettel várnak és végtelenül nagyon várnak benneteket. De azt is mondom, mégis a küzdelmetek nagy, mert nagyok a csábításai a gonosznak, mert ismer benneteket még jobban, mint ti magatok! Tudja kinek milyen csalétket adjon, és nektek először saját magatokkal kell megküzdeni az emberi ösztönökkel. Ez az igazi győzelem, amit csak az Úr Jézus segítségével tudtok győzelemre vinni és az az ember, aki ezt felismerte, már félig megnyerte a harcot, de aki él is ezzel a végtelen nagy kegyelemmel az már meg is nyerte.
Testvérem, most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg a mennyei Atya, aki előtt mindig látható vagy. Üdvözítsen az Úr Jézus, aki szövetségesed a küzdelemben és világosítsa be lelkedet, nehogy sötétben maradj, mert eltévedsz. Szentlélek Isten és az Úr Jézus Krisztus áldott keze nyugodjon meg rajtad.

Ármin

ÉGI ÜZENETEK

2014.10.07

Jézus:Jézus élete XLVII.Példabeszéd a szőlőmunkásokról

Jézus: Nagy öröm számomra, hogy újra Én, Jézusotok taníthatlak benneteket. Szent Szívem összes melegével köszöntelek mindannyiatokat. Ma a szőlőmunkásokról szóló példabeszédemet fogom elmagyarázni nektek, mert ez könnyen félreérthető. Ehhez először hallgassátok meg Máté evangélistát!

„A mennyek országa hasonlít a gazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. Miután napi 1 dénárban megegyezett a munkásokkal, kiküldte őket a szőlőbe. A harmadik óra körül megint kiment, és látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piacon. Megszólította őket: Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és majd megadom nektek, ami jár. Azok ki is mentek. A hatodik és kilencedik órában újra kiment, s ugyanígy tett. Amikor a tizenegyedik óra tájában is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül? Nem fogadott fel minket senki. –felelték. Menjetek ki ti is a szőlőmbe – mondta nekik. Amikor beesteledett, így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: Hívd össze a munkásokat és add ki bérüket, kezdje az utolsókon az elsőkig. Jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra tájban álltak munkába, és fejenként egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen. – Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, s ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét. – Barátom, -felelte egyiküknek – nem követek el veled szemben igazságtalanságot. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tied és menj! Én az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Vagy nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed, hogy jó vagyok? Így lesznek az utolsók elsők, az elsők meg utolsók.”

Drága Gyermekeim! Első hallásra sokan megdöbbennek, és kérdik, hol van itt az igazság? Hiszen aki egész nap fáradozott nem többet érdemel, mint aki csak egy órát dolgozott? Bizony ezzel a példabeszéddel tanítványaimnak sem a szociális igazságszolgáltatást mutattam be, hanem valami magasztosabbat, bölcsebbet. Hogy megértsétek, a mai életből merítek példát erre. A családban két gyermek van. Az egyik szótfogadó, segítőkész, tisztelettudó, a másik engedetlen, feleselő, lusta. Ebédhez szólítja őket édesanyjuk. Vajon a haszontalan fiának kisebb adagot ad a tányérjára, mint a rendesebbiknek? Bizony, nem, hanem egyformán porciózza ki nekik. Mert mind a kettőt szereti.

Van két vallását gyakorló asszony. Kati minden nap 4 rózsafüzért elmond, és naponta szentmisére jár. Egyedülálló, nyugdíjas, senkije sincs, se férje, se gyermeke, se unokája. Edit csak egy tized rózsafüzért mond el minden nap, és csak vasárnap tud templomba járni. Fiával és annak népes családjával lakik. Talán Katinak nagyobb dicsősége lesz a mennyben a sok imával és szentmisével, mint Editnek, aki kevés imát és szentmisét tud felmutatni, de fáradhatatlanul és szeretettel szolgálja családját? Földi szemmel nézve Katié az elsőbbség. De ti emberek rövidlátók vagytok, és nem láttok bele egymás lelkébe. Én figyelembe veszem a két asszony körülményeit és mindent, ami bennük van.

Most térjünk vissza a szőlősgazdára és munkásaira. A szőlősgazda a Mennyei Atya szimbóluma. Induljunk ki abból, hogy Isten végtelenül jóságos. Nagy szeretetében nem zárja ki országából azt a gyermekét se, aki csak az utolsó órában fordult Hozzá, tehát ugyanúgy üdvözülhet, mint aki hűségesen kitartott Mellette kicsiny korától kezdve haláláig. Ezt a jóságát nem kritizálnotok kell, hanem csodálni. Isten országa, inkább a jóság és könyörület, mint az igazságosság hazája. Az ember, ameddig Isten nem hívja, csak tétlen munkás, de mikor hívják, tenni kell a dolgát. A Mennyei Atya igazságosan megfizeti a bérét: megkapja az üdvösséget a munkása. De nem tesz különbséget, hogy a tizenegyedik vagy az első óra munkása, hogy eleitől fogva szolgálta Őt, vagy csak élete vége felé. Fontos, Gyermekeim, hogy elfogadjátok az Ő hívását, és hűek maradjatok Hozzá. Bizony, bizony mondom nektek, sokan vannak a meghívottak és kevesen a választottak. Azért van így, mert nagyon sokan alszanak, elmerülnek a világ dolgaiban és élvezeteiben. Nem hallják meg a hívó isteni szót, így azután nem lesz belőlük választott. Többféle módon próbáljuk hívogatni gyermekeinket: egy-egy mélyen vallásos, apostolkodó, hívő barát, rokon, ismerős által, egy lélekre ható vallásos könyv vagy film által, egy zarándokúttal, egy váratlan, szenvedéssel járó betegségen keresztül, egy sikeres prédikáció egyik szívet megérintő mondatával, karizmatikus összejövetelekkel, égi üzenetek olvasásával, stb. Ezek mind a kegyelem megnyilvánulásai, melyeket vagy képesek befogadni gyermekeink, vagy mereven visszautasítják. A szőlősgazda csak azt veszi fel, aki hívó szavára odafigyel, és engedelmesen beáll a szőlőjébe. Aki továbbra is dologtalanul ácsorog, az kint reked és nem lesz bére. Az Atya bizony csak azt üdvözíti, aki hallgat rá, és rálép a szűk, rögös útra és teljes erővel szent akar lenni. Aki jól érzi magát a bűnös világ zajában, és még az utolsó órában se Istent választja, az a tágas, széles úton halad a kárhozat felé.

Milyen vigasztaló számotokra ez a példabeszéd! Milyen végtelenül irgalmas is a ti Istenetek! Ahelyett, hogy a szociális igazságosságot kutatnátok e szentírási részben, erre a nagy irgalomra gondoljatok. Még akkor is elnyerhetitek ti, vagy családtagjaitok a Mennyországot, ha csak életetek vége felé tértek meg. Gondoljatok bele, mi lett volna, ha egy régi, súlyos halálos bűn állapotában talált volna benneteket a halál? Nem! Isten ezt nem engedte meg. Előre látta, hogy elérkezik megtérésetek órája, és fordulatot vesz az életetek. Elfordultok a bűntől és szíveteket, lelketeket Neki ajánljátok. Mindnyájan benne vagytok üdvözítő terveiben. Ezért engedi meg, hogy a későn érkezők is elfoglalhassák helyüket. Csak az nem kerülhet be az Örök Dicsőségbe, aki szánt-szándékkal keresztülhúzza az Ő isteni akaratát, és aki az utolsó pillanatban a külön ítéleten hátat fordít Nekem, az örök Bírónak és kárhozatra ítéli magát.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Most egy misztikus kép következik. Két életutat mutatok be nektek jelképesen, és mindegyiken halad egy-egy ember. Az egyik út keskeny, rögös és felfelé halad, tele van akadályokkal, gödrökkel, sziklákkal, fönt a hegy tetején messziről valami fény látszik. Ezen a nehéz úton halad egy férfi kereszttel a hátán. Időnként elesik, visszacsúszik, de feláll, és újra próbálkozik. A messzi fényből merít erőt magának. A másik út széles, sima, kétoldalt illatos virágok övezik és a szélén, italboltok, presszók, cukrászdák, szórakozó helyek vannak, és csinos nők kínálják bájaikat. Ezen az úton is megy egy férfi elegáns ruhában, fényes lakkcipőben. Az út vége nem látszik, mert egy darabig fölfelé megy, de a vége felé bukkanó van. Ez a két út egymás mellett fut a bukkanóig és átjárók vannak köztük. Az első átjárónál megáll egy pillanatra ez a jól öltözött ember, és ámulva nézi, hogy mennyire gyötrődik az a másik. Átszól hozzá: – Hé! Dobja le azt a nehéz keresztet, adja a kezét, jöjjön át erre az útra!

-Nem mehetek – feleli a másik – mert az a Fény a végcélom. Fel kell jutnom. Azok az Örök Élet fényei és Jézus Krisztus vár ott rám, de csak akkor, ha ezen a nehéz úton maradok, a szeretet, és szenvedés útján.

-Hát akkor, csak maradjon, Barátom!

-Inkább maga jöjjön át, mert a mag útja könnyű és szórakoztató egyelőre, de nem láthatja a végét. Ki tudja, mi vár ott magára?

-Ugyan már, csupa öröm és kényelem ez az élet. Nézze, most leülök ennek a pazar presszónak a teraszán és gyönyörű, hófehér ruhás leányok hozzák nekem a kávét, és konyakot. Nézze, már megint van itt egy átjáró, jöjjön át, fizetek magának egy röviditalt vagy egy korsó sört. Hiszen csorog a verítéke. Biztosan szomjas.

-Nem mehetek. Várnak rám, ott fönt.

Lassan megy az idő, évek telnek el. Az úriember nemsokára a bukkanóhoz ér. Hirtelen megszédül, fejéhez kap és felkiált: Istenem, mi van velem. Kimegy belőle minden erő és összeesik. Agyvérzés és teljes bénulás. Látja ezt a kereszthordozó. Letérdel és imádkozik érte. A beteg kezdi visszanyerni erejét, és néhány lépést tesz előre az úton. Rettenetes látvány tárul eléje: az út egy szakadékba torkollik, melynek mélyén tűz lángol. Egy utolsó átjáró vezet a keskeny, rögös út felé. A beteg látja, hogy ott botorkál keresztjével a szenvedő ember és így kiált át neki:

-Kedves Uram! Most átmennék a maga Krisztusához, de jártányi erő sincs. Segítene?

-Természetesen. Adja a kezét. Na mondja csak, mit látott a bukkanó után?

-A poklot, és a Sátán várakozott rám.

-És maga Jézust választja?

-Igen, ha elfogad engem. –s közben hull a könnye a bűnbánattól.

-Akkor most térdeljen le és kérje Tőle bocsánatot, hogy a bűnös, világi utat járta eddig!

Engesztelő Gyermekeim! Nézzétek, hogy mit teszek most nagy szeretetemben. Megindulok a hegy tetejéről és lemegyek a két küszködő gyermekemhez. Az egyik válláról leveszem a keresztet és magam viszem tovább, a másik térdeplő, későnérő bűnbánó fiamat felsegítem és kézenfogva felvezetem. Megérkeztünk ragyogó, szivárvány színekben pompázó fénypalotámba. A kitartó, keresztjét cipelő gyermekemet beengedem országomba, a másikat szívemre ölelem és így szólok hozzá: Szeretett Fiam! Az igaz, hogy elég későn találtál Rám, de bűnbánatodnak és az Én Szent Véremnek köszönhetően a tisztítóhelyen levezekelheted tartozásaidat. Az utolsó órában érkezőknek is megkegyelmezek.

Hívtam az őrangyalát, hogy vezesse le a helyére.

Ezzel be is fejezem mai tanításomat. Köszönöm, hogy figyelemmel kísértetek.

Megáldalak benneteket a rögös úton való állhatatos kitartás kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2014.10.14
Szentlélek: Jézus élete XLVIII. Zakeus

Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Áldottak legyetek, amiért eljöttetek meghallgatni Minket és engesztelni, lelkeket menteni. Mindannyiatokat nagy szeretettel köszöntelek, a közelről és távolról érkezőket egyaránt. Ma Én folytatom Jézus életéről szóló tanításainkat.

Jézus Krisztus, a ti Megváltótok mire tanítványaival Jerikóba érkezett, már csak 30 km távolság választotta el a fővárostól. Jerikó vonzó hely volt tágas utcáival, szép ápolt kertjeivel. A húsvéti ünnepek előtt mindig zsúfolásig tele volt itt megpihenő zarándokokkal, akik innen Jeruzsálembe igyekeztek. Egyre nagyobb tömeg vette körül a Mestert, már itt is elterjedte a híre. Most is mindenkin segített, aki rászorult. Egy vak koldus ült az út szélén, és mikor mondták neki, hogy a názáreti Jézus vonul arra, hangos szóval felkiáltott:

-Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam! Többször is kiáltozott, hiába csitítgatták. Jézus megállt előtte és megkérdezte: -Mit akarsz, hogy veled cselekedjem? – Uram – könyörgött a vak – tedd, hogy lássak! –Láss! – mondta neki – A te hited megszabadított téged. A vak azonnal látott és követte Jézust, magasztalván az Istent. És az egész nép, mely ezt látta, dicsérte az Urat. Ujjongva kísérte a sokaság és csodálták tetteit.

Lukács evangélista szintén egy jerikói esetről írt az utókornak. Hallgassátok meg!

„Aztán odaért Jerikóba és végigment rajta. Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje. Szerette volna látni Jézust szemtől-szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott és felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Mikor Jézus odaért, felnézett, és megszólította: – Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom. Erre gyorsan lemászott, és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: – Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette. Jézus ezt felelte neki: – Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, aki elveszett.”

Gyermekeim! Ebben a történetben kimagaslik Jézus válogatásnélküli, előítéletek nélküli, határtalan szeretete és irgalma. Tudta, hogy olyan embert választott ki, akinek sok haragosa van, akit mindenki elítél. Egy bűnös vámost. De nem törődött az emberek véleményével. Vajon miért Zakeushoz tért be, miért nem tisztaéletű, vallását buzgón gyakorló zsidó emberhez? Mert ennek nem volt Rá olyan nagy szüksége, mint annak, aki tele van bűnnel, lop, csal, hazudik. A betegnek kell az orvos, nem az egészségesnek. Megszállhatott volna egy főpapnál is, akinek tekintélye van a jerikóiak előtt, de ő a társadalom kirekesztettjét választotta. Mennyire igazak szent Pál apostol szavai: „…azt, ami a világ előtt gyönge, választotta ki Isten, és azokat, akik semmik, hogy azokat, amik valakik, megsemmisítse, hogy egy test se dicsekedhessék az Ő színe előtt.” Nézzétek végig a szentek sorát! Mindegyik életében lenézett, megvetett, kigúnyolt ember volt, a többségük alacsony származású. A Szűzanya jelenések látnokai nagyon egyszerű, alig iskolázott gyermekek voltak. Gondoljatok a lourdesi Bernadettre és a fatimai kis látnokokra. És kik e végső idők választottjai, prófétái? Vezérigazgatók? Vezető politikusok? Miniszterelnökök? Bíborosok? Teológia professzorok? Bizony nem. Egyszerű, gyermeklelkű, teológiailag képzetlen emberek, akik között vannak, akiket a bűn mocskából emelt fel Jézus, megtisztított és nagy kegyelemmel árasztott el. Az Ő módszere az Általa meghívottakkal a következő: Van, akit először nagy szellemi örömökben részesít, ezek az érzelmek váratlanul érik, szeretetet és mély hálát éreznek Isten iránt. Majd türelmesen és fokozatosan megtanítja az áldozatokra és lemondásokra. Ha már ez lélek rálépett az életszentség útjára és imáival, áldozataival a lelkek sokaságát menti, és ha elég erős a hite, megtanítja a szenvedés érelmére és annak zokszó nélküli viselésére.

Mást egészen sajátos úton vezet: Alig, hogy kiemeli a halálos bűn állapotából és megtért, megigazult, átmenet nélkül elhalmozza csodálatos, megrendítő látomásokkal, láthatja, hallhatja Jézust, a Szűzanyát, az angyalokat és szenteket, és lelkét elviszi a túlvilágra, hogy ízelítőt kaphasson belőle. Bármelyik módon közelíti meg Jézus az Ő kiválasztott gyermekét, az nem győz csodálkozni, hogy miért éppen ő? Hiszen vannak nála buzgóbbak, áldozatosabbak. Mindegyikük érdemtelennek tartja magát. A válasz mindig ugyanaz: Azért téged emeltelek ki, mert gyenge, kicsi, gyámoltalan, gyarló, mellőzött, lenézett gyermekem vagy a többi között. Neked igényed, hogy Rám támaszkodj, és bízni tudjál Bennem. Az öntelteknek, a gőgösöknek, a dúsgazdagoknak és hatalmon lévőknek nincs szüksége Rám, csak önmagukban bíznak.

Zakeus, a megtért és megigazult vámos példaképe minden korszak bűnöseinek, mert látják, hogy van kiút a sötétségből a fény felé. Ők is eljuthatnak Istenhez, ha megbánják bűneiket, mint Zakeus. Jézus náluk is szállást akar venni. Jézus utolsó állomása Jeruzsálem előtt Betánia volt. A feltámasztott Lázár, Mária és Márta házában szállt meg apostolaival. Másnap már a bélpoklos Simon hívta meg vacsorára, Lázárék is a vendégek között voltak. Márta szolgált fel, és hamarosan Mária egy drága nárdusz-olajjal teli alabástrom edénnyel megjelent és tartalmát Jézus fejére és lábára öntötte és hosszú hajával törölgette meg. Voltak, akik méltatlankodtak, hogy miért kellett így elpazarolni ezt a kenetet. Különösen Júdás fakadt ki e cselekedet miatt, mert szerinte ezt az olajat 300 dénárért el lehetett volna adni, azután az árát kiosztani a szegényeknek. Ez részéről képmutató humanizmus volt, mert ő bizony, mint pénztáros, el szokta sikkasztani az adományokat. Jézus védelmébe vette Máriát:

-Hagyjatok neki békét, mert az én temetésem napjára cselekedte azt. A szegények mindenkor veletek vannak, én pedig nem vagyok mindig nálatok.

A vendégeket elszomorította, hogy Jézus közeli halálára célzott. El se tudták képzelni, hogy ez megtörténhet.

Drága Kicsinyeim! A következő tanításunk Jézus diadalmas bevonulásáról fog szólni Jeruzsálembe. De előtte még egy szép misztikus jelenet résztvevői lehettek.

Én, a Szentlélek Isten látom, hogy egy trón ereszkedik le az Égből, és rajta ül az Úr Jézus királyi öltözékben, arany koronával a fején, és hófehér palásttal. A lábain arany saru van. Feláll, körbe megy köztetek, és fejetekre ráteszi átszegezéstől sebhelyes kezét. Ebben a pillanatban 4-5 éves kisfiúkká és kislányokká váltok. Leül a helyére, és egyenként szólít, hogy járuljatok Elé. Egy angyal ál mellette, arany tintásüveggel és tollal. Kiemeli kicsi élő, dobogó szíveteket, és arany színnel ráír mindenkinek egy szót, mely egy lelki ajándékot jelent. Ezek a következők: alázat, szerénység, böjt, szorgalom, tisztaság, bátorság, állhatatosság, mértékletesség, önmegtagadás, ima, zarándoklás, megbocsátó szeretet, ellenségszeretet, bűnbánat, válogatás nélküli szeretet, együttérzés, virrasztás, bőkezűség, feltétel nélküli szeretet, istenszeretet, szegénység-szeretete, rendszeretet, összeszedett imádkozás, hála, hűség, áldozatkészség.

Az Úr Jézus – miután helyetekre ültetek – így szól hozzátok: „Drága, kicsi Gyermekeim! Mindannyiatokat kiválasztottalak, mert kicsinyek és gyarlók vagytok, és vágyódtok Utánam, mint Zakeus. Nálatok akarok megszállni, de ehhez még hiányzik belőletek valami szép erény. Amit szívetekre írtam, nem láthattátok, mert nem kaptátok meg a látás kegyelmét. De mindegyiketekkel a benső szó kegyelmével megéreztettem, hogy melyik erényt írtam a szívére. Tehát melyik az a jótulajdonság, amit még fejlesztenetek kell. Arra a szándékra, hogy lelketek erősödjön ebben a fontos erényben – arra kérlek benneteket – forduljatok Édesanyámhoz, aki itt áll Mellettem, és kérjétek ehhez a közbenjárását: Most segíts meg Mária… Ó, Kicsinyeim! Mit látok? Mennyei Édesanyátok letérdel előttem, és összetett kezével könyörög Hozzám az erények teljesüléséért, amit szívetekre írtam arany betűkkel. A végén lehajolok Hozzá, kezénél fogva felemelem, és hálás fiúi szeretettel homlokon csókolom. Meghallgattam imáját, és segíteni fogok nektek.”

Most újra Én szólok, a Szentlélek Isten. Jézus Krisztus, a Szűzanya és Én dicsőségünk fényével beburkolunk benneteket, és ebben a ragyogásban újra felnőtté váltok, de lelketek olyan marad, mint a gyermeké: tiszta, őszinte és ragaszkodó. Megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2014.10.21
Mennyei Atya: Jézus élete XLIX. Bevonulás Jeruzsálembe

Mennyei Atya: Drága, Engesztelő Gyermekeim! Atyai szívem összes melegével köszöntelek benneteket. Köszönöm, hogy időt, fáradságot nem sajnálva eljöttetek, hogy hallhassatok minket, és engesztelésetekkel mentsétek a lelkeket. Amikor letekintek a földre és végignézek az emberiségen, a temérdek bűn, gonoszság, a közömbösség és hitetlenség mélyen elszomorít, de ha köztetek vagyok, kicsi buzgó Nyájam, lelkem megvigasztalódik és örömmel telik el.

Ma Szent Fiam diadalmas bevonulásáról fogok szólni. Jézus tanítványaival egyre jobban közeledett Jeruzsálemhez. Ezen a napon nagy zarándoktömegek vonultak a szent városba a húsvét alkalmából. A júdeaiak, a galileaiak és a Jordánon túlról jövők tudták, hogy köztük van a híres próféta, és igyekeztek a közelébe tódulni. Különösen Lázár feltámasztásának csodája izgatta fantáziájukat, és alig várták, hogy találkozhassanak Vele, aki még erre is képes. A nép, főleg a galileaiak még mindig Jézus személyét tekintve – álmaik Messiását látták benne, aki majd megszabadítja őket a római elnyomás alól. Ezért elhatározták, hogy hangos, zajos, látványos tüntetéssel fogják bekísérni a fővárosba.

Az úton Jézus megállt, és így szólt két tanítványához: „Menjetek be ebbe a faluba, találtok ott egy megkötözött szamarat, oldjátok el és hozzátok ide nekem! Ha valaki szól, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá, és ő azonnal bele fog egyezni.” Minden úgy történt, ahogy Jézus megmondta: ott állt a szamár egy kapun kívül megkötve. Eloldozták és odavitték neki. A szamár vemhére ráterítették ruhájukat, felültették rá a Mestert és tovább mentek. A tanítványok és a tömeg nagy rajongással, kiáltozással kísérték. Levették köpenyüket, és a próféta lábai elé terítették. A fák lombjáról ágakat törtek, a mezőről virágokat szedtek, és behintették előtte az utat. Mikor a szamár hátán közelükbe ért, örömrivalgásba törtek ki és hangosan köszöntötték: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott a király, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban… Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!”

Drága Gyermekeim! Azt már hallottátok, hogy Fiam mindig kerülte a nyilvános ünneplést, minden tüntetést, aminek politikai színe van, és nem akart földi király lenni népe felett. Most mégis elfogadta ezt az ünnepélyes hódolatot, rajongást, mert tudta, hogy ez az Én akaratom, hogy Ő elfogatása, szenvedése és halála előtt diadalmenetben vonuljon be keresztrefeszítése színterére, Jeruzsálembe. Azzal is tisztában volt, hogy teljesülnie kell Zakariás próféta jövendölésének, mely így szól: „Ujjongj, Sion leánya, Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Nézd, közeleg királyod: Igaz és győzedelmes. Alázatos, szamáron jő, szamár hátán, szamárnak csikaján. Szétzúzza Efraimban a harci szekereket, Jeruzsálemben a méneket. Széttöri a harci íjakat, és békét hirdet a népeknek, Uralkodik tengertől tengerig, a Folyótól egészen a föld határáig. (Zakariás 9: 9,10)”

Látjátok, Engesztelőim, hogy micsoda meglepő összefüggés van az Ószövetség és az Újszövetség történetei között? Figyelitek, hogy milyen pontos azonosság van a Krisztus előtt évszázadokkal élt Zakariás próféta által leírt diadalmas jeruzsálemi bevonulás és az újszövetségi Lukács evangélista szavai között? Pedig korban több, mint 500 év volt közöttük.

Jézus szóról-szóra beteljesítette Zakariás jövendölését. Tudta, hogy ez az ünneplés halálba viszi Őt. Örült a tömeg ujjongásának, lelkesedésének, de ugyanakkor keserűség is vegyült érzéseibe. Farizeusok is voltak közöttük. Figyelmeztették a Megváltót, hogy állítsa le ezt a hangos ünneplést. Egyrészt irigyelték a nagy rajongást Tőle, hogy Őt, egy egyszerű ács fiát királyhoz illó hódolattal magasztalják, másrészt attól féltek, hogy tüntetés lesz belőle, meglátják a rómaiak és megtorolják az egész zsidó népen. Bizony Szent Fiam nem állította le e diadalmas kiáltozást, hiszen az Én akaratom kellett, hogy teljesüljön. Így ezért egyre jobban nőtt a lelkesedés zaja. Közben a tanítványok szították a hangulatot, mert ujjongva mesélték a tömegnek Jézus csodatételeit. A gőgös, öntelt farizeusok egyre nagyobb haragra gerjedtek, mert látniuk kellett, hogy ugyanaz a nép, amelyet eddig orruknál fogva vezettek, most hatalmasabbnak, vonzóbbnak találja ezt az alacsonyszármazású názáretit és jobban tiszteli, mint őket, sőt királlyá akarja tenni.

Mikor a menet az Olajfák hegyének tetejére ért, Jézus letekintett, mert ott látta szépségében és fenségében Jeruzsálemet. Szamarát megállította egy percre és mégy szomorúság töltötte be Szívét. Nem az előtte álló szenvedéseire és kínhalálára gondolt, hanem a városra, mely a jövendölés szerint pusztulásra van ítélve. Látta honfitársait, zsidó férfiakat, nőket, gyermekeket halomra gyilkolva. Erre a gondolatra megindultak a könnyei. Még ezt az utolsó, egynapos örömét is, amit halála előtt ajándékba kap Tőlem, Atyjától, megkeseríti hálátlan népének borzasztó végzete. Az is fáj neki, hogy a főpapok, az írástudók, akik a hit hagyományainak őrzői, miért nem hisznek neki, miért fordulnak ellene. Még mindig meggondolhatnák magukat, elfogadhatnák Őt Messiásnak és így megmenthetnék Izraelt. Lelki szemei előtt leperegtek a zsidó nép történetének évszázadai, ahogy az idők végezetéig hamis tévúton járnak, még mindig várva a Messiást, háborúkba keverednek, és szétszóródnak az egész világban, nagy zsidóüldözéseket kell átélniük, és a kereszténység, a Megváltás megtagadásával csak hosszú, tisztítóhelyi szenvedés után nyerik majd el az örök boldogságot.

Tévedtek a farizeusok. Ez a békés, örömteli bevonulás egyáltalán nem bosszantotta a várost megszálló rómaiakat, de annál jobban a főpapokat. Magas palotáikból gyűlölettel tele szívvel tekintettek le az alattuk hömpölygő diadalittas, lelkendező áradatra. Azon tanakodtak, hogy veszélyes felforgató ez az ember, minél hamarabb kézre kell keríteni. Féltek attól, hogyha erőszakosan, nyilvánosan elfogják, a nép, amely annyira rajong érte, fellázad. Ebbe a lázadásba pedig fegyverrel beleavatkozhatnak a rómaiak, és a vérontás majd őket, a papokat fogják felelősségre vonni. A törvényesség és igazság leplébe akarták burkolni gonosz terveiket. Elhatározták, hogy Jézust ravasz kérdésekkel olyan kijelentésekre bírják majd, melyeket felhasználhatnak Ellene, mint vádakat. Úgy akarják beállítani Őt a nép előtt, mint olyan embert, aki a törvény és az államrend ellen izgat.

Jézus éppen a templom tornácai alatt sétált és tanította a körülsereglőket, mikor a farizeus papok küldöttsége Elé állt és kérdőre vonták, hogy mi jogon meri állítani, hogy Ő a Messiás.

-Micsoda hatalommal hirdeted ezeket? – kérdezték – Ki adta neked ezt a hatalmat? Mivel nem a főtanács, ezért zavargó, bitorló, és a törvények ellen lázadó vagy.

Azt várták, hogy Jézus kijelentse, – mint máskor is – hogy Ő a Messiás, az élő Isten Fia. Tudták ők, hogy Jézus ezt állította magáról, de most tanúk előtt akarták, hogy kimondja ezt. Szent Fiam túljárt az eszükön, és felelet helyett kérdést intézett hozzájuk:

– Ha megfeleltek nekem, én is megmondom, kitől kaptam a hatalmamat. Mondjátok meg tehát, hogy János keresztsége honnan való volt: mennyből-e, avagy az emberektől?

A küldöttek így tanakodtak magukban:

– Ha azt feleljük, hogy a mennyből, akkor a Mester megkérdezheti, hogy miért nem hittünk benne. Ha pedig azt mondjuk, hogy az emberektől, akkor a vele szimpatizáló tömeg felbőszül, és megkövez minket, mert közülük mindegy egy szálig prófétának tartotta Jánost.

A farizeus küldöttek kiértek a válasz elől és csak ennyit szóltak: -Nem tudjuk.

– Akkor Én sem mondom meg nektek, hogy miféle hatalommal cselekszem ezt.- felelte nekik.

Elgondolkoztató, Gyermekeim, hogy a Szanhedrin főpapjai nem tudták, hogy keresztelő Szent János valóban Isten küldötte volt, hiszen évszázadokkal előbb Izaiás és Makaiás megjövendölte János mennyei hivatását. Talán nem ismerték eléggé az Írásokat? Ezzel a gyáva válasszal önmagukat ítélték el.

Különös, hogy az egyszerű nép elfogadta Jézust és Jánost, mint Isten küldöttét, de a főpapok és írástudók nem.

Drága Engesztelőim, ma éppen ez a helyzet. A Mennyből érkező kinyilatkoztatásokat, a mai próféták által közölt üzeneteket csak az egyszerű, gyermeklelkű emberek fogadják el. A teológiailag képzett, a Szentírást alaposan ismerő egyházi vezetők közül és felszentelt gyermekeim közül sokan elítélik, eretnekségnek tartják, akik terjesztik, azokat hiszékenynek, naivnak nevezik, gúny tárgyává teszik őket.

Kicsinyeim! Akartok-e ennél jóval nagyobb dicsőítést és hozsannát látni, mint Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor? … Akkor gyertek Velem, Atyátokkal! Elviszlek benneteket a jövőbe, Jézus 2. dicsőséges eljövetele színhelyére. Túl vagyunk a Nagyfigyelmeztetésen, Nagy Csodán és Büntetésen. Maradék gyermekeim remegve, hunyorogva bújnak elő rejtekeikből a 3 napos sötétség után. Az Új Világ, ami eléjük tárul leírhatatlanul gyönyörűséges: Erdőkkel borított hegyóriások között végelláthatatlan mező, virágokkal, üde zöld fűvel borítva. Ezüstösen csillogó patakok, folyók. Tiszta kék égbolt itt-ott szelíd bárányfelhőkkel. A magasból, felhőkön, vakító fényesség ereszkedi alá, és rajta áll Jézus Krisztus ragyogó, fénylő isteni dicsőségében, hatalmában, fenségében és rálép az Új Földre. Karjait kitárja felétek. Nem egyedül érkezik. Vele van a Szent Szűz hófehér ruhában, földig érő palástban, fején csillogó aranykoronával. Két kis kezével rózsaszirmokat szór a csodálkozó, térdeplő, megilletődött maradék gyermekeire. Jézus Uratokkal rengetegen érkeznek szentek és angyalok. Ők mindnyájan térdre borulnak az Új Világ királya előtt és a megmaradt igaz Egyház tagjaival együtt ujjongó, harsogó hozsannázással köszöntik. Gyertek, Kincseim, gondolatban ti is térdeljetek le és dicsőítsétek Őt a szentekkel, az angyalokkal. A boldog és tisztalelkű maradék testvéreitekkel együtt. Jézus Krisztus most felemelkedik egy kicsit, hogy mindenki láthassa. Kezeit magasra emeli, amelyeknek Sebeiből gazdagon áradnak kegyelme sugarai. Ti, drága Engesztelőim egy nagy csokor virágot szedtek a rét félig égi, félig földi növényeiből Jézusnak, és egy másik nagy csokorral Mennyei Édesanyátoknak. Mikor készen vagytok vele, magasra emelitek, de a sokaság miatt nem tudjátok odavinni Nekik. Jézusotok ezt meglátja, megfogja a Szűzanya kezét, felemelkednek, a tömeg fölött idelebegnek hozzátok, és leszállnak elétek. Üdvözítőtök most csak nektek szól: „Drága kis Engesztelőim, hát itt vagytok? Soha nem felejtem el nektek a sok-sok millió lelket, akiket megmentettetek. Ezért egyenként megajándékozlak titeket. Tartsátok homlokotokat, egy láthatatlan fénylő csillagot helyezek rá, mely azt az erőt biztosítja nektek, hogy ha valakit, aki közömbös vagy hitetlen, meg akartok téríteni, akkor ebből a csillagból az Én kegyelmem fog sugározni rá. Édesanyám pedig, anyai szeretetével egyenként átölel benneteket, és csókot hint arcotokra.”

Most miután átadtátok a virágcsokrokat Jézusnak és a Szűzanyának, visszavezetlek benneteket engesztelő helyetekre. Csak ennyit mutattam meg nektek e csodálatos eseményből. Készüljetek, mert dicsőséges 2. eljövetelem nagyon közel van! Megáldalak benneteket a türelmes, boldog várakozás kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2014.10.28 Szűzanya:

Jézus élete L. Ravasz kérdések

Szűzanya: Drága, Gyermekeim! Mennyei Édesanyátok vagyok, és Éva hangján szólok hozzátok. Hófehér ruhám fölött bő, virágmotívumokkal díszített, égszínkék palást van rajtam, a földig ér. Egy mozdulattal levetem magamról ezt a gyönyörű, hatalmas palástot, felemelkedem fölétek, és rátok borítom. Meg akarlak védeni benneteket ebben a kísértésekkel teli, zűrzavaros időkben. Így óvlak meg titeket a gonosztól és csatlósaitól. Imádkozom értetek Szent Fiamnál, hogy vegyen el tőletek minden félelmet, aggodalmat, adjon nektek tisztánlátást, hogy a körülöttetek zajló hazugságok között el ne tévedjetek. Most újra itt állok eszközöm jobboldalán és folytatom a tanítást Szent Fiam életéről.

A főpapokat erősen felingerelte, hogy Jézust ujjongó, hozsannázó tömeg kísérte be Jeruzsálembe. Mindenáron el akarták veszejteni. Ők maguk a háttérben maradtak, és egy küldöttséget választottak a farizeusokból és heródiánusokból, akik majd ravasz kérdéseikkel tőrbe csalják, azután bevádolják a Főtanács előtt. Legszívesebben azonnal elfogták volna, de féltek a rajongó tömeg bosszújától. Tudnotok kell, hogy a farizeusok és a heródiánusok egymás politikai ellenfelei voltak. Míg a farizeusok a nemzeti függetlenségért, a római elnyomás ellen szónokoltak, addig a heródiánusok zsidó voltuk ellenére Heródes támogatói voltak, akiben nem volt semmi zsidó vér, a közel keleti Edom államból származott, Nagy Heródes fia, akinek nevéhez fűződik a betlehemi gyermekgyilkosság. Szóval ez a két csoport most félretette politikai ellentétét, összefogtak és megállapodtak a cselvetésben. Odaálltak a Jézust áhítattal hallgató nép közé és hízelegve így szóltak Hozzá:

-Mester – tudjuk, hogy igazmondó vagy, és igazságban tanítod Isten útját… Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?

Akkoriban veszélyes kérdés volt, mert minden izgató az adóval lázította a közvéleményt. A küldöttek abban reménykedtek, hogy a galileai, mint a nép barátja, elítéli az adófizetést. Ha ezt megteszi, fel lehet jelenteni a római hatóságoknál, mint a római hatalom, a császár elleni lázítót. De az én Szent Fiam átlátott rajtuk, és azt mondta nekik: -Mutassátok meg nekem az adópénzt! Kié ez a kép és fölírás?

-A császáré. –felelték neki.

-Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené – válaszolta.

Amíg független volt Izrael, addig államformája teokrácia volt, melyben a vallás egy volt az állammal. A római megszállástól kezdve Izrael csak egyház volt. Minden zsidó az idegen politikai hatalom alattvalója lett, de mivel vallásukat gyakorolhatták, Isten alattvalója is voltak. Él a vágy a nemzetben, hogy felszabaduljanak, és újra teokráciában élhessenek. Ennek az új országnak megalapítását várták a tömegek a Messiástól. Ezzel a válaszával, amit a küldöttségnek mondott az adóról, véget vetett a hiú politikai reményeknek és rávilágított, hogy ő lelki országot akar, melyben nem a bosszú és gyűlölet van a nép fiaiban, hanem szeretet, béke és megbocsátás. Ez a bölcs mondat, nemcsak Jézus kortársainak ad útmutatást, hanem az utána követő századok és évezredek nemzeteinek is. Amikor a ránehezedő politikai hatalom miatt lázadást, forradalmat akar egy nép, neki szól ez a mondat: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré.” Ne ontsatok vért, ne gyűlöljétek elnyomóitokat, inkább imádkozzatok értük, mert Isten előtt zsarnokságukért keményen meg kell fizetniük. Mikor a fennálló politikai hatalom – itt gondoljatok a kommunizmusra – erőszakosan elnyomja a lelkiismeretet, a hitet és vallásos meggyőződést, akkor igenis ki kell állni Isten és tanításai mellett, mert Üdvözítőtök így fejezte be a válaszát: „… és adjátok meg Istennek, mai az Istené.” Mert ti, drága Gyermekeim, mindnyájan az Övé vagytok és nincs az a zsarnokság, ami elszakíthatna Tőle. Hitetekért küzdeni kell, akár életetek árán is.

Látjátok, Gyermekeim? Nem sikerült Szent Fiamat tőrbe csalni a ravasz küldötteknek. Ezután a mindenben kételkedő szadduceusok próbálkoztak Vele. Ez egy olyan párt volt, amely nem hitt a másvilágban, a feltámadásban, csak a törvényt fogadták el a zsidó vallásból, a mózesi törvény bölcsességét, mert az ember életének szabályozását látták benne. Jézus elé álltak és az Írásból idézték Neki Mózest: „Ha valakinek a fivére meghal, kinek felesége van és gyermektelen, akkor vegye el azt annak fivére feleségül és támasszon magzatot testvérének.” Példát is mondanak, hogy van 7 testvér és az egyik megnősül, de a felesége magtalan, nem lesz gyermekük. Ez a férj meghal, és az egyik testvére elveszi az özvegyet, ez is meghal. A többi testvér is így jár. A 7. utána az asszony is meghal. – Mester, -kérdezték – Feltámadáskor kinek a felesége lesz az asszony? Mert hát mind a hétnek felesége volt.

Jézus így válaszolt e szőrszálhasogató kérdésükre: – Ennek a világnak fiai házasodnak és férjhez mennek, azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni ama világot és a halálból való föltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek; mivel többé már meg se halhatnak, mert hasonlók az angyalokhoz és az Isten fiai, a föltámadás fiai lesznek.

Ezek a szadduceusok azért tettek fel ilyen kérdést, mert anyaghoz ragadottan képzelték el a túlvilágot. A farizeusok is hallották ezt a kioktatást a Mestertől, és tetszett nekik, hogy ellenfeleiket, a szadduceusokat okos válaszával így megszégyenítette.

Kicsinyeim! Jézusnak ebből a bölcs feleletéből nehogy arra következtessetek, hogy a Mennyben azok, aki házastársak voltak itt a földön, már nem is találkozhatnak, hanem külön életet fognak élni! Ellenkezőleg! Ott a lelki kapocs sokkal erősebb lesz közöttük, a sokszorosára nőtt szeretet egészen összefűzi őket. Ez a vonzalom sokkal magasabbrendű lesz, mint a földi szerelem, mely nem mentes a testi kapcsolattól, és mindenféle lehúzó indulatoktól. Gondoljatok arra, mekkora szerelmet éreztek Szent Fiam iránt, de ez az érzelem végtelenül tiszta lelki síkon van. Valahogy így lesz ott fent a családtagok között. Így szeretik most is egymást, akik már elmentek közületek és üdvözültek.

Miután Jézus okos válaszaival leszerelte a farizeusokat, herodiánusokat és szadduceusokat, elhagyta a templomot, tanítványaival leült a várossal szemben az Olajfák hegyének lejtőjén, és oktatta, bátorította őket. Megjövendölte nekik Jeruzsálem pusztulását, és beszélt a nagyon közeli eseményekről, arról, hogy ellenségei kezébe kerül. Ekkor már megvilágosodott előtte apostolkodásának kudarca. Ékesen szóló tanításai, csodái hiábavalónak látszottak előtte. Azt látta, hogy a nép hitt benne, de ez a hit befolyásolható, és megbízhatatlan. Nem a Megváltót látta benne, hanem a nemzeti szabadítót a római iga alól. Nagyon fájt neki, hogy minden igyekezete ellenére nem tudta a begyöpösödött farizeusokat meggyőzni Isten-fiúságáról, arról, hogy Ő a várva-várt Messiás.

A farizeus papok már nagyon izgatottak és nyugtalanok voltak. Kaifás udvarában gyűltek össze, és azon tanakodtak, hogy valami ügyes csellel mihamarabb el kellene fogni Jézust. Nem akarták az ünnepnapon,- látva a nép rokonszenvét – hanem majd utána. Akkor még nem sejtették, hogy nincs szükségük cselre, mert a Mestert előre nem sejthető, aljas árulás adja a kezükre.

Miközben az apostolok szomorúan hallgatták Jézus jövendöléseit, egyiküknek, Júdásnak a fejében született meg az árulás alávaló gondolata. Ennek az embernek egész élete gonoszság és képmutatás volt. Ő kezelte az adományokat, és gyakran lopott belőle. Tolvaj volt. Az árulásban az anyagi érdek vezérelte, a gonosz irányította gondolatait. Mialatt Júdás elmegy a főpapokhoz, és 30 ezüstpénzért elárulja Mesterét és a Szanhedrin azon tanakodik, hogyan kerítse kézre, Jézus Betániába megy és előkészíti tanítványait közeli halálára. Ott tölti a szerdai napot. Máté evangélista így ír erről:

„- Tudjátok, hogy két nap múlva Húsvét lesz, és az Emberfiát elárulják, hogy megfeszítsék.”

Ezeket a szavakat az apostolok hitetlenkedve, megrendülve és aggódva hallgatták. Szinte megbotránkoztak rajta, pedig Mesterük már nem először beszélt nekik erről. Ilyesmi gondolatok jártak a fejükben: Ez nem történhet meg, hiszen Ő Isten fia, az igazi Messiás. Isteni erővel bír. Ha egy mozdulatával le tudta csendesíteni a vihart a tengeren, ha halottakat támasztott, akkor most miért ne bírna el ellenségeivel? Képtelenek voltak felfogni, hogy Jézus csak úgy tudja beteljesíteni Atyja akaratát, az emberiség megváltását, ha a szelíd bárányhoz hasonlóan engedi magát elfogni, és önként elviseli a kínszenvedést és kínhalált. Folyton ez a kínzó kérdés ágaskodott bennük: -De miért kell az Emberfiának meghalnia?

-Bizony, bizony mondom nektek: ha csak a földbe esett gabonaszem el nem hal, egymaga marad, ha pedig elhal, sok termést hoz.

Most, hogy már csak 1-2 nap választotta el halálától, szorongani kezdett a lelke. Tudta, hogy eljött a Megváltás dicső órája és Atyjának engedelmeskednie kell, mégis félelem kerítette hatalmába. Félt a kínzatásoktól és haláltól. Így kiáltott fel: -Atyám, ments meg ettől az órától. De az életösztön érzését, rögtön elnyomta az akarata: -Atyám, dicsőítsd meg nevedet!

Isten válaszolt azonnal: – Meg is dicsőítem, és újra meg fogom dicsőíteni.

Jézus felszólítja tanítványait, hogy kövessék őt a szenvedésben, és a szeretetben. Ez a felszólítás minden megváltott gyermekének szól. Nektek is, Kicsinyeim.

Drága Gyermekeim! Meghívlak benneteket egy különös utazásra. Átlépünk a közeljövőbe. Egy idegen európai országban vagyunk. Mindenütt füst, korom, égő házak, fegyverropogás. Éppen most száll el felettünk egy harci repülőgép, kegyetlenül bombázza a várost. Nem találunk menedéket, de ne féljetek! Velem van a hatalmas kék palástom, amelyben a tanításom előtt érkeztem közétek. Rátok borítom, és ez teljes védelmet ad a feketeruhás terrorista csoport támadásaival szemben. Különben sem látnak minket, mert a képzelet szárnyán repültünk ide. Nézzétek, mit történik! A helység két templomát: a katolikust és a reformátust bombatámadás érte, lángokban állnak. Jöjjetek utánam. A katolikus templom előtt állunk, a torony bármikor ránk zuhanhat. Nem tudunk bemenni, mert a kapu zárva van. Felnézek az Égre és kérem a Mennyei Atyát, hogy segítsen. Ebben a pillanatban feltárul a kapu két szárnya. Öt alakot látunk homályosan a füstben: egy papot és négy asszonyt. A váratlan támadás előtt engesztelni jöttek ide ebben a háborús időben. Recsegnek a gerendák, valahogy ki kell innen menekülniük. Felszentelt szolgánk kivette a tabernákulumból az átváltoztatott Szentostyákkal teli kelyhet, a cibóriumot, és kezébe vette a nagy Oltáriszentséget, ami a szentségtartóban volt. Ruhája alá rejtette. Az egyik asszony összeesett a füstmérgezéstől, fekszik ájultan. A másik három viszi ki, sietve futnak ki az égő templomból. Nagy robaj, lezuhan a lángoló torony mögöttük egy méterrel. Az egyik asszonynak nagy pincéje van, oda menekülnek. Az ájult lassan, nagy köhögések közben magához tér. A pap kihelyezi az Oltáriszentséget egy fásládára. Mind az öten leborulnak előtte, és hálát adnak az életükért. Nem sokáig tart az örömük, mert hangosan dörömbölnek az ajtón. Feltörik és két fegyveres feketeruhás sötétbőrű terrorista alak áll az ajtónyílásban és mögöttük a szomszéd, aki tudta, hogy ebben a házban egy „túlbuzgó”, templomba járó nő lakik. A katonák keresztényeket kerestek, és ő, az áruló, segített nekik. Az egyik fegyveres a papot és a ház lakóját betuszkolta az autóba. A másik a három remegő asszonyt érzéketlen, gépies módon főbelőtte. Nézzétek! Vakító fény tölti be a pincét. Szent Fiam isteni dicsőségében áll a három áldozat holtteste fölött. Pillanatok alatt lelkül elhagyta a testüket, és ott állnak leborulva Jézus ragyogó alakja előtt. Ő gyengéden felsegíti őket és így szól hozzájuk:

-Drága szeretett Gyermekeim! Köszönöm, hogy követtetek engem a szenvedésben és halálban. Mint hős vértanúk véretek ontásával sok ezer felebarátotokat mentettétek meg a kárhozattól. Jöjjetek, áldozatos Kicsinyeim. Fejetekre aranykoronát helyezek rubintokkal díszítve, homlokotokra pedig véremmel keresztet rajzolok. Atyám vár titeket és nagy dicsőséggel ajándékoz meg mind a hármatokat. Őrangyalaitok már indulnak is veletek a Mennybe. Nekem még sok dolgom van itt.

Most újra Én szólok hozzátok, édesanyátok. Gyertek, menjünk az autó után. Éppen akkor érünk oda, mikor a kocsi megáll egy középület előtt. Kirángatják a papot és az asszonyt. Tolmács segítségével vallatni kezdik őket. Egyre gorombább módszerrel próbálkoznak, de egy keresztény nevet sem tudnak kicsikarni belőlük. Imádkozzunk értük! Mondjátok Utánam: „Drága Atyám, küldj segítséget e két bátor gyermekednek! Neked nincs lehetetlen. Amen.”

A papnak még van annyi ereje, kiveszi ruhája alá rejtett szentségtartót az Oltáriszentséggel. Az üveg eltört rajta az ütésektől. Magasra emeli, és a Szentostyából 3 fénysugár lövel ki, egy a parancsnokra, aki irányítja a vallatást, a másik kettő pedig, a kínzást végző katonákra. Mind a hárman ájultan esnek össze. Majd Jézus kilép az Oltáriszentségből, és megható, együttérző szeretettel átöleli őket és kivezeti ebből a veszélyes házból. Egy biztos rejtekhelyre viszi őket, ahol zavartalanul segíthetnek a bujdosó keresztényeknek. Papfiamnak feladatul adja, hogy szentmiséket mutasson be, és szentségeket szolgáltasson ki. A bátor idős asszonyt arra kéri, gyűjtsön össze a pincékben bujdosó megbízható híveket ide a titkos rejtekhelyre.

Jöjjetek velem, Édesanyátokkal. Visszaviszlek benneteket a jelenbe. Látjátok, Kicsinyeim? Így lesz ez mindenütt a szorongattatások alatt. Egyházatok fennmarad a világ végezetéig. Szent Fiam sorsa és a tiétek egy. Ő szenvedésével és kínhalálával megdicsőítette Atyja nevét. Nektek is meg kell dicsőíteni az Atyát. Van, akinek vértanúsággal, van, akinek szenvedéssel, betegséggel, van, akinek apostolkodással, van, akinek igehirdetéssel.

Búcsúzom Tőletek, körbejárva mindenkinek egy keresztet rajzolok a homlokára. Újra itt állok eszközöm mellett. Felemelem jobb kezemet és édesanyai szeretetem összes melegével, és a bátorság kegyelmével megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

2011. október 7. Imában mondta az Úr Jézus általam egy szülőpárnak, akiknek egyetlen gyermekük súlyos, halálos bűnben él, és elhagyta őket. Az Úr a következőket kérte: Mondassanak a gyermekükért „Clementina” Szentmisét. Ez hat egymást követő napon bemutatott Szentmise. A hetedik napon a hálaadó Szentmisét mutatja be a pap. Szent Kelemen pápa hagyta jóvá. Az ő nevéről nevezték el.
Ezen kívül böjtöljenek 9 héten át szerdán és pénteken, kenyéren és vízen. Mondják el minden nap az öt tizedes fájdalmas, vagy a hétfájdalmú rózsafüzért. Minden nap a kegyelem órájában (du. 3 és 4 óra között) imádkozzák el érte az irgalmasság rózsafüzért. Minden nap mondják el a Szent Vér litániát, amelynek a válasza: üdvözíts minket. Ez a Hozsanna 66. oldalán található. Az Úr megígérte, hogy a gyermekük meg fog térni, és visszamegy hozzájuk.

2012. október 7. itthon Szentmisehallgatás közben, lelki áldozáskor Jézus: „Itt mindenkit elveszítesz. Azért, hogy Engem birtokolj. Fogadd el ezt a helyzetet, amelyet azért adtam, hogy elengedd a szeretetben tökéletleneket, és Engem, Aki tökéletes vagyok a szeretetben, befogadj! Csak Hozzám kötődj! Csak Hozzám tartozz! Én legyek a te Istened és Mindened! A mennyben örökké hálát fogsz adni Nekem ezért az elvesztésért, mert általa keresel Engem, fordulsz Hozzám, és Általam nyered el az örök életet.”

2014. október 7. Szentségimádáson Jézus…

„Drága gyermekeim, Szívemnek kedves választottjai! Nagyon szomorú az Én Lelkem. Újra haláltusámat vívom, de most nem a Getszemáné kertben, hanem az Egyházban. Egyházam mindenben azonosulni fog Velem, örök Főpapjával, Megváltó Istenével. Egyházam most Velem együtt megy a keresztre, ahol a saját vérében és könnyeiben fog megtisztulni. Egyházam győzelme csak ezután következik be. Mint ahogy Én rettenetes haláltusám, kínszenvedésem és kereszthalálom által támadtam fel dicsőséges Testemben, úgy Egyházam is az ő vértanúsága által fog megszentelődni és megerősödni, mert a vértanúk vére az Egyház magvetése.

Gyermekeim! Vigyázzatok! Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! Csak egy Isten van, Aki három Személy, Atya, Fiú és Szentlélek. Az Atyát nem látta senki, csak a Fiú, és csak az ismerheti, akinek a Fiú kinyilatkoztatja. A Fiú Isten a ti Megváltótok, a megtestesült Ige, Aki Magára vette a ti bűneiteket, elégtételt fizetett kínhalálával értetek, és ezzel engesztelte ki az Atya jogos haragját. Kérjétek ezért drága Szent Vérem oltalmát magatokra, mert Én vagyok a ti örök életetek.

Gyermekeim! Ezt mondtam: nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem azért, hogy beteljesítsem. Csak az él örökké, aki Atyám törvényét megteszi. A mennyország azoknak készült, akik Istent szeretik. Arról ismernek fel benneteket, hogy Hozzám tartoztok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. Teljesítsétek a főparancsot, a szeretetet, mert ha gyűlölködtök, és nem bocsáttok meg egymásnak, soha nem láthatjátok meg Istent, és az Ő dicsőségét. Nélkületek nem tudlak benneteket üdvözíteni. Ezt mondtam: aki hisz, az üdvözül. Aki nem hisz, az elkárhozik. Kérjétek magatokra a hit kegyelmét, hogy erősen higgyetek Bennem, Aki meghaltam és feltámadtam, hogy helyet készítsek nektek a mennyben. Különösen a kísértésekben higgyetek bennem, Megváltó Istenetekben! Utasítsátok vissza a kísértést azonnal, mihelyst megjelenik! Ne álljatok soha szóba a sátánnal! Éljetek tisztán az evangéliumi életszentségben! Ne engedjétek, hogy a legkisebb bűn is rátapadjon a lelketekre! Éljetek tisztán és szeplőtelenül! Vegyetek példát Rólam, Édesanyámról és a szentekről! Akkor nem lesz hatalma a halálnak rajtatok. Csak átmentek általa, mint egy küszöb által az örök életre. Halálotok csupán átszenderülés lesz az örök életbe, ahol vég nélkül fogtok örvendezni Velem, Atyámmal a Szentlélekkel, Édesanyámmal, az összes szentekkel és a szent angyalokkal.

Gyermekeim, készüljetek! „Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben!” (1 Péter 5, 8-9.) Mindnyájatoknak megadom a menekülés lehetőségét minden kísértésben. Bízzatok Bennem rendületlenül! Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül. Legyetek hűségesek Hozzám mindhalálig! Akkor a fejetekre teszem az örök élet koronáját. Erre áldalak meg benneteket Szívem túlcsorduló szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Ezt üzenem X-nek: „Készüljön, mert közel van halála. Így készüljön: Szeressen Engem mindenekfölött, és Énbennem minden testvért úgy, ahogy Én szerettelek benneteket, hogy az életemet adtam oda értetek. Elsősorban hittestvéreinek segítsen, hogy dicsőítsék miatta az Én Nevemet! Kérjen Engem, hogy megkapja Tőlem a jó halál és a végső állhatatosság kegyelmét.”

Szentírási megerősítés: Galata 6, 10: „Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel.”

„Y-nak ezt üzenem: Soha ne aggódjon! Én vele vagyok, és mindig gondoskodom róla. Nagyon szeretem őt. Hamarosan kiemelem ebből a szenvedésből. Megszabadítom, és ő dicsőíteni fogja Nevemet. Készüljön! Nemsokára beteljesülnek a próféciák. Akkor már csak a rejtekben lesz Szentmise, és igen ritka lesz. De imádkozzon, mert hamarosan beköszönt az új kor. Megújul és megerősödik Egyházam. Akkor méltóképpen fognak tisztelni és imádni Engem a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Addig is engeszteljen Engem minden szentségtörésért! Szeressen Engem lángolóan, és Én kiárasztom rá kegyelmemet, semmihez sem fogható végtelen szeretetemet. Bízzon Bennem! Minden ügyében megsegítem. Hagyatkozzon Rám teljesen! Megtapasztalja gondviselő szeretetemet. Megáldom őt Szívem túlcsorduló szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Győzzétek le magatokban a világ szellemét!

Kedveseim, győzzétek le magatokban mindazt, ami földies. Ha engeditek, hogy az isteni kegyelem eltöltsön benneteket, akkor tudtok elfordulni a világ szellemétől. Amikor Jézus jelenlétében éltek, és tudtok bizalommal ráhagyatkozni, akkor olyan erő birtokába kerültök, ami legyőzi bennetek a világ szellemét. Sokszor nagyon nehéz felmérni mi az, amire igazán szükség van. Mert amikor valaminek a hiányát kielégítitek, csak akkor döbbentek rá, hogy nem is igazán volt szükségetek rá. Legtöbbször így vesz rá titeket a kísértő arra, hogy hamisan értékeljétek szükségleteiteket. Vigyázzatok, mert nagy szemfényvesztő, aki minden nap próbálkozik csábításaival!

2013.10. 07. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-12-19-25-30


Rózsafüzér

Kedveseim, végezzétek nagyon buzgón a rózsafüzér imádságokat. Nem a mennyiség a fontos, hanem a lélekből való elmélkedő imádság. Mindig figyeljetek arra, amit imádkoztok, és helyezkedjetek bele a titokba, amit éppen imádkoztok! Így valóságosan is jelen lehettek a Szentlélek által és nem csak pusztán rágondoltok az eseményekre. Ha odahelyezitek magatokat és a szereplőkkel igyekeztek egyre jobban azonosulni, akkor meg fogjátok tapasztalni a Szentháromság átalakító csodáját. Vigyétek oda imáitokba egymást is és családtagjaitokat is, akik nem imádkoznak. Ha így, egységben imádkoztok, nagy kegyelmeket szerezhettek az örök életre. Tartsatok ki a szüntelen rózsafüzér imádságban.

2014. 10. 07.
Anna Terézia

2010. október 7. Csütörtök
Megkérdeztem Őt, hogy X hogy tud ilyen jó ember lenni? Jézus: Drága gyermekem, X azért ilyen jó ember, mert Én végtelen szeretetemmel formálom az ő lelkét és szívét. Gyermekem, az én szeretetemmel akarom kialakítani szépen a te lelkedet is!
A naplón gondolkoztam. Jézus: Drága gyermekem, mindent bízz rám! Neked most az a dolgod, hogy írj.
Szegény, koldus emberekről kérdeztem az Úr Jézust. Jézus: Drága gyermekem, én minden koldusban jelen vagyok. Ne felejtsd el, amikor a földön éltem, én is koldus voltam. Gyermekem, mindig figyelj oda a szegény emberekre! Ha tudsz, mindig adományozz nekik egy kis ételt vagy pénzt, ami számodra felesleges. Ne felejtsd el az irgalmasság testi cselekedeteit! Minden cselekedet, melyet felebarátodért teszel, velem teszed! Gyermekem, törekedj arra, hogy legyen mindennap jó cselekedeted! Ne felejtsd el, halálod után csakis az ehhez hasonló jó selekedetet tudod magaddal hozni!
Útközben édesanyám felvett egy gyereket, hogy ne kelljen sokat gyalogolnia haza felé. Az Úr Jézus ezt üzente édesanyámnak. Jézus: Drága kisleányom! Nem is tudod mennyire boldoggá tettél engem! Ne felejtsd el, amit másokkal teszel, velem teszed!
Megkérdeztem Jézust, hogy amikor X atya mondott nekem valamit régen, azt ki súgta meg a szívében? Jézus: Drága gyermekem! Amikor bent voltál X atyánál, én is ott voltam köztetek. Gyermekem, amikor azt mondta neked X atya „figyelj oda, mert az Úr szólni fog hozzád”, Szentlelkem megsúgta neki szívében, én pedig boldognak akartalak látni ezáltal, mert számodra ez egy kegyelem volt. Gyermekem, amikor elmész egy zarándokhelyre ne légy szomorú, mert azzal minket is elszomorítasz. Ellenkezőleg, légy boldog, mert sok kegyelemben részesítelek!
Megkérdeztem őt, X atyáról, hogy mi a véleménye? Jézus: Drága gyermekem! Ahogyan egyszer mondtam X atya sugározza az én szeretetemet felétek! Sok kegyelmet és karizmát ajándékoztam neki, és ő hálából mélyen rám hagyatkozik és a Szűzanyára! Sokat tanulhatsz tőle! Ezért is mondom neked, hagyatkozz rám, és bízd rám az életedet, és ha hallgatsz rám, akkor mindketten boldogok leszünk!
Én:Pio atyának volt egy olyan jövendölése, hogy : „Magyarország olyan mint egy kalitka, melyből egy fehér galamb fog kirepülni.” Megkérdeztem Jézust, hogy Nagyfalura értette-e ezt.
Jézus:Drága gyermekem! Pio atya Magyarországra és Nagyfalura értette a prófétálást. Nagyfaluból árad a sok kegyelem, mely először Magyarországot fogja megérinteni és utána az egész világra kiterjed a Mi (Szentháromság) Szeretetlángunk és a Szűzanya szeretetlángja. Nagy kegyhely lesz, melyre az egész világról érkezni fognak zarándokok. Sokan akarnak majd eljutni ide, hogy hallgathassák az Égiek tanítását.
Este édesanyám egy keresztnél megállt, és térden állva imádkozott a kereszt alatt. Jézus ezt üzente neki. Jézus: Drága kislányom! Amikor térden állva imádkoztál a kereszt alatt, úgy tekintettem le reád, mint Mária Magdolnára. Aki bár bűnös volt, de nagyon szeretett engem.
Kértem a Szűzanyát, esdje ki számomra azokat a kegyelmeket, melyekre szükségem van. Szűzanya: Drága gyermekem, örömmel hallgattam kéréseidet. Hidd el, kérésedre kiesdem számodra ezeket a kegyelmeket Mennyei Atyám előtt. Mindig fordulj hozzám és kérd segítségemet, mert én mindenben segítek neked!
A kadarkúti engesztelésen Ő ezt mondta: Jézus: Ez az Én szeretett kis seregem, melyben nagy örömömet lelem!
Úgy döntöttem, hogy nem írok többé X-nek. Jézus: Drága gyermekem! Egyetértek a döntéseddel és helyesen cselekedsz, mert ezzel több időt hagysz másoknak! Azt tanácsolom, ha nagy lelki problémát érzel a szívedben, akkor fordulj X-hez.
Megkérdeztem az Úr véleményét, hogyY-al is hagyjam-e abba a levelezést? Jézus: Drága gyermekem! Azt kérem tőled, hogy a levelezést most már fejezd be Y-nal, mert rám kell koncentrálnod és a mi benső beszélgetéseinkre! Ha nagyon fontos problémád van, akkor megengedem, hogy írj neki. De csak, ha úgy érzed, nagyon fontos!
Újból kértem az Úr bocsánatát. Jézus: Drága gyermekem! Örömmel megbocsátottam neked! Nagyon örülök, hogy hibáidat beláttad és megbántad! Amint lehetőséged van rá, minél előbb gyónd meg!
Nem voltam engedelmes az Úrnak. Jézus: Drága gyermekem, ez nem helyes viselkedés! Légy engedelmes irántam, mert csak az engedelmesség által tudom alakítani a te lelkedet!
Hallgattam az Úrra és engedelmeskedtem Neki. Jézus: Drága gyermekem! Nagyon örültem neki, hogy engedelmesen hallgattál rám! Gyermekem, látod, így tudom alakítani a szívedet és lelkedet a te beleegyezéseddel! Mindig légy engedelmes nekem és nagyon szeress engem!
Elvégeztem a házimunkát. Jézus: Drága gyermekem, ezzel a jó cselekedettel nemcsak engem teszel boldoggá, hanem családodat is! Nagyon örültem annak, hogy arra törekedsz, hogy ne hanyagold el az állapotbeli kötelességedet.
Kiöntöttem ügyetlenségből a lisztet, erre megkértem Jézust, mondj valamit nekem, és ezt mondta: Jézus: Nagyon szeretlek téged gyermekem!
Megkérdeztem a Szűzanyát, mi a véleménye az állapotbeli kötelességről? Szűzanya: Drága gyermekem, nagyon fontos, hogy az állapotbeli kötelességedet ne hanyagold el! Emlékszel? Szent Fiam azt mondta neked, hogy Ő mindig kötelesség teljesen elvégezte az otthoni házimunkát, emellett nekem is segítgette miben, amiben csak lehetett. Amikor a földön éltem, először Mennyei Atyámnak és utána a családomnak szenteltem az életemet! Mindig rendben tartottam a házunkat, mely egyszerű és szerény ház volt. Mindig nagy szeretettel főztem ételeket a családomnak. Amikor hazajött Szent fiam és József, mindig nagy szeretettel és örömmel fogadtam őket. Nagyon szerettem Szentfiamat, mindig nagy vágyakozással vártam azt a percet, amikor vele beszélgethettem. Amikor Szentfiam elment hirdetni Isten igéjét, bár szomorú voltam, hogy el kellett szakadnom tőle, de én alázatosan elfogadtam Isten akaratát. Gyermekem, tanulj tőlem alázatot, engedelmességet és szeretetet, mert én tudlak egyedül Szentfiamhoz vezetni! Mindig kérd segítségemet és fordulj hozzám, mert én nagy örömmel és szeretettel hallgatom meg imáidat és kéréseidet, és kiesdem számodra azokat a fontos kegyelmeket, melyek segítenek téged abban, hogy mindig engedelmesen teljesíteni tud Szentfiam rád vonatkozó örök szent tervét!
Szentmise előtt rózsafüzér imádkozás volt, mivel októberi hónapban a Szűzanyának a Rózsafüzér Királynőjének az ünnepe van. Szűzanya: Drága gyermekem, nagyon örültem neki, hogy együtt imádkoztátok a templomban a rózsafüzért. Ne felejtsd el, én vagyok a Rózsafüzér Királynője, és a rózsafüzér a legszentebb eszköz a kezetekben, mellyel győzedelmeskedni tudtok a gonosz felett. Nagyon szeretlek gyermekem! Sokat kell tanulnod tőlem, hogyan kell imádkozni. Most pedig tanácsokat adok neked, hogyan tudsz engem és Szentfiamat megörvendeztetni az imádsággal. Először is miután keresztet vetettél, kérd a Szentlelket, hogy segítsen szépen, odafigyelve és elmélkedve imádkozni. A TV-t, a rádiót, mindent kapcsolja ki, hogy mély csend és béke legyen a szobádban, csak így ránk tudsz figyelni. Gyermekem, már sokszor láttál rólam szobrot, melyben kezeimet egyenesen és összetéve tartom. Én elfogadom az összekulcsolt kezeket is, de te gyermekem, ha szentté akarsz válni, akkor hozzám hasonlóan tartsd kezeidet. Minden imánál gondolj arra, hogy én tőled jobbra térden állva imádkozok melletted és segítek neked abban, hogy imáid ragyogóan elérkezzenek Mennyei Atyám trónja elé. Szent Fiam mindig előtted áll, és nem a szobádat nézi, hogy milyen rendetlenség van ott, hanem egyes egyedül téged figyel. Mindig nagy örömmel és szeretettel áll előtted, és mindig azt a percet várja, amikor rá gondolsz és törekszel mélyen együtt érezni az Ő szenvedéseivel. Gyermekem, törekedj arra, hogy le tudj mondani a TV-ről, mert ellenségem a gonosz ezáltal veszi el figyelmedet rólunk! Szentfiam előtt nincsen semmi titok. Ő mindent lát és érzékel, és amikor a TV-t bámulva imádkozol, elszomorítod őt. Gyermekem, az ilyen kis bűnökért is kérj bocsánatot Szentfiamtól, és hidd el, Ő nagy örömmel azonnal megbocsát neked és irgalmával átölel téged. Gyermekem, ha hallgatsz az én tanácsaimra, akkor mindkettőnket boldoggá fogsz tenni!
Megkérdeztem Jézust, mi a véleménye arról, ha most elmennék dolgozni. Jézus: Drága gyermekem! Amikor a földön éltem, én is ácsként dolgoztam és mindenben segítettem nevelő apámnak, Józsefnek. Nekem gyermekem az a véleményem, hogy fontos a munka és becsületesen kell dolgozni, hogy a családoddal meg tudjatok élni. Gyermekem, azt tanácsolom neked, hogy az otthoni házimunka, a tanulás és a Velem való benső beszélgetésünknek szenteld az idődet. Más termeim vannak veled gyermekem, mindent bízz rám. A te munkát legyen egyelőre a vallás gyakorlása és az állapotbeli kötelességeid. Ha most elmennél dolgozni, kevesebb időd lenne a tanulásra és rám. Számodra most a legnagyobb feladat a naplóírás és a velem való benső beszélgetés. Bízd Rám a jövődet, mert én és édesanyám gondoskodni fogunk rólad mindenben.
Mindig arra gondoltam, hogy szeretnék szent lenni. Jézus: Drága gyermekem! Még nagyon sok minden választ el téged attól, hogy szentté válj. Teljesen rám kell hagyatkoznod! És Én akkor könnyen, szépen és lassan kialakítom a te lelkedet, hogy amikor magamhoz szólítalak, rögtön velem jöhess a Mennyek országába. Gyermekem, a szentek nem azért lettek szentek, mert bűntelenül éltek, attól váltak szentté, hogy hittek bennem, mélyen szerettek engem és törekedtek a felebaráti szeretetre. Gyermekem, én minden embernek oda ajándékoztam édesanyámat, így neked is. Nem véletlenül irányítalak felé, mert ő tesz téged szentté tanácsaival és szavaival. Sokszor fordulj édesanyámhoz, és úgy tekints rá, mint az édesanyára és mint a lelki vezetődre. Gyermekem légy nagyon boldog, mert hatalmas ajándékot adtam neked, a Szűzanyát mint lelki vezetőt, hogy ő irányítson téged és felém vezessen a szentté válás útján.

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101007

Oltáriszentség

Kedveseim, nézzétek, mekkora erő rejlik a szentségi Jézus jelenlétében lenni. Érezzétek át, milyen hatalmas az ő vonzása irántatok. Elsősorban nem az érzéki megtapasztalás a fontos, hanem az a biztonság, melyet jelenlétében tölthettek. Oh, mekkora kegyelem ez számotokra! Ha felismernétek életetekben jelenlétének pillanatait, akkor biztosan megváltozna életetek. Aki Jézushoz jön, az nem lehet szertelen vagy közömbös. Tudatosítsátok magatokban, hogy Jézus szüntelenül veletek jár, és ismerjétek fel, mekkora hatással kell, hogy legyen életetekre. Mindig vonzódjatok az Oltáriszentségben jelenlévő Jézushoz, még akkor is, amikor majd megvonják tőletek. Ne féljetek, mert Jézus nem hagyja el azokat, akik Őbenne bíznak.

2013.10. 06. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-11-20-21-24

Levél egy kiválasztott léleknek:
2011. október 6. Szentmise, szentáldozás után Jézus: „Drága kislányom! Élj szüntelen készenlétben, és szeress mindenkit! Nagyon szeretlek, és hazaviszlek országomba. Maradj meg a keskeny úton, vagyis az önzetlen, tiszta szeretet útján, amely az örök hazába visz. Viseld türelemmel szenvedéseidet, és ajánld fel azért a személyért, akitől kaptad, az Én kínszenvedéseimmel és értetek kiontott Véremmel egyesítve Szűzanyád könnyei által. A türelemmel elviselt szenvedés gyémánt valuta a lelkek megmentésére. Így lásd módfelett nehéz sorsodat! Odaát ennek fogsz örülni a legjobban, mert rengeteg lélek lesz a gyümölcse. Megáldalak téged drága kislányom, és ezzel egyben megerősítelek a további szenvedésekre, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2015. október 6. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Az éj sötétje borult erre a világra. A bűn belepte a lelkeket. Soha nem látott szükségem van rátok, hogy beragyogjátok ezt a Földet, mint fáklyák, amelyek mutatják az igaz utat az éj sötétjében. Ezt mondtam: Ti vagytok a világ világossága, a Föld sója. Nem kell belőletek sok, de akik Hozzám tartoztok, úgy éljetek, hogy életszentségetek felülmúlja a farizeusokét. Elsősorban életpéldátokkal hirdessétek Evangéliumomat! Ma inkább tanúságtevőkre van szükség, mint tanítókra.

Gyermekeim, imádkozzatok! Az, amiben most éltek, a sötétség órája, a számkivetettség, a siralomvölgy. A ti szeretetetek ragyogja be elkeseredett, Engem kereső felebarátaitok lelkét! Sokan rossz helyen keresik a boldogságot. Ezért van annyi csalódott, szerencsétlen ember. Ti mutassátok meg nekik, hogy az igazi boldogság Én, Magam vagyok! Én vagyok a drága kincs, Akiért mindent elad, aki megtalált, csak hogy Engem birtokoljon. Mindent eladni azt jelenti, hogy lemond a világ összes élvezetéről csak azért, hogy törvényeimet megtartva, Engem fogadjon a szívébe, Aki a legméltóságosabb Oltáriszentségben köztetek maradtam. Felfogni nem tudjátok azt a nagy kegyelmet, amikor Maga az Isten száll alá a lelketekbe. Ezért kicsinyeim nagyon tisztáknak és szenteknek kell lennetek, mert a legnagyobbat, Magát az Istent birtokoljátok.

Drága gyermekeim! Ezt a hatalmas kegyelmet majd csak országomban fogjátok teljes egészében felfogni. Addig is legyetek nagyon alázatosak, és adjatok hálát ezért a nagy kegyelemért! Elmélkedjetek kínszenvedéseimen! Nézzétek átszegzett, Véremmel borított, értetek szenvedő, haláltusámat vívó, vonagló Testemet! Ne fordítsátok el szemeteket Rólam, a Megfeszítettről! Mindezt értetek szenvedtem el. Ennyire szeretlek benneteket. Ilyen nagy árat fizettem a ti üdvösségetekért. Ezért tartsátok a legfontosabbnak lelketek tisztaságát, törvényeim megtartását! Tartsátok távol magatokat minden bűntől, gyarlóságtól! Minden kísértést azonnal vessetek el magatoktól! Mindig Engem lássatok magatok előtt! Menyit szenvedtem értetek. Ha így éltek, már most a Mennyországban lehettek. Ezt mondtam: A Menny köztetek van, ha szeretetben éltek. Arról ismernek föl benneteket, hogy Hozzám tartoztok, ha szeretetben éltek egymással.

Kicsinyeim! Odaát soha nem látott boldogság és gazdagság vár rátok. Ha a kicsiben hűek vagytok, csak akkor kaphatjátok meg. Helyet készítettem nektek, amit csak akkor nyerhettek el, ha szeretitek az Istent. Éljetek szeretetben! Legyetek világító fáklyák ebben a kopár, kietlen siralomvölgyben, amit a bűn sötétje borít. De nemsokára felvirrad a Nap, az Örök Fény birodalma, az ezer éves béke uralma, amikor a Szentlélek fénye és ereje tölti be a lelkeket. A Szentlélek adja meg mindenkinek az Isten ismeretet. Ő ragyogja be a lelkeket, és Ő Maga fog szeretni minden ember által. A nagy hazudozót, a sátánt ezer évre megláncolom, aki tévútra vezette a népeket. Nem lesz akkor kísértés, sem gyűlölet, sem jajkiáltás. Minden ember testvérként fogja szeretni egymást. Úgy fogtok körülvenni Engem az Oltáriszentségben, mint egyetlen nagy család. Soha nem látott tisztelettel, szeretettel és imádással fogtok Körém gyűlni. Mindenkinek bőven lesz ideje imára, pihenésre. A föld bőven megtermi gyümölcsét. Sok gyermek fog születni, akik által Maga a Szentlélek fogja dicsőíteni a Szentháromság egy Istent. Boldogok lesznek, akik megérik ezt az új kort, vagy beleszületnek.

Adjátok át az életeteket Nekem! Bízzatok Bennem! Hagyatkozzatok Rám teljesen! Akkor Én rövid úton szenteket formálok belőletek. A sátán hiába acsarkodik. Ő az örök vesztes. Hamarosan egy új világ virrad fel rátok. A béke korszaka. Erre áldalak meg benneteket a Bennem való bizalom Lelkével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Ima a Szentlélek által: „Hőn imádott Istenem! Kérünk, tekints le ránk! Töltsd be szívünket Szentlelkeddel! Vezess minket Magadhoz! Gyújts fényt a lelkünkbe, hogy Téged imádjunk és dicsőítsünk!

Teremts bennünk fényt, hogy Téged hordozzunk körül a világban, mert Te vagy a világ Világossága!

Teremts bennünk tisztaságot, hogy méltó tabernákulumaid legyünk! Te élj és működj mindenkor bennünk!

Teremts bennünk békét, hogy a Te békéd eszközei legyünk! Ahol csak járunk – kelünk, a megbékélést hirdessük!

Teremts bennünk szeretetet, hogy Te szeress általunk! A Te szereteted égessen ki belőlünk minden gyarlóságot, és a Te szereteteddel szeressünk mindenkit!

Ó Jézus, Aki leszálltál közénk, és fölvetted Szűz Anyád méhében az Emberi Testet. Formálj belőlünk szenteket, akik egy egész örökkévalóságon át hirdetjük dicsőségedet! Téged magasztaljunk, és áldjunk! Neked hálát adjunk! Ott legyünk, ahol Te, és lássuk dicsőségedet! Örökké gyönyörködjünk Benned, ó szentek Szentje, drága jó Megváltó Krisztusunk! Légy áldva, dicsőítve és magasztalva örökkön örökké! Ámen.”

2017. október 6. Szentségimádáson az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Fogadjátok el a szenvedéseket! Ha tudnátok, mennyi a bűn a Földön, és hány ember kárhozik el! Szenvedéseitek fényt gyújtanak a bűnösök szeme előtt, hogy tisztán lássanak, felismerjék kegyelmemet és megtérjenek. Szenvedéseitek fényt árasztanak rájuk. Lehull szemükről a lepel, felismerik helyzetüket, hogy a bűn állapotában élnek, ami a pokolra viszi őket. Ebben a fényben eltalálnak Hozzám, örök életük Szerzőjéhez. Csak a Mennyben fogjátok meglátni szenvedéseitek értelmét és gyümölcseit, a rengeteg megmentett, üdvözült lelket.

Drága gyermekeim! Ne akarjatok megszabadulni keresztjeitektől, hanem önmagatokat megtagadva kövessetek Engem a keresztúton! Én mindenkor megerősítelek benneteket, és biztos kézzel vezetlek titeket az örök hazába, ahol vég nélkül fogtok örvendezni Velem, Megváltó Istenetekkel, Akinek egy egész örökkévalóságon át hálát fogtok adni. Erre áldalak meg benneteket Szívem csodálatos, mindeneket felülmúló, végtelen szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2010. október 6. Szerda
Reggel nem mentem iskolába, ezért bocsánatot kértem az Úrtól. Jézus: Drága gyermekem! Mindig bízz az Én Irgalmamban! Mert Én mindig megbocsátok neked! Az valóban nem helyes, hogy ma nem mentél iskolába, mert az iskola és a tanulás a te kötelességed!
Sok minden hibát láttam magamban. Jézus: Drága gyermekem! Örülök, hogy észreveszed magadban ezeket a hibákat! Hidd el, csak akkor tud szépen fejlődni a lelked, ha mindig rám hagyatkozol és engedelmes leszel hozzám! Törekedj mindig az engedelmességre!
Nagyon szépnek találtam az állatokat. Jézus: Drága gyermekem! Igen, én is mindig gyönyörködöm teremtményeimben.
Kadarkúttal kapcsolatban ezt mondta Jézus: Gyermekem! Én, Édesanyám és a Szentháromság tárt karokkal fogadunk benneteket Kadarkúton!
Megkérdeztem Jézust, hogy minden ember, aki részt vesz a kadarkúti engesztelésen, mindannyian az ő választottai-e? Jézus: Drága gyermekem! Igen, mindannyian az én választottaim vagytok. Azért vagytok sokan az engesztelésen, mert összeterellek benneteket, mint választott nyájamat. Ti vagytok az én kis seregem, akik imáinak és engeszteléseinek a segítségével győzedelmeskedni fogok ellenségem, a gonosz felett!
Megkérdeztem az Urat, hogy örül-e annak, hogy elviszem az irgalmas Jézus képet az engesztelésre? Jézus: Drága gyermekem! Ezt meg sem kell kérdezned tőlem! Nagyon örülök, hogy elviszed a képemet az engesztelésre! Gyermekem, mindig gondolj arra, hogy ez a kép az én valóságos jelenlétemet jelképezi!
Megkérdeztem Jézust újból, hogy fogok-e tudni beszélgetni X-el? Jézus: Gyermekem! Igen, fogsz vele beszélgetni, mert az én indíttatásomra ő is szeretne veled beszélni.
Megkérdeztem az Urat, ad-e erőt az íráshoz? Jézus: Gyermekem! Ez nagyon felesleges kérdés! Persze, hogy erőt adok neked az íráshoz! Ne kételkedj ebben! Gyermekem, azt tanácsolom, hogy az ilyen felesleges kérdéseket töröld ki az értelmedből. Mert ezek a gondolatok bizalmatlanságot mutatnak irántam a te részedről.
Gondolataimmal kapcsolatban ezt mondta Jézus. Gyermekem! Mindig ügyelj a gondolataidra!

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101006

Feszület

2017. 10. 06, Péntek

 

Az egyik templom előtt várakoztam, és közben odanéztem egy feszületre, amely kőből volt kifaragva. Figyeltem az arra sétáló embereket, akik siettek vagy telefonon beszéltek. Szinte senki nem tekintett oda a mi Megváltónkra vagy állt meg előtte, hogy hálát adjon az Ő áldozatáért.  Ennek láttára elkeseredtem, és megkérdeztem az Úrtól, hogy hogyan képes szeretni minket annak ellenére, hogy a lelkünk telve van bűnökkel. Kértem, hogy tanítson meg úgy szeretni az embereket, ahogyan Ő szeret minket. Erre az Üdvözítő a következőt válaszolta:

 

„Leányom, szeretetem valóban kiismerhetetlen számotokra. Szeretetem lényege nem a tudásomban rejlik, hanem a jóakaratomban. Azt akarom, hogy Engem a szívetekkel érezzetek. Csak az érző szív képes arra, hogy megértse keresztáldozatom titkát. Gyermekem, nagy vigaszt nyújtottál Nekem azzal, hogy nem hagytad figyelmen kívül az Én feszületemet, amely arra emlékeztet titeket, hogy milyen nagy ára volt a lelketeknek. Aki szeret, annak megadom a kegyelmet, hogy az embert, mint testvérét szeresse. Az emberben saját képmásomat szeretem, hiszen mint teremtményemmel tökéletes boldogságomat megosztottam. A bűnbeesés után egy pillanatra sem hagytam magára az embert. Keresztáldozatommal pedig példát adtam nektek arra, hogy hogyan éljétek meg a Földön szeretetem törvényeit és azt, hogy csakis Velem egyesülve léphettek be a Mennyországba. Kicsim, a Szentháromság szeretete olyan, mint egy körforgás. Ez a szeretet nem szűnik meg soha, és nincs egyetlen olyan pillanat sem, amikor a szeretetünk ebből a körből bármikor kilengene. Szeretetünk tökéletes harmóniában és egyensúlyban van. A Mi szeretetünk tartja fenn az egész világegyetemet. Elmélkedj szeretetem titkán!”

http://egikegyelmekzapora.blogger.hu/2017/10/06/feszulet

2010. október 6. Mennyei Atya: A 8. boldogság: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a Mennyek Országa
Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, Mennyei Atyátok. Az igaz, hogy a Mennyben lakom, de mivel betöltöm az egész világmindenséget, ezt a helyiséget is, ezért egészen közel vagyok hozzátok. Fáj, ha olyan távolinak éreztek magatoktól Engem. Most tenyeremre helyezlek benneteket, mint kicsiny gyermekeimet, és úgy tanítalak titeket.
Ma a 8. boldogságról lesz szó, az utolsóról, amit Szent Fiam, Jézus tanított a hegyi beszédben: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a Mennyek Országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva mindent rátok fognak, Énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok. Így üldözték előttetek a prófétákat is.
Gyermekeim! Figyeljétek meg, soha nem azt üldözik, aki hazudik, hamis dolgokat állít és terjeszt, aki bólogat és megalkuszik a fennálló igazságtalanságokkal, és a szeretet oldalán áll. Így volt ez mindig, amióta a világ- világ. Már az ókorban üldözték a legnagyobb prófétákat és megölték őket. A középkorban máglyán égették el a lángelméjű tudósokat, vértanúk százait végezték ki. Elgondolkoztatok –e azon, mi az oka ennek? Ellenségem, a gonosz bűnre sarkallja az embereket. Irigységet, gyűlöletet kelt bennük az igazak iránt.
Így volt ez az Én szent Fiammal, Jézus Krisztussal is. Már születésével haragot keltett Heródesben, aki meg akarta ölni. Azután, mikor elkezdte tanítani a népet, amikor elterjedt a híre csodálatos gyógyításainak és egyéb csodáinak, a farizeusok nagy haragra lobbantak és meg akarták ölni. Zavarta őket, hogy egy egyszerű családból származó ember oly magas tudással, képességekkel rendelkezik, hogy magasan felülmúlja őket, előkelő papokat. Irigyek voltak rá, hogy a tömegek áhítattal hallgatják és követik mindenfelé. Forradalmi újításként vetették el a hegyi beszédet, mert alapjaiban megrendítette az ő merev tanaikat. Hiszen ők azt mondták a népnek, hogy gyűlöljék ellenségeiket, Jézus pedig azt hangoztatta: szeresd rosszakaróidat, ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ha megütik az arcodat, tartsd oda a másikat is. Engem, Istenüket egy félelmetes, haragvó, bosszúálló elérhetetlen hatalmasságnak állítottak be, Jézus viszont jóságos, szerető Atyának. Féltették hatalmukat tőle, hogy majd elcsábítja a jámbor tömegeket tőlük, akiket eddig szavaikkal könnyedén irányítottak. Így azután összefogtak ellene a farizeus papok és súlyos rágalmakat szórtak rá: eszem-iszom életet él, vámosokkal és bűnösökkel barátkozik, az ördöggel cimborál, hatalomra tör, a zsidók királya akar lenni, a császár ellensége, felforgatónak, bolondnak nevezték. Üldözték, többször el akarták fogni, de erre csak akkor került sor, mikor Isten akaratából eljött az ideje. Ha a hatalom és a bűn emberei így üldözték Jézust, a tökéletesen ártatlan Isten-embert, akkor miért ne üldöznék követőit?
Gyermekeim, a történelem folyamán a bűn, a gonoszság, a hitetlenség egyre jobban elhatalmasodott a világban. A kommunista rendszer, mint az ateizmus képviselője igyekezett gyökeresen kiirtani az emberek lelkéből a hitet, Isten-szeretetet. Aki ellenállt, azt kegyetlenül megbüntették. A papok, szerzetesek és hitvallók százait börtönözték be, kínozták meg és végezték ki a legkegyetlenebb módszerekkel. Csak egy esetet mondok el nektek. Budafokon volt egy lelkes, fiatal pap, akit nagyon szerettek a fiatalok. Szabadidejüket mindig rájuk áldozta. Beengedte őket a plébániára, tanította őket biblia-óra, hittanóra keretében minden szépre és jóra, de ping-pongozott, röplabdázott, focizott is velük. Egyszer elvitte őket kirándulni. Egyik hittanosának volt egy barátja, a párttitkár fia. Ő is bekönyörögte magát a kiránduló csapatba. 3 nap múlva megállt egy fekete kocsi a plébánia előtt. Kiszállt belőle 2 sötétruhás férfi, becsöngettek. Késő este volt, a plébános pizsamában nyitott ajtót. Keményen megfogták úgy ahogy volt és betuszkolták az autóba. Letartoztatták. Össze vissza kínozták, ütötték, verték komoly károkat okozva az agyában. 20 év múlva engedték ki nagyon leromlott fizikai állapotban. Széttört lábszárcsontjai miatt csak 2 mankóval tudott járni, értelmes beszédre is képtelen volt. Az egyik szeme hiányzott, fekete kötéssel volt letakarva. Ez az Én forrón szeretett papfiam vértanúként örök boldogságban és nagy dicsőségben él ma a Mennyben.
Ez az eset és a többi sok ezer még az 50-es, 60-as években volt, de ne hogy azt higgyétek, ma nincsenek üldözések. Most történik ezekben a hetekben, hogy kóreai bátor, hitvalló keresztény gyermekeimet lágerekben kínozzák, dolgoztatják és ha nem tagadnak meg Engem, forró folyékony fémmel leöntve végeznek velük.
Kicsinyeim! Ti is érzitek már az üldözések szelét. Amiért bátran kiálltok az engesztelés műve mellett, mely isteni terveim fontos része, sok csúfolódásban és rágalmazásban van részetek. Minden erővel próbálják megakadályozni, hogy eljussak ide a mi közelünkbe és élvezhessétek égi tanításaink gyümölcsét.
Egyik szerdán közületek egy gyermekem igyekezett az engesztelésre. Szembejött vele valaki, aki vasárnapi templombajáró. Nevezzük N-nek.
– Hová sietsz annyira?- kérdezte gyermekemet.
– Megyek az engesztelésre, de sietek, mert nemsokára kezdődik.
N. nyomdafestéket nem tűrő, trágár szóval jellemezte az engesztelést. Összejöveteleiket hamis, okkult szektának, elhajlásnak bélyegezte meg, és mindegyiketeket bolondnak, aki oda jár. És ez az ellenségesen viselkedő asszony minden lelkiismeretfurdalás nélkül vasárnaponként elfogadja pásztorom kezéből Szent Fiam Testét és Vérét.
Ennél is nagyobb kárt tesznek terveim akadályozásával azok a pásztorok, akik az idejáró híveken nyilvánosan gúnyolódnak és fenyegetik őket. Sajnos így van ez mindenütt, nemcsak hazátokban, hanem más országokban is. A szépen működő engesztelő csoportok kénytelenek kis létszámú közösségekre oszlani és lakásokban imádkozni. Pedig ennek Isten Házában az Oltáriszentség előtt lenne a helye. Egyelőre az üldözés belülről jön, érthetetlen okokból. Itt megint az emberi bűnök dominálnak: az irigység és féltékenység. Így gondolkoznak: „Vajon mit kapnak a hívek ezekben a csoportokban, hogy csak úgy tódulnak oda?” A kíváncsiságuk nem terjed odáig, hogy elmenjenek megnézni és meghallgatni. Mert bizony akkor tapasztalhatnák, hogy gyermekeimet a mi szeretetünk borítja be, Mi gyújtjuk fel szívüket, hogy önzetlenül imádkozzanak egyházközösségeikért, lakóhelyükért, családjukért, ellenségeitekért, halottaikért és minden lélekért.
De vannak olyan pásztorok, akik jóhiszeműen, óvatosságból akadályozzák az engesztelő közösségek működését, mert féltik az Egyház tanításának tisztaságát. Ellenőrizniük kellene az új közösségeket és nem válogatás nélkül tiltani.
Drágáim! A 8. boldogság kimondja, hogy boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva mindent rátok fognak Énmiattam. Így mondta Jézus a népnek és ez nektek is szól. Nagy jutalmat ígér érte a Mennyben. Minden csúfolódó, rágalmazó szónál ez jusson eszetekbe. Csak egyetlen cél lebegjen előttetek: a lelkek mentése. És ez legeredményesebb a közös ima erejével.
Ne féljetek semmitől! Veletek vagyunk. Én, Mennyei Atyátok egy nagy –Magyarország térképet tartok fektetve a két tenyeremen, tehát a leszakadt országrészeitek is rajta vannak. A térkép közepén áll egy nagy égő lobogó gyertya. Ez az összes magyar engesztelés egyesült lángja. Mennyei Édesanyátok fölé hajol és a láng köré teszi két kezét, így óvja, hogy ki ne aludjon. A gúnyolódások, fenyegetések üldözések ellenére a sok engesztelő csoport imájának lángja egyre magasabbra csap, mert mi vigyázunk rá és tápláljuk isteni Szeretetlángunkkal. Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Az Égiek üzenetei a kadarkúti templomban Az üzeneteket az „5 Szent Seb Engesztelő Csoport” vezetője közvetítésével kapja a közösség minden hétfőn ½ 4-1/2 6h-ig. Az üzenetek Csilik János plébános ajánlásával jelennek meg.

Mennyei Atya a bűnbánatról, tisztaságról, szeretetről
MENNYEI ATYA: Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok, aki szólok eszközömön keresztül. Egy látomással kezdem. Múlt héten a szerdai imaóra után az októberi rózsafüzér imádkozása közben egyik lelki testvéretek a szószék fölött a falon látott egy aranyszínben ragyogó csukott könyvet, ami kinyílt és tovább mozgott és arany színben tündökölt. Megfejtem nektek. A könyv a tanítás szimbóluma. Azért aranyszínű, mert itt nálatok isteni tanításról van szó. Azért a szószék felett jelent meg, mert a szószék a szónoklás szimbóluma. Mi égiek szónoklunk itt. Sok alkalommal, de nem mindig. Néha szünetet tartunk. Kipróbáljuk kitartásotokat, hogy vajon e nagy ajándék nélkül is jöttök –e engesztelni?
Ma Én foglak tanítani benneteket. Mai témánk nagyon időszerű: a bűnről, a bűntudatról, a bűnbánatról és a Nagy Figyelmeztetésről fogok szólni.
A Födet bűntenger borítja. Mariannak, a Naplóból ismert választottamnak egyszer megmutattam a földgolyót tiszta feketével borítva és csak egy egész kicsi fehér folt volt rajta. A fekete a bűnös embereket jelképezi, a fehér az engesztelő, tisztalelkű gyermekeimet. Ma már a bűn és az erény összekeveredik az emberekben. Ami régen bűnnek számított, az ma erény. Látjátok, mint vetik ki maguk közül a serdülők az önmegtartoztató életet élő osztálytársaikat? Ma már nem számít bűnnek a paráznaság, az audiovizuális eszközök tálcán kínálják kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Ma már nem bűn a homoszexualitás, felvonulnak, hencegnek vele, családot akarnak alapítani, gyermekeket nevelni. Ma már nem bűn a lopás, rablás: egymásután törik fel a lakásokat, a munkahelyen lopják az alkatrészeket, a szomszédok elveszik egymás tűzifáját, baromfiát, zöldségeit, gyümölcseit.
A bűnök sokasága nagy fájdalmat okoz szívünkben. Szent Fiamat gyakran úgy állítom választottjaim elé, hogy vérrel, könnyel van borítva. A világban szerte-szét véres, olajos könnyeket ontanak a Jézus, – és Szűzanya szobrok, képek. Drága, engesztelő Kicsinyeim! Csak ti tudjátok enyhíteni fájdalmainkat rendszeres engeszteléseitekkel, együtt érző szeretetetekkel.
Most a bűntudatról és bűnbánatról szólok.
A bűntudat rossz dolog, ellenségemtől való. Elhiteti egyesekkel, hogy a meggyónt, megbánt bűneik nem nyernek bocsánatot. Az ilyen kételkedik irgalmamban, elkeseredik, depressziós lesz, esetleg öngyilkosságba menekül. Gyermekeim! Mindnyájan higgyétek el, hogy amit megbántatok, meggyóntatok, azt Én már nem tartom számon! Képzeljetek el egy kis tisztavizű patakot, ahogy a hegyből szállítja a szikladarabokat, közben forgatja, csiszolja, fényesre tisztítja. Mire a völgybe ér, a kavicsok lesüllyednek az aljára, és az átlátszó víz alatt ékszerként ragyognak. Ezek a kavicsok a ti megbánt, meggyónt bűneitek, melyekben csak gyönyörködni tudok.
A bűnbánat kegyelem, szentség, Tőlem való. Drága, Engem szerető, engesztelő Gyermekeim, akik kerülitek a legkisebb bűnt is, titeket a gonosz már nem tud nagy, súlyos bűnökre csábítani, de belopja szívetekbe a kis gyíkocskákat. Pl. a hiúságot. Elhiteti veletek, hogy különbek vagytok a szomszédnál, aki nem is jár templomba, nem is imádkozik. Gondoljatok arra az igazságra a Szentírásból, hogy az elsőkből lesznek az utolsók és az utolsókból az elsők. Belétek ülteti az irigység gyíkocskáját: észreveszitek, hogy némelyik testvéretek valami nagy karizmát kap: látás, hallás, prófétálás vagy gyógyítás ajándékát és felötlik bennetek, miért éppen ő? Miért nem én? Hiszen böjtölök, virrasztok, 5-6 rózsafüzért elimádkozom. Azután ott az érzékenykedés, panaszkodás, ítélkezés gyíkocskája. Megbántanak, megaláznak titeket és gyorsan elmondjátok egy jó barátnak. Ez még nem lenne baj, de a 2.-nak, 3.-nak, 4.-nek is elpanaszoljátok és észre se veszitek és belekeveredtek az ítélkezés bűnébe.
Kedves Kicsinyeim! Ne engedjétek, hogy hatalmába kerítsenek benneteket ezek a bűnök! Ha egy kis folt keletkezik a lelketeken, vonuljatok rejtekbe, a kis szobátokba! Térdeljetek le, ne csak lélekben, hanem valóságosan, és szívből bánjátok meg bűnötöket! Én megadom hozzá a könnyek ajándékát. A szentgyónással se kell sokáig várni, egyetlen bocsánatos bűnt is meg lehet gyónni.
Most utoljára a Nagy Figyelmeztetésről tanítalak benneteket. Ez az Én isteni irgalmam legnagyobb szabású megnyilvánulása. Az emberek annyira belemerültek a bűnbe, hogy közbe kell lépnem, különben kiirtják magukat, felrobbantják a Földet. A Nagy Figyelmeztetésnek külső, majd belső megnyilvánulása lesz. A külső, természeti katasztrófákat jelent: árvizek, égzengések, hatalmas szélviharok, földrengések lesznek az egész Földön egyszerre és rövid ideig. Ezután küldöm Szentlelkemet, aki minden ember lelkébe fényt bocsát, melynél az Én isteni Szememmel látja a meg nem bánt és meg nem gyónt bűneit. Közben láthatja a szenvedő Isten arcát.
Aszerint, hogy kire milyen hatást gyakorol a Figyelmeztetés az emberiséget 3 csoportba lehet osztani.
  1. Az öntelt, gőgös, hitetlen és elvetemült emberek megijednek és káromolni fognak Engem, nem kérnek bocsánatot. Ők meghalnak és elkárhoznak. De lesznek köztük olyanok, akik testileg meghalnak ugyan, de lelkük a tisztítóhelyre kerül. Ezek azok, akikért mint legmegátalkodottabb bűnösökért rendszeresen szoktatok imádkozni. Ők is az Én báránykáim, köszönöm, hogy segítetek megmenteni őket.
  2. A 2. csoportba nagyon sokan tartoznak, az emberiség ¾ része. Ők a közömbösök és hitetlenek. Értük van elsősorban a Figyelmeztetés. Őket nem lehet simogatással felkelteni, mert mélyen alszanak bűneikben, hitetlenségükben. A kisebb-nagyobb szenvedés – melyben részük lesz – nagy bűnbánatot kelt bennük és megtérnek, megtisztulnak. A Nagy Figyelmeztetés után nektek kell majd nevelni őket.
  3. Az emberiségnek van egy kicsiny része, akik óvakodnak a legkisebb bűnöktől is, szívükben Én vagyok az első. Ti vagytok ezek, drága engesztelő Gyermekeim, ti alkotjátok ezt a csoportot. Mire megérkezik Szentlelkem nekik soha nem tapasztalt nagy örömben lesz részük, ha lelki tisztaságot és szeretetet talál a lelkükben.
Felötlik a kérdés bennetek, mi lesz szeretteitekkel, hozzátartozóitokkal. Ne féljetek, gondom lesz rájuk, a hajuk szála se görbül, hiszen jobban szeretem őket, mint ti. De higgyétek el, szükségük lesz –bűneik nagysága szerint –kisebb-nagyobb szenvedésre, melyből ragyogó tisztán lépnek ki.
Egy másik kérdés is ágaskodik értelmetekben: Mikor lesz a Nagy Figyelmeztetés? A nap bármelyik órájában, a hét bármelyik napján, az év bármelyik hónapjában bekövetkezhet. Tehát ne áltassátok magatokat, hogy 100 vagy 1000 év múlva! Készüljetek fel rá napi lelkiismeretvizsgálattal! Ne feledjétek: TISZTASÁG-SZERETET, TISZTASÁG-SZERETET, TISZTASÁG-SZERETET!
Megáldalak benneteket az őszinte bűnbánat, a tisztaság és a megbocsátó szeretet lelkületével.” Amen
2011.10.05
ÉGI ÜZENETEK
Szentlélek: Az irgalmasság testi cselekedetei
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Szentlélek Isten, a harmadik isteni személy. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Szívem szeretetlángjából mindannyiatoknak küldök egy kis csóvát, és ezzel ébresztem fel alvó kis szíveteket.
Ma az irgalmasság testi cselekedeteiről foglak benneteket tanítani. Hogy honnan vette az egyház a szokást, hogy az irgalmasság testi cselekedeteire tanítja a híveit? Természetesen a Szentírásból. Mégpedig az Úr Jézusnak azon szavaiból, amit akkor fog majd kiejteni, amikor lesz a nagy Feltámadás, és az Utolsó Ítélet: „Gyertek Atyám áldottai, vegyétek birtokba a kezdettől fogva nektek készített helyet, mert mikor éhes voltam, ennem adtatok, mikor szomjas voltam, inni adtatok, mikor meztelen voltam felöltöztettetek, amikor beteg voltam, börtönben voltam meglátogattatok.
Az irgalmasság cselekedetei szinte ugyanebben a sorrendben meg vannak őrizve az Egyház tanításaiban. Nézzük elölről őket: az éhezőknek enni adni, a szomjazóknak inni adni. Drága gyermekeim, nézzetek körül a világban, nemcsak itt a ti hazátokban, hanem az egész világon mindenütt nőttön nő a szegénység. Amíg ti a kenyérhéjakat, a megpenészedett kenyérdarabokat kidobáljátok a kukába, és a hűtőszekrényből a romlott ételeket kidobjátok a szemétbe, addig képzeljétek el, hogy vannak olyan családok, ahol a szülők még egy darab kenyeret sem tudnak a gyermekeik kezébe adni. Vannak olyan szegény családok, hogy nem tudnak tüzelőt venni, mert nem dolgoznak sehol, mert megszüntették a munkahelyeket. És vannak olyan szegény kicsi gyerekek, akik mennek az iskolába, és útközben odanyomják az orrukat az édességbolt kirakatának üvegére, és vágyakozva néznek, hogy milyen finom csokoládék, cukorkák vannak ott, és nekik soha sincs részük benne, csorog a nyáluk és rongyos ruhájukkal törlik le a szájukat. Azután vannak édesanyák, akik megszülik a pici gyermeküket, ők maguk is alultápláltak. De az még hagyján, hogy ezek a családok ilyen végtelenül szegények, de gondoljátok el, hogy amikor már a számlákat sem tudják fizetni, és eladósodtak, akkor elveszik a fedelet a fejük felől, és kikerülnek az utcára.
Mi történik akkor a családdal? Szétszakítják őket, a gyermekeket elveszik tőlük és beteszik valami intézetbe. A felnőttek pedig kint maradnak az utcán. Ó, milyen szomorú látni őket, ahogy barangolnak össze-vissza otthontalanul, a kukából szedik össze a maradék romlott szendvicseket, és azt eszik meg. Amikor besötétedik, szeretnék lehajtani valahol a fejüket, de úgy vannak, mint az Úr Jézus három éven át, nem volt hova lehajtani a fejét. És akkor bemennek a várótermekbe, ahonnan általában kizavarják őket, azután próbálnak lefeküdni a város padjaira, onnan a rendőr fölkelti és elzavarja, mert rontja a városképet. Azt tanácsolja neki, hogy menjen a hajléktalanok szállására. Igen csakhogy a hajléktalanok, akik már évek óta ebben a sorsban tengődnek jellemferdülést kapnak. A nagy nyomorúság hozta ki ezt a lelkükben. Egymást letámadják, a szállásokon lehúzzák egymásról a kabátot, alvás alatt ellopják egymás cipőjét, azt a pár forintot, amit koldulva kaptak. Ezért a legtöbb nem megy be a szállásra.
Drága Gyermekeim! Hozzátok fordulok segítségül. Ti nagylelkűek vagytok, nem a gazdagokhoz fordulok, a hatalmasokhoz, mert azok nem segítenek. Nem a nagy politikusokhoz fordulok, hanem hozzátok kicsiny engesztelő Gyermekeim, hogy segítsetek. Hogyan tudtok segíteni? Ha az utcátokban vagy az ismerőseitek közül van olyan család, aki nélkülözik, és egy darab kenyeret sem tudnak becsomagolni tízóraira a gyerek táskájába, annak vigyetek egy két kilós kenyeret, vagy egy doboz margarint, ami kitelik a kis nyugdíjatokból. Vagy ha télen, nincs tüzelőjük, mindenféle pokrócokat magukra csavarnak, és majdnem megfagynak ezek a családok, a falak teljesen kihűltek, ajánljátok fel a ti fátokat, hogy vigyenek egy-két talicskával maguknak, hogy legalább pár napig ne fagyoskodjanak. Tudjátok, ha mindenki ezt tenné, akkor a családok nem éheznének annyira, és nem fáznának olyan nagyon. És mit tehettek a hajléktalanokkal, azonkívül, hogy adtok egy százast a markukba. Talán még jobban teszitek, ha bementek az ÁBC-be vesztek két szendvicset neki, az legalább nem romlott, vesztek egy paradicsomot, paprikát, beteszitek a sapkájába egy-két kedves szó kíséretében. Ha mindenki ezt tenné, akkor nem éheznének. Elmondok nektek egy nagyon szép, régi történetet. Árpádházi Szent Erzsébetről van szó. Egy szerelmi házasság volt az övéké Lajos királlyal. Nagyon szerették egymást, Lajos király sokszor távol volt, és amikor jött hazafelé, Erzsébet csak úgy röpült felé, eléje lovagolt, és átölelte nagy szeretettel. De Erzsébet jószívű volt, és látta maga körül a nagy nyomort. Elhatározta, hogy segíteni fog. Megnyittatta a királyi kincstár, és éléstár ajtaját és mindig vitt valamit az ő szegényeinek, hol egy gyűrűt, hol egy fülbevallót, hol egy kis gyémánt darabot, hol kenyeret, bort, gyümölcsöt stb. A király egy darabig elnézte ezt, de aztán a tanácsosai körülvették, mikor látták, hogy nagyon fogynak a kincsek, meg az élelmiszer, figyelmeztették, hogy vigyázzon, mert a felesége elszór mindent. És akkor szigorúan meghagyta Erzsébetnek, hogy ezután semmit nem vihet el a szegényeknek. Erzsébet nem tudott szót fogadni, akkora irgalom és szeretet volt a szívében, hogy az éjszaka sötét leple alatt kiszökött az ágyából és a konyhából egy kis élelmiszert tett a kötényébe és elvitte. Ezt csinálta szinte minden éjszaka. És mikor visszajött, a férje még aludt. De bizony meglátták a király tanácsosai és elmondták a királynak. Lajos feldühödött, és elhatározta, hogy most utána néz a dolognak. Elbújt egy oszlop mögött, és onnan nézte, hogy mit tesz Erzsébet. És rákiáltott: Állj, mutasd, mi van a kötényedben? És akkor Erzsébet, nagyon félve, remegve megmutatta a kötényét. És képzeljétek a kenyér, az élelmiszer helyett gyönyörű szép rózsákkal volt tele. A király megrendült ezen, és többé nem szólt rá, ha ilyeneket tett.
Azután az irgalmasság cselekedetei közé tartozik, hogy ruhátlanokat felöltöztetik. Gyermekeim, annyi alkalom van rá, hogy segítsetek azoknak, akiknek csak egy szál ruhájuk van. Ha két téli kabátotok van, adjátok oda az egyiket a szegény embernek, ha két takarótok van vigyétek el az egyiket annak a szegény családnak, akik dideregnek. Azután lehet gyűjtésekben részt venni, ó milyen szép példa volt itt tavaly a csoportban: mindenki hozott valami ruhát, amire már nincs szüksége, meg pénzt, élelmiszereket. Összecsomagoltuk és elvittük Romániába. Nagyon örültek neki a nagybányai testvéreink. Azután ezzel kapcsolatban, hogy fel kell ruházni a szegényeket, megint eszembe jut egy történet, mégpedig Szent Márton és a koldus.
Márton egy gazdag családból származott és az édesapja katonatisztet nevelt belőle. Ahogy lovagolt a város utcáin, meglátott egy koldust, a kardját elővette és ketté vágta a köpenyét, és az egyik felét a koldusra terítette. Azután lovagolt tovább és hazament. És úgy képzeljétek el, hogy az Úr Jézus megjutalmazta, mégpedig egy csodálatos látomással, megjelent neki angyalok kíséretében. És a vállán szent Márton köpenye volt. Az angyalokhoz így szólt rámutatva Mártonra: Látjátok ő az a gyermekem, aki rám terítette ezt a köpenyt, amikor fáztam.
A betegeket ápolni, és meglátogatni nagyon szép cselekedet. Drága Gyermekeim! Itt ebben a közösségben van egy ragyogó példa rá, sok példa, de az egyiket emelem ki: egy édesanya, aki már évtizedek óta súlyos beteg lányát ápolja, és zokszó nélkül, ó mennyire szeretem ezt a gyermekemet. És az Úr Jézus is nagyon szereti. Sokan vagytok, akik édesanyjukat, édesapjukat ápolták egészen a halálukig. Nem tették be az öregotthonba, hanem végig ápolták, amíg csak meg nem halt, és a karjuk között halt meg. Ez is be van írva a Nagy Könyvbe. Annyi lehetőség van arra, hogy a betegekkel jót tegyetek. Vannak missziók, főleg városokban alakulnak ki, papokból és civilekből állnak, akik elmennek a kórházba, és a legsúlyosabb betegeket, haldoklókat meglátogatják. Elviszik a Szentségeket nekik, beszélgetnek a szenvedés értelméről velük, a túlvilágról, a halál értelméről stb. erre is tudnék egy szép példát mondani: Ugyancsak Árpádházi Szent Erzsébetről van szó. A férje éppen elutazott egy hosszú útra és közben Erzsébet talált egy nagyon súlyos, ragályos beteg embert. Valamelyik szolgálója segítségével bevitte a férje ágyába, és ott lefektette. Napokig ápolta. És amikor a király jött hazafelé a szolgálók mondták neki: Képzeld Uram, már megint mit művelt a te feleséged. Egy ragályos beteget vitt be, ott fekszik az ágyadban. Felbőszült a király, s elkiáltotta magát: Erzsébet, ide gyere! Erzsébet félénken megjelent királya és férje előtt. – Ki van az én ágyamban? És akkor Erzsébet elhúzta a függönyt az ágya elől, és megmutatta, hogy kifekszik ott, képzeljétek Kicsinyeim az Úr Jézus feküdt ott! Lajos nagyon megilletődött, és azt mondta Erzsébetnek, hogy ha ilyen előkelő betegeket fektetsz az ágyamba, akkor megengedem.
Az irgalmasság testi cselekedetei közé tartozik a foglyok látogatása. Gyermekeim, ez olyan, amitől ti húzódoztok, ez természetes, hiszen a foglyok között vannak gyilkosok, rablók, vannak olyanok, akik megerőszakolnak nőket, gyermekeket, hát hogyne félnétek tőlük. De higgyétek el, ha megpróbáljátok, hogy közéjük mentek a börtönbe, nem kell félnetek, az őrök ott vannak egészen a közelben. A másik, amiért nem kell tartanotok a támadástól, hogy nagyon megilletődnek azon, hogy van olyan, aki szeretettel közeledik hozzájuk. Megmozdul valami az ő lelkükben. Különösen akkor, amikor olyan dolgokról hallanak, ami még eddig soha nem volt, mert a gorombaság volt az ő részük. Amikor Jézusról hallanak az Ő életéről, áldozatairól, haláláról. Vannak olyan missziók, papok, akik ott miséznek, meggyóntatják őket, megáldoztatják őket.
Az utazókat befogadni, ez is az irgalmasság egyik cselekedete. Ó, drága Gyermekeim, ahogy így végigtekintek a csoportotokon, egyből tudnék jó néhány példát felsorolni, hogy mi mindent tettetek már ezen a területen. Itt van a Marcell atya példája, valaki kihozta a kórházból, és otthon ápolta, vigasztalta, imádkozott érte. Vagy itt van az én eszközöm Éva, akinek a műtétjét, nem lehetett volna másképp megoldani, csak úgy, hogy valahol szálást kap. Közületek volt egy áldott lelkű testvér, aki befogadta, ott aludhatott nála két napig, és kísérgette a kórházba oda-vissza. És mondhatnám azokat a nagylelkű gyermekeimet, akik ide az engesztelésre autójukkal elhozzák a testvéreiket és hazaviszik. Pedig nagyon drága a benzin, de nekik nem számít az áldozat. Vannak, akik befogadják a miskolciakat és a szegedieket, és szívesen látják a lakásukban, hogy eljuthassanak ide, az engesztelésre. Áldottak legyetek, kicsi gyermekeim, aki valamit tesztek ezért a szent dologért, az utazók befogadásáért.
A halottakat eltemetni, ez is az irgalmasság cselekedete. A halottakat el kell temetni egészségügyi szempontból is, mert ragályos betegségeket terjesztenének, ha a föld felett maradnának, de azért is el kell temetni őket, mert mindenkinek jár az a kis végtisztesség, hogy rendesen eltemessék. Még a legegyszerűbb, legszegényebb embereknek, még a koldusoknak is. Most a kegyelettel kapcsolatban szeretnék nektek elmondani egy szomorú történetet, ami a valóságban 20 évvel ezelőtt Budapesten óbudai temetőben megtörtént. Volt egy asszony, aki egy kicsit bent feledkezett a temetőben, annyira imádkozott a férjénél, a sírnál a kispadon, azon vette észre magát, hogy sötétedik. Megijedt, és elkezdett szaladni a kapuhoz, hogy kijusson a temetőből, mert a végén még bezárják. Nem volt ott a kapus, a kapu be volt zárva. Visszament a férje sírjához szomorúan, hogy mi lesz most ővele. És ahogy ott üldögélt, és aggodalmaskodik, egyszercsak kinyílik a kapu, és bejön egy nagy teherautó. Az ő férjének a sírja közelében volt ásva egy hatalmas nagy gödör. A teherautó tele volt valamivel, és ahogy közelebb jött, ijedtében elbújt egy sír mögé, mert szörnyű dolgot látott, meztelen halottakkal volt tele a kocsi. Lebillentették a kocsi oldalát, és azután elásták őket. Az asszony megdöbbenve, ijedten nézte, és nem tudta elképzelni, hogy hogyan történhet ez. Mikor a teherautó elment, odament a kapushoz, és mondta, hogy ne haragudjon, de itt feledkezett a temetőben, és örül, hogy most ki tud menni. De hadd kérdezzen valamit, mert szörnyű dolgot látott, a kapus a szájára tette a kezét, hogy erről nem szabad beszélni. Felsőbb utasítás volt, olyan sok halottat hoztak a hozzátartozók, hogy ennyit már nem lehetett elégetni. Ezek mind a krematóriumban várakoztak az elégetésre. Kiválasztottak négyet-ötöt, akiket elégettek, és az ő hamvaikat osztották szét a hozzátartozóik urnáiban. Úgyhogy senki sem tudta, hogy kinek a hamvait kapta a kezébe. Hát ezt a kegyeletsértést nem azért mondtam el, hogy most elborzadjatok, de tényleg van ilyen kegyetlenség, az irgalom hiányzott ezekből az emberekből. Kérlek benneteket drága Kicsinyeim továbbra is legyetek irgalmasak, mert az irgalmas szeretet ér a legtöbbet a világon. Mindenkivel azt tegyétek, ami nektek jól esne, ha tennének veletek.
Most pedig az irgalmasság testi cselekedeteiről befejezem a tanításomat. Szeretném nektek elmondani, hogy az első pillanattól kezdve, amikor kezdtetek gyülekezni, mi is történt itt a teremben. Ez az, amit csak én láttam, mert ti nem kaptátok meg ezt a kegyelmet. Megjelent az egész Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőségük teljes fényében, hófehér ruhában és itt álltak veletek szemben. Azután Szent Márton és Szent Erzsébet is, és sok-sok angyal. Ők most is itt vannak, és majd az imáitokat is hallgatni fogják. És most abban a pillanatban, ahogy befejeztem ezt a beszédet, az Úr Jézus átváltozott, mint nyomorult koldus áll itt előttetek. Rongyokban van, és csupa maszat a keze, arca. A kezét előre teszi és kéreget. És most az Úr Jézus így szól hozzátok: Drága Kicsi Gyermekeim! Én koldulom az emberek szeretetét, végig jártam az embereket. Voltam a gazdag politikusoknál, voltam a vezetőknél, az igazgatóknál, a bíborosoknál, a püspököknél, de valahogy mindenhol a szeretetet visszautasították. Pedig én csak szeretetért koldultam náluk. Kérlek benneteket, fogadjátok el az én szeretetemet, mert a szeretetmorzsákért is lehajolok, annyira szomjazom és éhezem utánatok, a ti szeretetetekre. És még azt szeretném nektek mondani, hogy amikor egy éhezőnek adtok egy szelet kenyeret, vagy bármi élelmiszert, az annyi, mintha nekem adnátok. Ha valaki ágyban fekszik, tehetetlenül és nem tud odamenni a vízcsaphoz, adtok egy pohár friss vizet, az annyi mintha az én szomjúságomat oltanátok. Ugyanígy, ha a saját kis betegeteket felültetitek az ágyban, azután megetetitek, és hogyha kell, bepelenkázzátok. Ezt mind velem teszitek gyermekeim. Ha befogadjátok az utazókat, Engem fogadtok be. Legyetek irgalmasok, mert akkor Én is irgalmas leszek hozzátok! Most pedig a Mennyei Atyát látjátok. Hosszú, hófehér ruhában, dicsősége teljében, csak úgy sugárzik az Ő dicsősége felétek. És most belenyúl az Ő keblébe és kiveszi az Ő ragyogó, piros szívét. Csakúgy lángol a szíve a szeretetétől, és ez a szív úgy csillog, ragyog, szikrázik, hogy nincs az a drágakő, az a rubint, amelyik így ontaná a fényt magából, mint ahogy a Mennyei Atya szíve. És ezeket a fényeket felétek küldi, mindnyájatok szívébe, ezek a fények az Ő irgalmas szeretetének fényei. És Én, a Szentlélek Isten, hirtelen egy nagy, hatalmas galamb formájában mutatkozom nektek, és ott lebegek a fejetek felett. A tollaimból virágesőt küldök nektek, ezek a virágok az erényeket jelentik, és elsősorban az irgalmam erényét. Ezt szeretném beleültetni kicsi szívetekbe, hogy mindenkivel végtelenül irgalmasak legyetek. És ezt az irgalmat, amit itt kaptatok, a mai tanítás alatt, ezt osztogassátok tovább hozzátartozóitok, ismerőseitek, és egyéb testvéreitek között, hogy ők is irgalmasak lehessenek. Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
2010. október 5. Kedd
Újból kértem az Úr bocsánatát, és úgy éreztem, hogy nem érdemlem meg az Ő irgalmát. Jézus: Drága gyermekem! Én mindent megbocsátottam neked. Bízz az én irgalmamban és jóságomban! Valóban igaz, hogy senki sem érdemli meg irgalmamat és jóságomat. Gyermekem, irgalmam és jóságom abból ered, hogy végtelenül szeretlek benneteket! Én csakis a boldogságotokat akarom! Örüljetek és legyetek mindig hálások irántam irgalmamért!
Megkérdeztem Őt, hogy mivel sokat kell tanulnom, alig szólok hozzá és ezzel megbántom-e? Jézus: Drága gyermekem! Akkor bántanál meg engem igazán, ha napokig vagy hetekig egy szót se szólnál Hozzám.
Megkérdeztem őt, hogy miden segítséget Nekik köszönhetem-e? Jézus: Drága gyermekem! Igen. Én és Édesanyám mindenben segítünk neked az iskolában. De cserébe elvárjuk tőled, hogy jól tanuljál! Ez a te kötelességed.
Nagy örömmel vártam, hogy másnap elmenjünk Kadarkútra. Jézus: Drága gyermekem! Örömmel fogunk várni benneteket Kadarkútra a holnapi napon,  bár tudom, hogy minden pénzeteket erre az útra költitek. Én a pénz helyett sok kegyelmet ajándékozok nektek és mi, az egész Szentháromság megáldunk benneteket, hogy továbbra is hűséges gyermekeim maradjatok. Áldozatotokat és fáradságotokat mindig figyelembe veszem, és sosem felejtem el! Nagyon szeretlek benneteket gyermekeim! Mindig maradjatok hűségesek hozzám, és ha így cselekedtek, jutalmul az örök életet adom nektek ajándékba!
Megkérdeztem Jézust, hogy ott tudok-e beszélgetni X-el? Jézus: Drága gyermekem! Bár X-nek sok a feladata, és sok emberrel kell foglalkoznia, de én ennek ellenére lehetőséget adok számotokra, hogy egymással beszélgessetek! Én mindig ott vagyok köztetek, és nagy örömmel hallgatlak benneteket, ahogy lángolással rólam beszéltek!
Megkérdeztem Őt, hogy pl. miről beszélgethetek X-el? Jézus: Drága gyermekem! Kérj tőle tanácsokat velem és az életeddel kapcsolatban!
Megkérdeztem Jézust, hogy igaz-e, hogy II. János Pál pápa nem jutott be egyből a Mennyországba? Jézus: Drága gyermekem! Erre a kérdésekre nem válaszolok, mert ez felőled kíváncsiság!
Megkérdeztem Jézust, hogy igaz-e, hogy Teréz anyával is bensőleg beszélgetett? Jézus: Drága gyermekem! Igen. Igaz, hogy Teréz anyával is benső kapcsolatunk volt! Az én nagy kegyelmem és erőm nélkül nem tudta volna végre hajtani nagy terveimet és a rá bízott feladatokat.
Édesanyám megkérdezte tőlem, hogy segítsen-e a naplóírásban? Megkérdeztem erről a Szűzanya véleményét. Szűzanya: Drága gyermekem! Nekem az a véleményem, hogy neked kell egy kis segítség az íráshoz! De ezt te döntöd el, hogy kérsz-e segítséget vagy nem!
Bevittem az iskolába néhány kedvenc állatomat. Megkérdeztem erről az úr véleményét. Jézus: Drága gyermekem! Nekem az a véleményem, hogy az állataidat mindig tartsd otthon, mert ha elviszed az iskolába, azzal szeretnéd felhívni magadra a figyelmet és közben megfeledkezel arról, hogy számodra a figyelem középpontjában mindig nekem kell lennem és nem másnak! Figyelj oda erre a cselekedetre, hogy a végén nehogy megbánts engem!
Megkérdeztem az Úr véleményét a zenéről. Jézus: Drága gyermekem! Vannak olyan zenék, mint pl. opera, Mozart, Beethoven, melynek nagyon szép és hangzatos a dallama. Viszont a mai fiatalság rengeteg olyan dalt hallgat, melyben mindenféle rossz szó előfordul. Ezenkívül a bulizás, a felelőtlen szórakozás, a diszkó mind a gonosztól ered, és lelketek kárára válik, mert ez az út a kárhozatba visz benneteket. Gyermekem, számodra a mi benső beszélgetéseink zene a te lelki füleidnek! Törekedj arra gyermekem, hogy ne hallgass minden fajta zenét, mert ezek is a földi dolgok közé tartoznak és elvonják rólam a figyelmedet! Ne engedj utat ezáltal a gonosznak, hogy szívedbe férkőzzön!
Megkérdeztem Jézust, hogyan viselkedjek szentgyónás előtt! Jézus: Drága gyermekem! Amikor szentgyónásra vársz, mindig légy nagy megértéssel felebarátod iránt! És fontos a türelem gyakorlása! Tanulj türelmet gyermekem, mert én is türelmes vagyok hozzád!

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101005

A Szűzanya véres könnyei

2018. 10. 05, Péntek

Álmomban láttam egy Szűzanya szobrot, ami megelevenedett és életnagyságú lett. Rajtam kívül még számtalan ember volt jelen, és közöttük sok fiatal volt. A Szűzanya szomorú véres könnyeket hullatott. A szeme alatti résznél rengeteg vércsepp gyűlt össze vérrögként. Még sosem láttam így sírni édesanyánkat. A tekintetéből szeretet áradt, de ugyanakkor fájdalom is. Ami feltűnt nekem, hogy a Szűzanya háromszor nézett az ég felé és háromszor az emberek felé.

Szűzanya: „Véres könnyeket hullatok szüntelen a bűnösökért. Fiam minden szenvedését átérzem, aki szenved a bűnök miatt. Háromszor tekintettem az ég felé, hogy felhívjam a figyelmeteket a Szentháromságra. Szomorúan nézem, hogy az emberek nem akarnak figyelni az Isten által küldött jelekre. Ha az emberek nem térnek meg és nem tartanak bűnbánatot, akkor nem fogják tudni elkerülni Isten szent haragját.”

Mária Magdolna

2010. október 5. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Eljön az óra, sőt már itt is van, amikor beteljesedik mindaz, amit mondtam neked. Nagy világméretű katasztrófák sorozata vár erre a Földre. Sok lesz a halott. Az emberiség 2/3-a kipusztul. Éljetek szüntelen halálra készen, mert a halál nagyon közel van a Föld minden lakójához. Imádkozzatok a jó halál kegyelméért, mert ez a legfontosabb, sorsdöntő pillanat az életetekben. Akkor dől el örök sorsotok. Jaj nektek, ha nem tértek meg Hozzám, végtelenül irgalmas, szerető Megváltó Istenetekhez! Mondom nektek, örökre viselnetek kell majd a következményeket. Elnyeli a pokol mindazokat, akik ellenem harcolnak, és megvetnek Engem és tanításomat. Ott lesz sírás és fogcsikorgatás. A tűz soha ki nem alszik, és a férgek soha el nem enyésznek. Imádkozzatok a bűnösökért, mert sokan járnak a széles úton, amely a kárhozatra visz. Ma a sátán csapdája az, hogy nincs pokol, és ha van is, akkor üres. Ami nincs, az ellen nem kell védekezni. Pedig az evangélium nem erről szól. Apostolaimnak világosan megmondtam: a sátánt csak imádsággal és böjttel lehet kiűzni. Vigyázzatok! Ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, kit nyeljen el. Szálljatok vele szembe keményen a hit erejével! Olvassátok az evangéliumot, és higgyetek benne! Váltsátok tettekre tanításomat, és ragaszkodjatok törvényeim megtartásához, akkor tehetetlen lesz veletek szemben ellenfelem. Készüljetek! Soha nem látott eseményeknek lesztek tanúi. Nyissátok meg szíveteket evangéliumom befogadására! Akkor nem lesz mitől félnetek. Ha meg is hal testetek, a lelketek Bennem, örök biztonságban van. Örvendezzetek az Úrban szüntelen! Bennem nyugalmat talál lelketek. Nálam örök biztonságban vagytok. Keressetek fel Engem szentségemben, a szentáldozásban. Jöjjetek Hozzám gyakran! Naponta fogadjatok be Engem a kenyér és a bor színében hótiszta lelketekbe! Előtte tisztuljatok meg a bűnbánat szentségében! Minden megbánt és meggyónt bűnt eltörlök a lelketekről. Megtisztítalak benneteket értetek kiontott drága Szent Véremmel. Bűneitekre többé nem emlékezem. Ne legyetek süketek tanításaim befogadására drága gyermekeim! Meghaltam értetek a keresztfán, hogy megszerezzem számotokra az üdvösséget. Nagyon szeretlek titeket! Szeretetből figyelmeztetlek benneteket! Szeressétek az Istent, Akinek szeretetéből léteztek! Istent szeretni annyit jelent, hogy megteszitek, amit parancsol. Hazudik az, aki azt mondja: szeretem az Istent, de felebarátját gyűlöli, és továbbra is vétkezik. Isten azonosul a felebaráttal, akit ti megloptok, becsaptok, megcsaltok. Éljetek tisztán! Őrizzétek meg tisztán a lelketeket, mert ezt Isten a saját Maga részére teremtette. A ti lelketek ajtaján kopogtat, hogy befogadjátok, és elfogadjátok Őt Megváltótoknak, Isteneteknek és Királyotoknak. Azért, hogy egyétek az Ő Testét és igyátok az Ő Vérét, és így eggyé váljatok Vele. Én, Jézus ezt ígértem: veletek maradok minden nap a világ végezetéig. Barátaimnak mondalak titeket, mert minden titkomat megosztottam veletek. Nyissátok meg a szíveteket, fogadjatok be Engem, Aki koldusként zörgetek szívetek ajtaján azért, hogy megmentsem a lelketeket, és örökre boldoggá tegyelek benneteket.”

2010. október 5. Szentségimádáson Jézus: Most X atyáról beszélek neked. Ő az Én kedves kiválasztott igaz gyermekem. Lehajoltam hozzá, és kiválasztottam őt Magamnak az Én szolgálatomra. Azért, mert láttam készségét, ahogy átadta Nekem az életét. Láttam, hogy kész elviselni az áldozatokat, a megaláztatásokat és a lemondásokat. Ő mindent kész odaadni a lelkekért, még az életét is. Annyira átadta az életét Nekem, hogy már nem is ő él, hanem Én élek általa. Én működöm, Én cselekszem. Én mentem a lelkeket. Én erősítem, Én indítom minden útjára, minden cselekedetére, az alamizsnálkodásra. Én szolgáltatom ki általa szentségeimet. Én trónolok a szívében, mint az ő Megváltója és Királya. Én vezetem őt a szűk ösvényen, amely az örök életre viszi, és Én vezetem általa a lelkeket az örök üdvösségre. Nagyon alázatos lélek. Bárcsak sok ilyen papom lenne! Akkor tömve lennének a templomok, és sorfalakat állnának a gyóntatószékek előtt. Imádkozzatok papjaimért, hogy hűséges képmásaimmá váljanak, és tettekre váltsák evangéliumomat! Erre áldalak meg mindnyájatokat az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében.”

2009.október 5., Mennyei Atya: Krisztus- hirdetik szavai

Én: Édes Jézusom! Szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé!
Mennyei Atyám: Köszönöm, hogy atyai szeretetedben tanítani fogsz most minket, gyermekeidet, hogy jobban megismertesd velünk Szent Fiadat.
Szentlélek Úristen! Jöjj, segíts, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni Mennyei Atyánk szent szavait!
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A múlt hétfőn Szent Lelkem arról tanított benneteket, hogy Jézus, az Én Fiam nemcsak ember, hanem Isten is. Ezt hirdetik az Ő saját szavai, hirdetik cselekedetei és hirdeti az Ő tökéletes jelleme. Ma arról lesz szó, hogy Krisztus istenségét hogyan hirdetik az ő saját szavai?
Egy életből vett beszélgetésen keresztül szeretném ezt bemutatni nektek. Valamikor a 70-es évek második felében volt két gimnazista fiú: Zoltán és László. Osztálytársak voltak és elszakíthatatlan barátok. De az érettségi után útjaik elváltak. Zoltán Pesten maradt, jogi egyetemre került, László pedig Pécsre, orvosnak tanult. Új barátok, tanulás, családalapítás, és már csak néha-néha gondoltak egymásra, telefonon, levélen keresztül. Az idén, nyáron egy 30 éves osztálytalálkozót szervezett egy osztálytársuk és ott boldogan fedezték fel egymást. Zoltán meghívta barátját pár napra magához Pestre, hogy felelevenítsék régi barátságukat. 3 évtized után végre kibeszélgethették magukat. Beszélgettek a családjukról, szülői gondokról, a munkájukról. Közben vasárnap lett, és Zoli invitálta Lacit, hogy a délelőtti szentmisére jöjjön el velük, de ő így szólt: Jé, te még mindig vallásos vagy? Igaz, hogy együtt jártunk hittanra és a vasárnapi misékre, de én már rég kinőttem ezekből a gyerekes dolgokból. Azért szívesen elkísérlek titeket. A finom ebéd után bevonultak Zoli szobájába és hosszú beszélgetést folytattak. Tudod Barátom, kezdte Laci, az én hitem Krisztus feltámadásánál akadt meg. Azt még elhiszem, hogy Jézus a világ legjobb, legeszményibb, legbölcsebb és legáldozatosabb embere volt, de hogy Isten, és most is él, azt már nem. Zoli így válaszolt: Azt állítod, hogy Ő a világ legideálisabb embere volt? Hogy lehetett olyan tökéletes, hogyha hazudott? Már miért hazudott volna? -kérdi Laci. Mert Ő magáról százszor és százszor állított isteni tulajdonságokat és saját magát istennek mondotta. Ha tehát Ő tehát csak pusztán ember volt, akkor ilyen hazugságok után igazán nem lehetne még csak eszményi ember sem.
– Miből gondolod, hogy ilyeneket állított magáról?
– Hát az Újszövetségből.
– Bizony nem lapozom a bibliát, a marxizmuson nevelkedtem. Mondj rá néhány példát, Zolikám!
– A 4 evangéliumban összesen 82-szer hangzik az Úr ajkáról az a különös kifejezés, hogy Ő az EMBERFIA.
– Na látod, Barátom, Ő csak embernek tartotta magát.
– Dehogy is! Az akkori zsidók nagyon is tudták, mit jelent ez az „Emberfia” kifejezés. Ugyanis Dániel próféta egy látomásában látja a jövőt, ahogy isteni hatalommal eljön valaki, aki „Emberfiához” hasonlított, hatalma örök lesz… Dánielnek ez a víziója ismert volt a zsidók előtt, és ha Jézus „Emberfiának” nevezte magát, mindenki körülötte első hallásra megértette, hogy ezzel Dániel jövendölésének beteljesedésére céloz.
– Most már értem az „Emberfia” kifejezés prófétai értelmezését. De most azt magyarázd el nekem, hogy amikor a „Miatyánk”-ot tanította az embereknek, miért ismerte el, hogy a Mennyei Atya ugyanúgy atyja Neki is, mint nekünk embereknek. Ezzel elismerte, hogy ő is ugyanolyan ember, mint mi vagyunk: hiszen így mondta: „Miatyánk”
– Látod, Lacikám, már megint tévedsz. Úgy látszik nem ismered eléggé a Bibliát. Mikor az apostolok megkérték, tanítsa meg őket imádkozni, akkor ezt mondta: „Ha ti imádkoztok, így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben. Ti tehát mondjátok így: „Mi Atyánk”. És ugyancsak ezt halljuk Tőle egy másik alkalommal: „Fölmegyek az Én Atyámhoz és a Ti Atyátokhoz”(János 20,17). Mindezekből már láthatod, Barátom, hogy Jézusnak másképp volt Atyja Isten, mint nekünk embereknek.
A két barát még sokáig vitatkoztak és László, az orvos elismerte a sok szentírási idézet alapján, hogy az Úr Jézus szavai lépten -nyomon alátámasztják az Ő istenségét.
Drága Gyermekeim! Hogy még jobban el tudjátok magatokban mélyíteni annak a hitét, hogy Krisztus Isten, bizonyítani fogom további kijelentéseivel, amit életében tett és a Biblia megőrizte nektek. Több mondásával Jézus Uratok azt hangoztatta, hogy Ő egylényegű Velem, a mennyei Atyával. Egy ízben a 72 tanítvány missziós útról tért haza, és lelkendezve jelentette Krisztusnak, hogy az Ő nevére még a gonosz lelkek is engedelmeskednek. Erre Jézus, az Én szent Fiam, hálával tekintett fel Rám, és így szólt: „Mindeneket átadott nekem Atyám, és senki se ismeri a Fiút más, mint az Atya, az Atyát sem ismeri más, mint a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.” (Máté, 11-27) Tehát, ha ezeken a szavakon elgondolkoztok, nem marad kétely bennetek, hogy Krisztus egyenlőnek tartotta magát Velem, tehát Isten Fia.
Egy másik alkalommal meg körülfogták Őt, és kérdik: „Ha Te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” És akkor az Úr fölemeli hangját, és fönséggel mondja, hogy meghallja minden nemzedék: „Én és az Atya egy vagyunk!”
Hogy Jézus egylényegű Velem, tehát Isten és nemcsak ember, azt bizonyítja viselkedése a 10 parancsolattal szemben. Melyik ember merészelné kiegészíteni az Én parancsolataimat? Ő Máté evangéliumában többször így szól: „Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsátok a törvényszék elé, aki haragot tart embertársaival… Aki azt mondja neki: bolond, méltó a pokol tüzére.” Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követ el vele.” Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért!”
Drága Kicsinyeim! Itt álljunk meg egy pillanatra! Ez a legutóbbi kiegészített parancs legyen ezekbe a végső időkben nagyon fontos nektek. Ti hűséges engesztelők e nehéz időszakban, napjaitokban és majd a jövőben egyre több elmarasztalást, megaláztatást kaptok. Ha jót akartok lelketeknek, senkinek ne panaszkodjatok, csak Nekem. Amikor a bántás nyomán elönt a hirtelen düh, gyorsan forduljatok Hozzám, vagy Szent Fiamhoz és kérjetek ellenségszeretetet. Mert soha ennyi rosszakarótok és ellenségetek nem volt, mint mostanában.
Visszatérve a mai tanításom lényegéhez, elmondhatjuk, hogy Jézus a régi törvények kiegészítésével is megerősítette azt a tényt, hogy Ő Isten és nemcsak ember. Hogy Krisztus Istennek tartotta magát az Ő ígéreteiből és fenyegetéseiből is következik. Követelhetett volna saját személye iránt akkora óriási hitet, hogy attól tette függővé az örök életet is, ha Ő nem lett volna Isten, csupán ember? „Aki énbennem hisz, még ha meg is halt, élni fog.” (János 11-25) Mi címen ígérhette volna követőinek, ha csupán ember, hogy „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, annak örök élete van”? Alaptalan fenyegetés lenne egy embertől a következő: „Mert az Emberfia el fog jönni Atyja dicsőségében az Ő angyalaival és akkor majd megfizet mindenkinek cselekedetei szerint.”
És utoljára említem Krisztus messiási öntudatát, melyet Kaifás főpap előtt bizonyított, mikor Kaifás ezekkel a szavakkal fordult Hozzá: „Te vagy-e Krisztus, az Isten fia? (Máté 26-63). Az Úr nyugodtan feleli: „Te mondád”. Tehát nyíltan beismeri, hogy így igaz.
Drága Engesztelőim! Alig tudtam elétek teregetni néhányat abból a sok megnyilatkozásból, ami elhagyta Szent Fiam ajkát, míg köztetek volt, melyekkel hangoztatta az Ő isteni voltát. A jövő héten arról lesz szó, hogy cselekedetei hogyan hirdetik, hogy Ő Isten fia.
Kicsinyeim! Bármilyen helyzetbe kerülnétek, akár hitetlen emberek közé, akár ellenségeitek közé, akár üldözőitek tüzében, és felteszik nektek a kérdést, hogy kicsoda az a Krisztus, ti csak mondjátok bátran és érthetően: KRISZTUS AZ ÉLŐ ISTEN FIA, mert emlékezzetek szavára: „Aki megvall Engem az emberek előtt, azt Én is megvallom Atyám előtt”.
Megáldalak benneteket a mély, feltétel nélküli hit lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
2010. október 4. Hétfő
Újból bocsánatot kértem az Úrtól. Jézus: Drága gyermekem! Én mindent megbocsátottam neked. Nagyon örültem szavaidnak, irgalmammal pedig átöleltelek téged.
Szentmisén gyónni szerettem volna, de sajnos nem jött össze. Megkérdeztem Jézust, megbántottam-e Őt azzal, hogy szentgyónás nélkül áldozok. Jézus: Drága gyermekem! Engem nem bántasz meg, ha szentgyónás nélkül, de bűneidet megbánva áldozol. Azzal megbántasz, ha kételkedsz az én irgalmamban!
Édesanyámmal azt terveztük, hogy elmegyünk Kadarkútra. De ahhoz, hogy időben oda érjünk, el kell kéredzkednem az egyik óráról. Megkérdeztem erről a Szűzanya véleményét. Szűzanya: Drága gyermekem! Az lenne a helyes, hogyha elkéredzkednél hittanóra második feléről, hogy időben odaérhessetek Kadarkútra. Azért javaslom ezt, mert az Irgalmasság órájában minél többen vagyok ott és imádkoztok együtt, annál több lelket megmenthettek az Irgalmasság rózsafüzér által. Naponta rengetegen halnak meg az egész világon, ezért szükségük van az imáitokra!
Megkérdeztem Jézust, hogy miért nem tudtam gyónni. Jézus: Drága gyermekem! Ma azért nem tudtál gyónni, mert én elvártam tőled, hogy nagy bizalommal légy irgalmam iránt. Ahogy érezted, megadtam neked a bűnbánat kegyelmét és mély hálát éreztél irántam, mert megtisztítottalak szent véremmel. Gyermekem, mindig engedelmeskedj nekem, mert csak az engedelmesség által tud a lelked szépen fejlődni. Elég hetente gyónnod, és mindennap gyakorolj bűnbánatot! Nagyon szeretlek gyermekem! Mindent bízz rám és hagyatkozz rám, mint egy kis gyermek!
Az égieknek köszönhetően jól tudok tanulni, nagyon sok hálával tartozok nekik. Szűzanya: Drága gyermekem! Ahhoz, hogy hittantanár lehess, nagyon sokat kell tanulnod. Én és Szentfiam megértjük, hogy a tanulás sok időt vesz igénybe. Gyermekem, hidd el, azért tudsz most jól tanulni, mert Szentfiam erőt és segítséget nyújt neked, hogy véghez tudd vinni rád vonatkozó örök szent tervét. Mindig légy irántunk hálás, mert mi sokat segítünk neked mindenben! Gyermekem, mindig szakíts rám és Jézusra időt, mert mi nagyon vágyódunk szereteted után! Mindig kérd segítségünket, hogy legyen időd velünk beszélgetni. A mi benső beszélgetéseink hatalmas kegyelem számodra, de nagy felelősség is! Kérd tőlem az erőt, hogy írni tudd a naplódat, mely tele van szavainkkal. Amikor olvasni fogják az emberek, legtöbbjüket nagyon meg fogják érinteni a mi szavaink. Ezért nagyon fontos, hogy írj, hogy minél előbb elterjedhessen sok helyen! Nagyon szeretlek gyermekem! Mi mindig ott vagyunk melletted, bárhol is legyél!
Szomorú voltam, mert az esti imánál az iskolában nem olvashattam fel a Kadarkúti Égi Tanításokat. Jézus: Drága gyermekem! Ne légy szomorú, mert ezzel engem is elszomorítasz. Gyermekem, bár nem olvashatod fel tanításainkat, ennek ellenére te még olvasgathatod és megtarthatod tanításainkat! Sokat tanulhatsz belőlük, és ha szívedbe zárod szavainkat, egyre jobban tudsz majd rám hagyatkozni és egyre jobban szeretni fogsz engem. Mert az én szavaim minden ember felé nagy szeretetlánggal áradnak, és sokak szívét megérintik. Szeress engem, drága gyermekem, mert a szeretet mindent magába foglal. Mindig kérd tőlem, hogy egyre jobban és jobban tudj szeretni engem, mert ha szereteted olyan hatalmas lesz irántam, hogy az életedet is feláldoznád értem, Én egyre több és több kegyelmet ajándékozok neked. És te hálából nagyon törekszel a tisztaságra, hogy ne bántsál meg Engem bűnökkel! És nagy örömmel vállalod minden feladatodat, melyet rád bízok. Én pedig rajtad keresztül sokak szívét megérintem szavaimmal, és Felém vonzom őket, hogy visszatérjenek az elveszett bárányok a hűséges nyájamba! Hatalmas kegyelmem által, sok lelket fogsz felém vezetni, és ha így cselekszel, a földön teljesíteni fogod küldetésedet!
Megkérdeztem Jézus, hogy abba hagyhatok-e egy imát? Jézus: Drága gyermekem! Az imánál nem a mennyiséget nézem, hanem az akaratot és kitartást. Gyermekem, te döntéseden múlik, hogy abba hagyod az egyik imát vagy nem. Én rád bízom ezt a döntést. De azt látnod kell, ha egy imát abba hagysz, azzal elveszed magadtól a lehetőséget, hogy sok lelket menthess meg az ima által.
Megkérdeztem őt, hogy örömmel várnak-e Kadarkútra? Jézus: Drága gyermekem! Mi mindig örömmel Várunk benneteket Kadarkútra! Bár nincs egyáltalán közel hozzátok. Mi szorosan melletted vagyunk. Ezt ne felejtsd el! Mindenhol jelen vagyunk, bárhol is legyetek!
Hálás voltam az Égiek segítségéért. Jézus: Drága gyermekem! Mindig bízz az én segítségemben! Mert én ott vagyok melletted és meghallgatom kéréseidet!
Az Úrjézus kérésére, vittem a szobámba Szűzanyáról is egy képet. Jézus: Drága gyermekem! Édesanyámat boldoggá tetted, hogy róla is van kép a szobádban. Én pedig annak örülök, hogy engedelmeskedtél nekem!

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101004

2011. október 3. Itthon. Gyakran jut eszembe egy súlyos, halálos bűnben élő képmutató ember, aki kereszténynek mutatja magát, de az élete az ellenkezőjéről tanúskodik. Mivel nagyon undorodom a bűneitől, ezért imádkoztam, hogy ne gondoljak rá. Az Úr Jézus akkor ezt mondta: „”Valahányszor eszedbe jut, mondd el érte a fatimai fohászt! „Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra! Ámen.” Majd folytatta: „Azért akartam, hogy megismerd ezt az embert, hogy imádkozz érte, és ajánld fel a szenvedéseidet is érte, meg azért, hogy tanítsam általad. Meg fog térni. De nélküled elkárhozna.” Amióta mondom érte a fatimai fohászt, kevesebbszer jut az eszembe. Úgy gondolom, hogy az Úr azért hozta elém gyakran a gondolataimban, hogy imádkozzak érte. Íme, milyen hatalmas értéke van az imának, és az áldozatnak, ha azt Jézus kínszenvedéseinek örök érdemeivel ajánljuk fel a Szűzanya könnyei által. Lelkeket menthetünk meg az örök kárhozattól.
2011. október 3. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem: „Imádott Jézusom! Szeretlek, imádlak Téged mindenek fölött! Leborulva kérlek, add meg, amire oly nagyon-nagyon vágyom! Add, hogy színről színre, lepletlen lássam Arcodat! Add, hogy imádjalak Téged, én Uram, Istenem, hőn imádott egyetlen Mindenem! Már nagyon vágyom Hozzád! Te vagy az egyetlen, Aki csillapítod szomjamat. Szent Tested és Véred vétele betölti lelkemet. Csak Téged vágylak látni, hallani, imádni egy egész örökkévalóságon át! Kérlek, töltsd be vágyamat, amely elemészti lelkemet! Akkor, amikor Te akarod. Úgy, ahogy Te akarod. Minden vágyam az, hogy Veled legyek egyesülve egy egész örökkévalóságon át. Kérlek Jézusom, teljesítsd be ezt a hatalmas vágyat, amelyet Te adtál a szívembe! Hisz Te mondtad: „Atyám országában sok hely van. Atyám, azt akarom, hogy akiket Nekem adtál, ott legyenek, ahol Én, és lássák dicsőségemet.” Imádott Istenem, Megváltóm, Hitvesem! Szomjazom Szent Színed látására! Teljesítsd be szívem hatalmas vágyát! Te, Aki Mindenható örök Megváltó Isten vagy, Te megteheted, és hiszem, hogy megteszed. Ámen.
Jézusom, imádott örömöm, békém, osztályrészem és örök napom! Légy áldva, üdvözölve és imádva! Te, Aki megszülettél értünk, felvetted az emberi testet azért, hogy feláldozd Magad értünk a keresztfán. Te, Aki miattunk Vérrel verítékeztél, hogy halálfélelmünket elvedd. Te, Akit bűneink miatt megostoroztak, gőgjeink miatt tövissel koronáztak. A mi bűneink súlya nyomta válladat, amikor a nehéz keresztet hordoztad, és miértünk haltál a keresztfán kínhalált. A félelmetes szegeket állhatatlanságunk és a bűneinkben való és megátalkodottságunk verte bele Szent Kezeidbe és Lábaidba. Szeretetlenségünk és gyűlöletünk döfte át lándzsával oldaladat. És Te megnyitott Szívedből két forrást fakasztottál nekünk: a Vért és a vizet. A vért, amely lemossa minden vétkünket, és a vizet, amely az irgalom fürdője. Drága Szent Véreddel megjelöltél minket, esendő bűnösöket, mint egykor a bárány vére az ajtófélfákat, hogy a pusztító angyal ne tudjon ártani a ház lakóinak. Most Szent Véred ragyog lelkünkön, hogy a Mennyei Atya Szent Véreden keresztül lásson minket, nyomorult bűnösöket, és irgalmazzon nekünk Teérted. A víz, az irgalom óceánja, amelyet kiárasztasz kivétel nélkül minden emberre. Rajtunk múlik, hogy merítünk-e belőle, és hogy mennyit. Egyetlen merítő eszköz van: a mi bizalmunk. Ha Rád hagyatkozva bízunk Benned, megtapasztaljuk csodáidat. A Te legnagyobb csodád a lelki halálból való feltámadás, a mi megtérésünk. Ezt kérem Tőled minden ember számára, ó imádott Üdvözítőm! A Te mind nagyobb dicsőségedre kérlek, irgalmazz nekünk, szegény bűnösöknek, és mentsd meg a lelkeket! Ámen.”

2017. október 3. Itthon az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Higgyetek üzeneteimben! Szavaim világosak és egyértelműek. Csak nektek rossz, ha belemagyarázzátok gondolataitokat. Az idő itt van. Eljött az óra, amikor beteljesülnek szavaim. Minden hirtelen jön. Készüljetek! Éljetek szüntelen készenlétben! Most még többet imádkozzatok a lelki erőért, a Szentlélek kiáradásáért, a tisztánlátásért és azért, hogy bűn nélkül éljetek. Erős akarattal és elhatározással határolódjatok el minden bűntől és minden bűnre vezető alkalomtól! Valahányszor ezt teszitek, mindig megerősödtök, végül ércfallá, vaskapuvá formállak benneteket, amiről mindig le fog pattanni ellenfelem kísértése. Erre áldalak meg benneteket Szívem túláradó, végtelen szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Zsid 1, 1-3: „Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz a prófétákban; ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk…”

« Újabb bejegyzések - Régebbi bejegyzések »